RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. Március 15., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2955. szám, II. kiadás
Együtt szabadon!
Az RMDSZ központi marosvásárhelyi rendezvényéről
Testnevelő Tanárok Második Országos Tanácskozása: Egy egészséges romániai magyar társadalomért!
Együtt szabadon!
Az RMDSZ központi marosvásárhelyi rendezvényéről
***”A márciusi ifjak példája azt mutatja számunkra, hogy csakis az összefogásban van a mi erőnk, csakis együtt tudunk végigmenni az úton. Lehetünk sokfélék, gondolkodhatunk sokféleképpen, de amikor itt van a pillanat, akkor össze kell fogni” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke március 15-én, Marosvásárhelyen, az RMDSZ országos központi rendezvényén. Az idei ünnepségen megemlékeztek az 1990-es marosvásárhelyi eseményekről, ennek áldozatairól is. A központi rendezvényen részt vett Sütő András, akit az 1990-es atrocitásokkor súlyosan megsebesítettek – Nagy István műsorvezető külön köszöntötte az írót a rendezvényen hangsúlyozva: a magyar irodalom nagy nevei között a Sütő Andrásét is méltán megemlíthetjük.
A Székely Vértanúk emlékművénél tartott nagyszabású ünnepségen több mint tízezren emlékeztek meg a magyar nemzeti forradalom és szabadságharc hőseiről. Az eseményen a Szövetség elnöke mellett jelen volt és beszédet mondott dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete, a román kormányfő üdvözletét pedig Burchardt Árpád, Maros megye alprefektusa olvasta fel, ugyanakkor jelen volt Sagyebó László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője is.
A Magyar Himnusz hangjai után Győrffy András marosvásárhelyi színművész Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd Kilyén Ilka színésznő a nemzeti költő „A székelyekhez” című versét szavalta el.
Ünnepi beszédében Markó Béla úgy vélte, a nemzet hősei, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István és Deák Ferenc is azt üzenik, forradalmat csinálni, világot megrengetni, szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni veszekedő nemzetnek nem, csupán egységes nemzetnek lehet. „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk. Magyar nemzet csak egy van! (...) Ne hagyjátok, hogy összeugrasszanak titeket, ne hagyjátok, hogy magyar a magyarral viszálykodjék” – szögezte le.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, a marosvásárhelyi magyaroknak nemcsak 1848 halottaira, nemcsak az első és a második világháború áldozataira, hanem 1990 márciusának halottaira is emlékezniük kell. „Fel kell idéznünk Csipor Antalt, Gémes Istvánt és Kiss Zoltánt. Vissza kell gondolnunk azokra a napokra, amikor kioltották Sütő András félszeme világát, és amikor kialudni látszott a reménység is, hogy lesz még valaha magyar felirat, magyar iskola, magyar élet Marosvásárhelyen. Hát lett! És lesz ezután is! Nehéz volt, lassan ment, nem is elég még, ami van, rosszul is élnek még nagyon sokan, de elindultunk Európa felé, és közelebb került magyar a magyarhoz” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki úgy értékelte, mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a magyarság egységes volt.
„A történelemben valahányszor össze tudtak fogni a magyarok, eredményt értek el. (…) Ezt a leckét mi megtanultuk. Erdélyben ma egyet akar a magyar: szabadságot, egyenlőséget, testvériséget. Autonómiát! És ezt ki is fogjuk vívni. Mennyit mondták a választások előtt nekünk, hogy meg fogunk oszlani. Nem oszlottunk meg. Egyformán szavaztunk, mert egyformán akarjuk a magyarság felemelkedését, egész Erdély felemelkedését.” – jelentette ki Markó Béla.
Utalva az 1990 véres marosvásárhelyi márciusi eseményekre úgy értékelte, akkor dőlt el, hogy merre megy Románia, hogy merre megy az erdélyi magyarság. „Ha gyengék lettünk volna, ha meghajtjuk a fejünket, ha engedünk az erőszaknak, akkor ma semmink sem lenne, akkor ma itt nem beszélhetnénk magyarul, nem énekelhetnénk a magyar himnuszt, nem lobogna itt a magyar zászló. Márpedig ez a mi zászlónk, ez a mi nemzeti szimbólumunk, és ez lesz holnap is, holnapután is, mindig” – szögezte le Markó rámutatva, ő maga és minisztertársai is magyarként vannak a kormányban, azért, hogy a közösség, Erdély javára cselekedhessenek: hogy legyen autópálya, legyen egyre szélesebb körű anyanyelvhasználat, legyenek erős helyi és megyei önkormányzataink, és hogy intézményeink sorsáról mi dönthessünk”.
