RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. április 5., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2971. szám
RMDSZ álláspont
Szemléletváltás a kisebbségi érdekvédelemben
Összefoglaló a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezet előkészítéséről
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a választási kampányban tett ígéretéhez híven, az elmúlt három hónapban kidolgozta, a legszélesebb nyilvánosság elé tárta és társadalmi vitára bocsátotta kisebbségi törvénytervezetét. Kormányzati szerepvállalásának köszönhetően elérte, hogy elfogadása prioritásként szerepeljen a kormányprogramban.
Az RMDSZ szakértőiből álló munkabizottság által megfogalmazott törvénytervezetről konzultációs sorozat zajlott erdélyi magyar szervezetekkel és közéleti személyiségekkel, romániai kisebbségi szervezetekkel, nemzetközi szakértőkkel. A módosító javaslatok jelentős része beépült a jogszabálytervezet szövegébe, amelyet természetesen az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója is megvitatatott. Az így formát öltött változat került véleményezésre az Országos Kisebbségi Tanácsban a hazai kisebbségi szervezetek képviselői elé majd március 30-án a kormány asztalára. Elindult ezáltal a szokásos törvényalkotási folyamat, melynek eredményeként, végleges formájában, várhatóan még a tavaszi törvényhozási időszakban elfogadásra kerül.
Jogi szakértők szerint a törvénytervezet minden szempontból megfelel az Alkotmány előírásainak. Kerettörvény, ezért nem terjed ki a már létező törvényekben rögzített kisebbségi jogokra. Elvi szinten szabályozza viszont az anyanyelvhasználathoz, az anyanyelvi oktatáshoz és kultúrához való jog valamennyi vonatkozását.
Az elvi rendelkezések mellett, konkrétan meghatározza azokat a nemzeti kisebbségeket, amelyek Romániában hagyományos, történelmi kisebbségeknek tekinthetők, mert tartósan együtt éltek a többségi románsággal. A nemzeti közösség fogalmának bevezetése áttörést jelent, hiszen a tervezet először mondja ki Romániában, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Meghatározza a kisebbségi szervezetek státusát, vagyis azt, hogy egy kisebbségi szervezet bizonyos reprezentativitási kritériumokkal vehet részt a politikai életben, a helyhatósági és parlamenti választásokon. Annak rögzítése, hogy a reprezentativitás milyen számokhoz, arányokhoz, százalékokhoz kötődik, technikai kérdés.
A kisebbségi törvénytervezet legfontosabb eleme a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges jogi keretek megalkotása. Így nemcsak azt rögzíti, hogy jogunk van az önálló kulturális, oktatási és sajtó intézményekhez, hanem azt is, hogy mi módon dönthet kisebbségi közösségünk ezeknek az intézményeknek a működéséről és felügyeletéről. A tervezet demokratikus szelleme szerint, a nyitottság jegyében, belső választások révén hoznák létre azokat a testületeket, amelyeket kormányhatározat ruház majd fel megfelelő hatáskörökkel. A kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozási folyamata nem tesz különbséget politikai vagy egyházi, illetve civil szervezetek között. A tervezetben szereplő Kulturális Autonómia Tanácsa éppen annak az elvnek megfelelően jön létre, hogy abban civil szféra, egyház, közösségi szervezet egyformán részt vehet, teljesen nyílt, közvetlen és titkos belső választások révén. A kulturális autonómia megteremtése nem teszi lehetetlenné más autonómiák létrejöttét, sem jogilag, sem politikailag nem rekeszti ki azokat. Ellenkezőleg, utat tör más autonómiaformák felé.
Mindent egybevetve, a kisebbségi törvény megszületése mérföldkőnek tekinthető előrelépést fog jelenteni a kisebbségi érdekvédelem jogi kereteinek megteremtésében, amely teljesen előzménytelen kisebbségi történelmünkben. Olyan politikai és társadalmi következményekkel jár, amely nemcsak közösségük létét és jövőjét határozza meg alapvetően, hanem elvezethet az egész romániai társadalom gyökeres átalakulásához is.