RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. szeptember 26., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2818. szám
Kisebbségi lét Romániában és Magyarországon
***Tegnap, szeptember 25-én, szombaton került sor Marosvásárhelyen A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriuma által szervezett szeminárium második, és egyben záró napjára.
A rendezvényen számos ismert hazai és határon túli politikus, közigazgatási tisztségviselő, a honi és határon túli etnikumok önkormányzati képviselői szólaltak fel.
Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tegnapi előadásában kifejtette, a magyar autonómia-koncepció akkor lesz sikeres, ha az a különböző létező autonómiaformák rugalmasan alkalmazható ötvözeteként jön létre. Ugyanakkor hozzátette, az autonómiát illető konszenzust támasztja alá, hogy a 90-es évek elején az újonnan szerveződött határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek sorra fogalmazták meg az önrendelkezésre való igényüket. Ebben az esetben felmerül a kérdés – mondta a politikus, hogy hogyan lehetséges az, hogy ennyi vita övezi általában az autonómia, és konkrétan az erdélyi autonómia kérdését, ha a határon túli magyar szervezetek olyannyira egyetértenek az autonómia fontosságában. Úgy vélte, ennek az az egyik oka, hogy az önrendelkezés fogalmát az erről szóló viták során mindenki tetszése szerint értelmezi, anélkül azonban, hogy tudatosítanák, ki mit ért alatta. Ezért az első és legfontosabb lépés az autonómia felé, hogy értsünk szót egymással – jelentette ki.
Véleménye szerint a határon túli magyarok helyzete különleges, egyedülálló, ezért egyedi, testre szabott autonómia- modellben kell gondolkodni. Hozzátette: érdemes támaszkodni a sokat emlegetett európai példákra, amelyek irányt mutathatnak a saját autonómia-koncepciók kidolgozásakor, de olyan modellt kell kidolgozni, amely a határon túli magyarság speciális földrajzi-demográfiai adottságaihoz igazodva, a mai szlovákiai, ukrajnai, romániai vagy szerbiai valósághoz szervesen kapcsolódva, életképes megoldást nyújthat.
Olyan magyar modellben érdemes gondolkodnunk, amely részelemeiben épít a már meglévő európai mintákra, és ezáltal érthetővé és elfogadhatóvá válik Európa számára, ugyanakkor egészében véve új és kifejezetten a kisebbségi magyar élethelyzetre alkalmazható– mondta.
Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, a szeminárium szervezője közölte: az RMDSZ az év végi romániai parlamenti választások után a romániai kisebbségeket magában foglaló, a román törvényhozás mellett működő tanácsban napirendre tűzi a kisebbségek törvénytervezetének kidolgozását. A tervek szerint hat hónap alatt kellene elkészülnie a jogszabálynak. Emellett az RMDSZ a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók módosítását is hangsúlyosan kezeli majd – hangoztatta Borbély László.
A konferencián jelen voltak a magyarországi cigány, román és bolgár kisebbségi önkormányzatok képviselői, akik beszámoltak arról, hogy miként működnek ezek a testületek, és milyen nehézségekkel küszködnek az illető etnikumok.