Úgy értékelte, az erdélyi magyarság az elmúlt tizenöt évben talpra állt, megerősödött. „Önálló, összetartó, álmodni, tervezni, küzdeni és dolgozni tudó közösség vagyunk. A segítségre szükségünk van, az együttérzés fontos nekünk, de alapjában véve képesek vagyunk a magunk önálló döntéseit meghozni (…) Felelős közösség vagyunk, vigyázunk egymásra, és vigyázni fogunk ezután is. Vigyáznunk kell azokra, akik ma is szegénységben élnek. Vigyáznunk kell a nyugdíjasokra. És vigyáznunk kell a fiataljainkra, hogy itthon maradjanak, hogy itt is jövőt építhessenek maguknak. (…) Nekünk itt kell maradni Erdélyben, meg kell maradni magyarnak itt ezen a földön, és erre ma sokkal nagyobb esélyünk van, mint az elmúlt évszázadban bármikor. Változik körülöttünk a világ, változnak azok is, akik valamikor ellenségeink voltak, nagy erő ma a Kárpát-medencei magyarság Erdélytől Felvidékig, Szabadkától, Budapestig. De csak akkor, ha nem viszálykodunk, ha egységesek vagyunk!” – hangsúlyozta beszédében az RMDSZ elnöke.
Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta: “Merjünk magyarok lenni! De nem egymás ellen, hanem egymásért, összefogva!”
A helyi szervezet elnöke úgy vélte, az elmúlt 15 esztendőben hatalmas utat tettünk meg jogaink, nemzeti méltóságunk visszaszerzésében. Az 1989 előtti időkre emlékezve elmondhatjuk, ma már méltóképpen, szabadon ünnepelhetünk. Dr. Kelemen Atilla ugyanakkor figyelmeztetett: ”Az a nemzet, amely 1100 éven keresztül meg tudta tartani nemzeti öntudatát nem engedheti meg magának a címkézést, a kirekesztést. Nem így kell nemzetet félteni, hanem összefogással, együttcselekvéssel!”
„Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc máig ható érvénnyel figyelmeztet arra, hogy egymásra vagyunk utalva, csakis összefogással cselekedhetünk a nemzeti megújulásért – áll Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök március 15-i üzenetében, amelyet Terényi János magyar nagykövet tolmácsolt. A kormányfő rámutatott, a magyar kormány felelősséget érez azért, hogy a nemzet tagjai méltósággal és egyenlő esélyekkel teljes életet élhessenek a szülőföldjükön. A „Nemzeti Felelősség” programja ennek szellemében magyar közösségek anyagi és szellemi gyarapodását kívánja segíteni. „A XX. Század megpróbáltatásai után újult alkotóerővel, derűlátással tekinthetünk előre. Az Európai Unió keretei között elérhetjük közös álmunkat, a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülését.”
„Magyaroknak és románoknak egyaránt fontos lépés volt 1848 a modern nemzetté válás útján. Március 15-e egy jó alkalom arra, hogy mindkét nemzet a jövőbe tekintsen, hiszen két év múlva mindkét nemzet tagja lesz az egységes Európának – hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából küldött üdvözletében a román kormányfő arról biztosította a magyarságot, hogy a kisebbségi jogok betartását a kormány nem pusztán feladatnak, hanem alapelvnek tekinti. Tariceanu megerősítette: a kormány célul tűzte ki, hogy a lehető legrövidebb időn belül elfogadja a kisebbségi törvényt, illetve azt, hogy kibővítse a jogi keretet azért, hogy valamennyi kisebbséghez tartozó állampolgár számára teljes körű lehetőséget biztosítson a kultúra, anyanyelv, vallás, oktatás és a közélet terén. Rámutatott, ennek teljesítésére az RMDSZ kormányzati jelenléte is biztosíték, mely szervezettel nemcsak a magyar kisebbség érdekeit érintő kérdésekben, hanem Románia általános kérdéseiben is jó az együttműködés. „Az RMDSZ által jelölt tisztségviselők az egész román társadalmat érintő fontos területeken tevékenykednek. Ezt egyrészt a magyar kisebbség képviselőinek jelentős szerepét tanúsítja a közigazgatásban. Másrészt azt, hogy az RMDSZ tisztségviselőire hárul olyan feladatok ellátása is, amelyek túllépnek az nemzeti jellegen, és a társadalom egészének fejlődését célozzák.
Számítunk az RMDSZ partnerségére, legfontosabb célkitűzésünk, az európai integráció megvalósításában” – hangsúlyozta üzenetében Tariceanu.
A marosvásárhelyi református egyházak egyesített kórusa által előadott Kossuth nóták után Kovács Ferenc, a Bolyai Farkas Líceum diákja mondott ünnepi beszédet, majd az ünnepség résztvevői elhelyezték az emlékezés koszorúit a Vértanúk emlékművénél.
Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes ma este részt vesz a kolozsvári Magyar Állami Operában, 19 órakor kezdődő ünnepi rendezvényen is.
A kolozsvári ünnepi műsorról holnapi tájékoztatónkban közlünk híranyagot.
Testnevelő Tanárok Második Országos Tanácskozása
Egy egészséges romániai magyar társadalomért!
***Másodszor találkoznak a romániai magyar testnevelő tanárok Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztálya által szervezett konferencián. A március 19-i tanácskozás egy országos sportstratégia kidolgozását tűzte ki célul, de többek között Borbély László Szállítási, Építkezési és Turisztikai miniszter, Kötő József oktatásügyi államtitkár és Kovács Péter ügyvezető alelnök is előadást tart. A rendezvény meghívottjai Markó Béla miniszterelnök helyettes és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke.