RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. március 31., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2966. szám, különkiadás
A készülő kisebbségi törvényről – teljes nyitottság jegyében
– közlemény –
Az elmúlt időszakban a romániai magyar közösség 1989 utáni életében előzménytelen folyamatnak voltunk és vagyunk tanúi. Az évek óta politikai akarat hiányában halogatott kisebbségi törvénytervezet megszületése, olyan politikai és társadalmi következményekkel járó áttörés, amely nemcsak közösségünk létét és jövőbeni fejlődését határozhatja meg alapvetően, hanem elvezethet a teljes román társadalom gyökeres átalakulásához is. Ezt a kiemelkedő közösségi szempontot tartotta szem előtt az RMDSZ, amikor hozzálátott – a Kisebbségi Tanács tagjaival közösen – a törvény kidolgozásához. Előzménytelen ugyanakkor az is, hogy egy jogszabálytervezet ilyen széles nyilvánosság előtt kerüljön megvitatásra. De még nagyobb nyomatékkal: Romániában teljesen előzménytelen, hogy a nemzeti kisebbségek által választott testületek dönthetnek intézményeikről.
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki hangot adott véleményének, hisz ezek nélkül mindenképpen szegényebb tervezetünk lenne. Ebben látom az RMDSZ kezdeményezésének és a konzultációsorozatnak tényleges eredményét.
Le kell szögeznem a legelején: a nyilvános vita véleményem szerint már mostani stádiumában megerősítette a törvény szellemét és céljait, annak ellenére, hogy léteztek ezzel a céllal néhol teljes ellentmondásban lévő módosító indítványok is.
Az egyik ilyen megerősítő tényező épp a kisebbségi szervezetek reprezentativitási kritériumainál jelentkezett, hisz mostanra már a teljes romániai magyar közösségen belül egyetértés van arra vonatkozóan, hogy ilyen kritériumoknak létezniük kell. Minden kétséget kizáróan a törvénynek tartalmi eleme kell, hogy legyen egyrészt az, hogy a kisebbségi szervezetek tagjainak jelentős hányada az illető kisebbséghez tartozónak kell lennie, másrészt abban is teljes az egyetértés, hogy a tagok száma megfelelő mértékű kell, hogy legyen ahhoz, hogy az illető szervezet reprezentatív jelleget kapjon. Ez egy olyan elvi kérdés, amit a nyilvános vita végérvényesen tisztázott. Az, hogy ezen belül milyen arányok, százalékok és számok jönnek számításba, már pusztán technikai kérdés. Ugyancsak a nyilvános vita erősítette meg az RMDSZ-en belül a meggyőződést, hogy a törvénytervezet értelmében működő, és parlamenti választásokon részt venni kívánó kisebbségi szervezetek között ne legyenek diszkriminatív különbségek. Annak ellenére, hogy más kisebbségek megőriznének néhányat e rendelkezések közül, az RMDSZ támogatja mindazokat a javaslatokat, amelyek a parlamentben már képviselt kisebbségi szervezetek privilegizált jogállását törölni kívánják. Ennek értelmében támogatjuk, hogy az adott kritériumoknak megfelelő újra bejegyzés ne csupán a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára legyen kötelező, hanem azok számára is, amelyek jelen pillanatban parlamenti képviselettel rendelkeznek, megteremtve ezáltal a teljes esélyegyenlőséget. A megyei szórásra vonatkozó kritériumok közül ugyanakkor kikerült a Bukarest municípiumra való utalás.
