RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. november 10., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2861. szám.
Parlamenti képviseletet a besztercei magyarságnak is – az RMDSZ-vezetők Beszterce megyei körútjáról
Üzletember-találkozó a marosvásárhelyi Bernády Házban
Környezetvédelmi rétegtalálkozó: ajánlatok az RMDSZ programjához
Parlamenti képviseletet a besztercei magyarságnak is – az RMDSZ-vezetők Beszterce megyei körútjáról
***A végvárakban élő magyar közösségek tudják a legjobban, hogy csupán erős összefogással lehet kultúrát, hagyományt, nyelvet ápolni a szülőföldön – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje szerdán, 2004. november 10-én, Beszterce megyei körútja során. A Szövetség elnöke múlt heti szórványkörútját folytatva, az RMDSZ számos megyei és országos vezetőjének kíséretében szerdán a Beszterce megyei magyarlakta településeket kereste fel. Az RMDSZ küldöttségét ezúttal is mindenhol több százan, RMDSZ-zászlókkal, színpompás népviseletekbe öltözött fiatalokkal fogadták.
Markó Béla – immár hagyományosan – RMDSZ-esernyőket és az aradi Szabadság-szobor történetéről szóló könyvet adott át a helyi magyarság képviselőinek.
A körúton részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, Kötő József, és Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnökök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója.
A körút első állomásaként a Szövetség elnökjelöltje Tekére látogatott, ahol mintegy hatvan helyi lakos fogadta. A kötetlen hangulatú találkozón Markó Béla a szociális támogatások, a falusi kisnyugdíjak jelentős emelésének szükségességét, a magyar szórványiskolák hathatós támogatását hangsúlyozta. Tacson is zsúfolásig megtelt a magyar tájház, ahol az RMDSZ képviselőinek jelenlétében a helyi kosárfonók nagy hagyományra visszatekintő munkájukat is bemutatták a jelen lévőknek.
Az RMDSZ különös erővel figyel a szórványban élő magyar kisközösségekre és minden eszközzel támogatja a magyarság önazonosságának megőrzését szolgáló intézményeket, az iskolákat és az egyházakat – erősítette meg az elnökjelölt: Markó a helyi magyarságot képviselő református lelkésznek, Varga Dánielnek is átnyújtotta az egységet jelképező ernyőt, utalva arra, hogy az RMDSZ ernyője alatt az egyházak is védelmet, biztonságot találnak.
Az RMDSZ küldöttsége ezt követően Besztercére látogatott, ahol a helyi RMDSZ-székházban találkozott a megyei szervezet vezetőivel, Szilágyi János megyei RMDSZ-elnökkel, Kocsis András képviselő- és Koszorús Zoltán szenátorjelölttel is. Eljött az ideje annak, hogy a Beszterce megyei magyarság összefogással visszaszerezze parlamenti képviseletét – mutattak rá a Szövetség vezetői. Bethlenben közel ötszázan gyűltek össze Markó Béla fogadására. A nagysikerű választási rendezvényen bemutatták a Szövetség megyei képviselő- és szenátorjelöltjeit. Valós esély van arra, hogy a beszterceiek az eddigi példamutató összefogással magyar képviselőt juttasson a Parlamentbe, ehhez azonban nemcsak hogy el kell menjünk szavazni hanem, mindenkit magunkkal kell vinnünk, szomszédokat, barátokat, rokonokat és egységesen az RMDSZ-t kell támogatnunk – hangzott el a fórumon. Orbán László helytörténész, az RMDSZ bethleni szervezetének elnöke a közösség nevében köszönetet mondott a Szövetség országos vezetőinek a szórványoktatáshathatós támogatásáért, sok sikert kívánva a választásokon.
Az RMDSZ államelnökjelöltje leszögezte: a magyar oktatás további fenntartásához és megerősítéséhez elengedhetetlenül szükségünk van a parlamenti képviseletre. Az RMDSZ-nek a következő években döntő szerepe lesz az ország politikai életében, de a román-magyar államközi kapcsolatok alakításában is. Erős parlamenti képviselettel a Szövetség mindkét irányban befolyásolni tudja a magyarságot érintő döntéseket, így a kettős állampolgárság megteremtését, valamint a magyar családok számára nyújtott oktatási nevelési támogatások kiterjesztését is – hangsúlyozta az elnök a Magyarnemegyén is közel 300 helyi magyar előtt mondott ünnepi beszédében. Szabó Attila református lelkész a helyi közösség nevében támogatásáról biztosította az RMDSZ-t az erdélyi magyarság egységének, összefogásának fontosságát hangsúlyozta.
Üzletember-találkozó a marosvásárhelyi Bernády Házban
***A romániai kis- és középvállalkozók versenyképességének helyzete, jövője és tényezői címmel üzletember-találkozót szervez az RMDSZ Maros megyei szervezete. A rendezvény házigazdája Csata Edit képviselőjelölt. Előadást tart dr. Terényi János magyar nagykövet, Halász János, a magyar kereskedelmi kirendeltség (ITDH) romániai vezetője, Dr. Kelemen Atilla képviselőjelölt, Frunda György szenátorjelölt és Borbély László képviselőjelölt.
A találkozót november 14-én, vasárnap déli 12 órai kezdettel tartják a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea u. 6.)
Környezetvédelmi rétegtalálkozó: ajánlatok az RMDSZ programjához
***Környezetvédelmi rétegtalálkozón vitatták meg tegnap, Marosvásárhelyen az RMDSZ választási programjának idevágó fejezetét. A Bernády Házban rendezett eszmecserén Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének az elnöke, képviselőjelölt is jelen volt.
– Az EU-csatlakozás folyamatában egyre nagyobb szerepük kell hogy legyen a civil szervezeteknek. A Marosvásárhelyen tevékenykedő civil szervezetek bebizonyították, hogy méltó partnerei lehetnek az RMDSZ-nek, ezért tartottuk fontosnak, hogy ennek a találkozónak a megrendezését kezdeményezzük – mondta többek között Dr. Kelemen Atilla. A képviselőjelölt kifejtette, a NATO-ba geostratégiai fontossága miatt került be Románia, hiszen az EU-nak is elsősorban egy 22 milliós piacot jelentünk. Hogy megálljuk a helyünket, megfelelően fel kell készülnünk a csatlakozásra. Ezért a szubszidiaritás elve alapján a politikumnak együtt kell működnie a szakmai szervezetekkel, a civil társadalom képviselőivel. Ez különösen fontos a környezetvédelem terén, ahol a gazdasági érdekek gyakran ütköznek a környezetkímélő módszerekkel. A civil szervezeteknek a szerepe tulajdonképpen az, hogy megtalálják a megfelelő eszközöket az érdekek egyeztetésére.
Miután a képviselő kampánykörútra távozott, a beszélgetéseket Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője irányította. Az RMDSZ programjának megfelelően a jelenlevőktől hét nagyobb témakörben vártak olyan javaslatokat, amelyekkel kiegészítették a programalkotók elképzeléseit. Az alábbiakban témakörönként a fontosabbakat említjük meg.
A civil szervezetek képviselői javasolták, hogy hozzák létre a természetvédelmi területek és nemzeti parkok közhatóságát. Az is elhangzott, hogy a környezetvédelmi alapból különítsenek el egy bizonyos összeget, amelyet pályázat útján a természetvédelmi területek karbantartására lehetne majd fordítani.
A mezőgazdálkodásban nagyon fontos lenne támogatni a hagyományos mezőgazdasági rendszereket, mint alternatív gazdálkodási formákat, ugyanakkor tevékenységi terület váltásakor támogatni azt a falusit, aki az EU-csatlakozás következtében lemond a mezőgazdálkodásról.
A vízgazdálkodás terén a jelenlevők arra kérték az RMDSZ járjon közben annak érdekében, hogy az NGO-k kisebb vízgazdálkodási projektjei is nyerjenek állami támogatást.
Az ökoturizmus fellendítéséért továbbra is kellene alkalmazni az adókedvezményeket a legtöbb 3 szobát vendégfogadásra felkínálók esetében, illetve nem ártana felkarolni azokat, akik a hagyományos építkezésű vidéki házaikat alakítják át vendégfogadásra.
A hulladékgazdálkodás terén ugyancsak támogatni kellene a szelektív hulladékkezelést és az újrahasznosító cégeket.
Az urbán agglomerációk létrejöttére törvényjavaslat hangzott el. Ez nagyon lényeges előrelépés lenne a városfejlesztés terén, a javaslattevők ugyanis azt szeretnék, hogy ahol lehetőség van rá, a városok épülhessenek egybe a peremtelepülésekkel.
Legvégül a regionális fejlesztési politika terén a civil szervezetek képviselői több transzparenciát szeretnének a tervezésben és kivitelezésben. Elhangzott az is, hogy a 7. régióközpont székhelye Gyulafehérvárról költözzön Marosvásárhelyre.
A javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselőihez és szenátoraihoz is eljuttatják majd. A tegnapihoz hasonló „zöld kerekasztal-megbeszélést” kéthavi rendszerességgel szeretnének ezentúl összehívni azért, hogy a szervezetek első kézből értesüljenek a törvényekről, a politikusok pedig aktívabb szerepet vállaljanak a civil kezdeményezések, projektek kivitelezésében.