RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. április 13., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2978. szám, II. kiadás
Németh Zsoltot, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét fogadta Markó Béla miniszterelnök-helyettes
Az EP jóváhagyta Románia csatlakozási szerződését
Az RMDSZ kiemelt célkitűzése Románia európai integrációja
Németh Zsoltot, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét fogadta Markó Béla miniszterelnök-helyettes
***Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes fogadta ma, bukaresti kabinetjében, a Romániában három napos látogatáson tartózkodó Németh Zsoltot, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét és küldöttségét.
A Németh Zsolt által vezetett küldöttség tagjai között jelen volt Kocsi László MSZP-s képviselő, a külügyi bizottság tagja, Lőrincz Csaba a bizottság tanácsosa, valamint Klein András titkár. A találkozón ugyanakkor részt vett Terényi János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, illetve a nagykövetség több tanácsosa is.
A magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke által vezetett küldöttség az első olyan hivatalos magyar delegáció, amely Markó Béla miniszterelnök-helyettesnél hivatalos látogatást tett.
A megbeszélések során Markó Béla kormányfő-helyettes, szövetségi elnök röviden tájékoztatta vendégeit az RMDSZ kormányzati szerepvállalásról, hangsúlyozva: a szövetség tisztségviselői a magyarság számarányának megfelelően vannak jelen a román kormányban, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet töltenek be, hiszen jelentős hányaduk az integrációval kapcsolatos területekért felel. Ez nem véletlen, hiszen az RMDSZ számára kiemelt célkitűzés az ország EU-hoz való csatlakozása és EU integrációja – mutatott rá Markó Béla.
A szövetségi elnök ugyanakkor megemlítette, különleges pillanatban jött létre ez a találkozás, hiszen az Európai Parlament éppen ezekben a pillanatokban szavaz Románia csatlakozási szerződésének jóváhagyásáról.
Markó Béla kifejtette, Németh Zsolttal, és küldöttségével elsősorban Románia és Magyarország együttműködési lehetőségeiről tárgyalt. Rámutatott: az integrációval kapcsolatos együttműködési lehetőségeket illetően, fontos számunkra az, hogy a kormányban jelen levő kollegáink a magyar kormány illetékes tagjaival, képviselőivel minél szorosabb kapcsolatot tartsanak, tapasztalatot cseréljenek. Markó hozzátette a külügyi bizottság mellett, más szakbizottságokkal is intenzív együttműködést kívánnak kialakítani.
Az észak-erdélyi autópálya kérdéséről szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta: az RMDSZ továbbra is prioritásként kezeli ezt az ügyet, és hangsúlyosan fellép annak érdekében, hogy a sztráda megépüljön. Hozzátette, az autópálya Erdély gazdasági fellendülését szolgálná, és ezáltal az egész ország javát is.
Mint mondta, magyar vendégei újra megerősítették: Magyarország a továbbiakban is támogatja az autópálya megépítését, és hajlandó együttműködni Romániával ebben a kérdésben. A verespataki aranybánya témáját érintve Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyomatékosította: a fennálló környezetvédelmi veszély semmiféle beruházás létrehozását nem indokolja.
Németh Zsolt a sajtónak nyilatkozva kifejtette, Románia integrációja a magyar politika számára 1990-től prioritás, hiszen az RMDSZ –hez hasonlóan úgy vélekednek, a magyarság nemzeti egyesítése az Európai Unió keretei között valósulhat meg. Mint mondta:„Magyarország és Románia XX. századi vitáinak rendezése számára az Európai Unió adhatja a megfelelő keretet. Ha ez sikerült a franciáknak, a németeknek, az osztrákoknak és az olaszoknak, akkor nekünk is sikerülni fog. Ez nagymértékben stabilitási kérdés is, tehát nem csupán az erdélyi másfélmilliós magyarság, hanem a kétoldalú kapcsolatrendszernek a stabilitása is”.
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hozzátette: Magyarország támogatta Románia Európa Tanácsba való felvételét, NATO-csatlakozását, ma az Európai Parlamentben történő szavazáson támogatjuk Románia csatlakozási szerződésének jóváhagyását. Támogatjuk ezt az ügyet Strasbourgban, és Budapesten is, a magyar parlament pedig felhatalmazza majd Magyarország miniszterelnökét arra, hogy április 25-én aláírja Románia csatlakozási szerződését – jelentette ki Németh. Ugyanakkor elmondta, természetesen fenntartásokat is megfogalmaztak ebben a kérdésben, amelyeket ma ismertettek tárgyalópartnereikkel. A fenntartásokról szólva kifejtette: szeretnék, hogyha az Európai Parlament külügyi bizottságának határozatával összhangban, az erdélyi magyarság helyzetét Románia, a román kormány a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei alapján rendezze.