A nyilvános vitában előtérbe került ismételten a nemzeti közösség fogalmának bevezetése is. Ebben a tekintetben is jelentős előrelépés történt, hisz a törvénytervezet párhuzamosan és egyenértékűen használja a nemzeti közösség és a nemzeti kisebbség fogalmát. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a nemzetközi jog fogalomtárában a nemzeti kisebbség kifejezés a használatos, így fontos volt a két fogalom közötti azonosság érzékeltetésére. A tervezet teljes tartalmában, ahol a nemzetközi jogi értelemben is vett kisebbségi jogokról szól, ott megőriztük ezt a terminológiát, ám ahol kifejezetten közösségi kategóriákról beszélünk, ott határozottan a nemzeti közösség fogalmát használjuk. Így válik jogilag is értelmezhetővé a tervezet. A nemzeti közösség fogalmának bevezetése más szempontból is áttörést eredményez. A tervezet mindjárt az elején megállapítja, hogy a nemzeti közösségek a román nemzettel együtt államalkotó tényezők.
A kulturális autonómia témakörében is több kérdés vetődött fel. Az egyik pontosításra szoruló kérdés, hogy a kulturális autonómia megteremtése nem zárja ki más autonómiák létrejöttét, sem jogilag, sem politikailag nem rekeszti ki azokat. Ellenkezőleg: a kulturális autonómia töri meg a jeget a későbbi, más autonómiaformák felé, is. Továbbá: a kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozási folyamata nem tesz különbséget „politikai” vagy más (egyházi vagy civil) szervezetek között. A tervezetben szereplő Kulturális Autonómia Tanácsa épp annak az elvnek mentén jön létre, hogy abban bárki – civil szféra, egyház, közösségi szervezet – egyenrangú státusszal vesz részt, teljesen nyitott, közvetlen és titkos belső választások útján. Az RMDSZ több sajtóértekezlet alkalmával hangsúlyozta: a kulturális autonómia intézményei nem azonosak, és nem is azonosulhatnak a politikai szerepet vállaló szervezettel. Ezt a tényt erősíti a tervezet azon kitétele is, miszerint a választások felügyelete és eredményeinek megállapítása az Országos Választási Hatóság feladatköre.
Nem meglepetés, hogy talán a legtöbb javaslat, oktatási témakörben érkezett, és jelentős részük beépítése után az oktatási alfejezet mérete megduplázódott. De túl a méreteken, a törvénytervezet jelenlegi formában (de korábbi változata is) tartalmazza a teljes körű oktatásra vonatkozó garanciákat (óvodától egyetemig), valamint az egyházak azonjogát, hogy állami költségvetésből fenntartott felekezeti oktatási intézményeket hozzanak létre és működtessenek.
Mindezek a megjegyzések és tisztázó szándékú kommentárok azokhoz szólnak, akik a romániai magyar közösségen belül figyelemmel követték a tervezet szövegét, és véleményüknek hangot adtak. Hadd reagáljak azonban olyan véleményekre is, amelyek nem itthonról jutottak hozzánk, és amelyek szerint a tervezet „antidemokratikus és szakmailag felületes, inkoherens”. Egy hírportálon közzétett álláspont szerint a pártpolitikai érdekek kerekednek felül az autonómiatanácsok létrehozásánál, hisz bezzeg „2004-ben az RMDSZ belső választása úgy zajlott, hogy minden nagykorú romániai magyar leadhatja szavazatát a kizárólag RMDSZ által jelölt, kizárólag RMDSZ tag jelöltekre”. Valós állítás ez önmagában, csak azt hagyja figyelmen kívül, hogy ez az RMDSZ belső választására vonatkozik, és semmi köze az autonómiatanácsokhoz. Ne feledjük, hogy a parlamenti előválasztásokon ezzel szemben jelölt lehetett és szavazhatott bármely romániai magyar, hisz itt már nem RMDSZ-képviselet volt a tét, hanem a romániai magyarság képviselete a román parlamentben. Az autonómia tanácsok esetében ugyanez az elv érvényesül majd, ahogy ezt már korábban megjegyeztem.
Végezetül megerősítem: határozott meggyőződésem, hogy a tervezet – a beépített javaslatokkal együtt – hűen tükrözi az RMDSZ választási programjában megfogalmazott kulturális autonómia iránti elkötelezettségét, ugyanakkor teret nyit a közösségi autonómia más formái számára is.
MARKÓ ATTILA
kisebbségügyi államtitkár