A verspataki aranybánya létrehozásának ügyében Németh Zsolt elmondta, bízik abban, hogy az ottani aranykitermeléssel kapcsolatos beruházási terv nem fog megvalósulni. Az autópálya megépítését azonban egyértelműen támogatjuk – mondta hozzátéve: meg szeretné erősíteni azt az ígéretet, amely szerint Magyarország készen áll arra, hogy biztosítsa a rácsatlakozást az észak-erdélyi autópálya számára. Ezt nem csupán a magyar-román kapcsolatrendszer szempontjából tartjuk fontosnak, mivel a sztráda az Európai Unió keleti szomszédsági politikájának is a kulcsa lehet. A romániai Moldva, és a Moldvai Köztársaság valamint Ukrajna számára is döntő jelentősége van ennek az autópályának – mutatott rá.
A magyarországi politikus bukaresti tárgyalásain kitért a kolozsvári kisebbségellenes incidensek kérdésére is. Elmondta: kifejezetten nyitott magatartást tapasztalt a román politikusokban azzal kapcsolatban, hogy elejét vegyék ezeknek az incidenseknek, ne engedjék a parazsat fellobbanni. Németh Zsolt kifejezte reményét, hogy Románia nem bagatellizálja el ezt a problémát.
Kocsi László, a magyar parlament külügyi bizottságának tagja szintén a sajtónak nyilatkozva kifejtette: Magyarország integrációs tapasztalatai hasznosíthatóak nemcsak a romániai magyarság, hanem egész Románia számára is. A magyar fél elkötelezett minden olyan kérdés megoldásában, amelyben mindkét ország érdekelt, beleértve az észak-erdélyi autópályát és számos más olyan gazdasági kérdést, amely mindkét ország fejlődését szolgálja. „Mindent meg fogunk tenni részben az EU irányában, részben pedig Magyarországon, hogy ezekből konkrét programok, megvalósult beruházások, fejlesztések legyenek” – mondta Kocsi László.
Az EP jóváhagyta Románia csatlakozási szerződését
Az RMDSZ kiemelt célkitűzése Románia európai integrációja
***Az Európai Parlament (EP) szerdán, április 13-án, Strasbourgban 497 mellette, 93 ellene szavazattal és 71 tartózkodással jóváhagyta Románia és Bulgária uniós csatlakozási szerződését, ezáltal lehetővé válik, hogy a két ország, illetve az Európai Unió képviselői április 25-én aláírják a csatlakozási megállapodásokat.
Az RMDSZ ezzel kapcsolatosan nyilatkozatot adott ki, melyet az alábbiakban közzéteszünk:
NYILATKOZAT
Az elmúlt tizenöt évben az RMDSZ kiemelt célkitűzése volt Románia európai és euró-atlanti integrációja.
Meggyőződésünk szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozás az ország gazdasági és politikai felemelkedésének, a teljes értékű demokrácia megteremtésének elsőrendű feltétele.
A romániai magyar közösségnek szintén alapvető érdeke, hogy Románia mihamarabb beilleszkedjék az Európai Unióba, hiszen ezáltal új lehetőségek nyílnak a magyar közösség számára. Nekünk, magyaroknak rendkívül fontos, hogy Románia és Magyarország ugyanazon politikai-gazdasági intézményekhez tartozzék, és ezáltal a két ország minél közelebb kerüljön egymáshoz, hiszen a csatlakozás révén a magyar közösségek határok nélkül, akadálytalanul együtt lehetnek majd az Európai Unióban.
Az integráció útján döntő pillanat a mai, amikor az Európai Parlament megszavazta Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, és ezáltal véleményünk szerint visszafordíthatatlanná vált az integráció útja Románia számára is.
Az RMDSZ üdvözli az Európai Parlament döntését, és a továbbiakban is mindent meg fogunk tenni azért, hogy Románia teljesítse a csatlakozási szerződésben foglalt feltételeket, és ezáltal valóban sor kerüljön 2007 januárjában az ország belépésére a közös Európába.
MARKÓ BÉLATAKÁCS CSABA
az RMDSZ szövetségi elnökeaz RMDSZ ügyvezető elnöke
Bukarest, 2005. április 13.