RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. szeptember 25., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2817. szám
Párbeszéd a jövőért
A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon
Párbeszéd a jövőért
***Markó Béla szövetségi elnök, és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök szombaton, szeptember 25-én a Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és tagszervezetei képviselőivel, majd Dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel találkozott.
A közelmúltban bejegyeztetett Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) célja, az állami magyar nyelvű felsőoktatás erős szakmai háttérének létrehozása, a kutatás támogatása, a kutatás strukturális fejlesztése, a háttérintézmény-rendszer működésének biztosítása révén – hangzott el a nap első megbeszélésén, amelyen részt vett Benedek József, a KMEI elnöke, Veres Valér igazgató, Salat Levente, a POLITEIA részéről, Pozsony Sándor, a Kriza János Néprajzkutató Társaság elnöke, Markó Bálint, az Apáthy István Társaság részéről és Csata Zsombor, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány igazgatója. Az intézet és tagszervezetei ugyanakkor nagy hangsúlyt kívánnak fektetni az anyanyelvükön tanuló egyetemisták versenyképes felkészítésére a Romániában is hamarosan gyakorlattá váló háromlépcsős felsőoktatási rendszerből és az EU csatlakozásból következő lehetőségek kihasználására.
Markó Béla egyetértett az ismertetett célokkal és elképzelésekkel, és biztosította az KMEI képviselőit, hogy az RMDSZ támogatni fogja a tevékenységükhöz szükséges anyagi fedezet biztosítását román és magyar költségvetési forrásokból.
Az Unitárius Püspökségen sorra került második szombati találkozón Dr. Szabó Árpád püspök, Markó Béla és Kötő József áttekintették az egyházi ingatlanok visszajuttatásának helyzetét. Egyetértettek abban, hogy a folyamatot fel kell gyorsítani, és ezen belül rövidíteni kell az egyházi ingatlanok visszaszármaztatásáról szóló határozatok meghozatala és a tényleges tulajdonba adás közötti időszakot.
A felekezeti oktatást szabályozó jogszabállyal kapcsolatban a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ célja, hogy érvényre juttassa a magyar történelmi egyházakkal közösen kialakított elvárásokat, többek között azt, hogy az egyházaknak minél átfogóbb felügyeleti hatásköre és beleszólási joga legyen az alapvető kérdésekben,
Az egész erdélyi magyar társadalom jövőjének alakulását döntően befolyásolja a következő négy évben, hogy az RMDSZ erős, hatékony parlamenti képviselete révén érvényesíteni tudja annak érdekeit – hangsúlyozta a megbeszélésen Markó Béla.
A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon
***Az előző évekhez hasonlóan, az idén is megszervezte kisebbségügyi szemináriumát a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriuma.
A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon címet viselő kétnapos szeminárium, pénteken, szeptember 24-én kezdődött el. A fent említett témakörben politikusok, közigazgatási tisztségviselők, a honi és határon túli etnikumok önkormányzati képviselői folytatnak eszmecserét, ismertetik saját tapasztalataikat.
Borbély László parlamenti képviselő, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a rendezvénnyel kapcsolatosan kifejtette, a szemináriumon résztvevők elsősorban a kisebbségi lét sajátos problémáit vizsgálják majd Románia, illetve Magyarország viszonylatában, kiemelve a kulturális autonómia intézményeinek fontosságát, valamint különös figyelmet szentelve a magyarországi kisebbségi önkormányzatoknak, a Vajdasági Nemzeti Tanácsnak.
Az RMDSZ képviselője elmondta, véleménye szerint, a fent említett kérdéskör szorosan összefügg a Szövetség által meghirdetett programmal, hiszen ez utóbbi az autonómia megteremtése érdekében szorgalmaz párbeszédet a romániai magyarságon belül, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a kulturális autonómia intézményeinek minél előbbi létrehozását az elkövetkező négy esztendőben. Ugyanakkor rámutatott arra is, az RMDSZ-nek ilyen szempontból elengedhetetlen azt tanulmányozni, hogy hogyan működnek Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok. Románia esetében ezeket a célokat szolgáló intézményeket kicsit másképpen kellene elképzelni, szélesebb hatásköröket kellene kapniuk, mint amilyenekkel a magyarországiak rendelkeznek – mondta Borbély László.
Markó Béla a szövetségi elnök, az RMDSZ államfőjelöltje, a szemináriumon kifejtette: az RMDSZ az elkövetkező négy évben a kulturális autonómia jogi kereteit kívánja megteremteni. Az egyén jogai mellett, a közösség jogairól is beszélni kell ahhoz, hogy e közösség megőrizhesse nemzeti, nyelvi és kulturális identitását. Hiszen az egyéni jogok önmagukban nem gátolják meg az asszimilációt – mutatott rá Markó Béla.
Heizer Antal, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke részletes előadás keretében mutatta be a kisebbségi önkormányzatiság rendszerét Magyarországon, elemezve a tizenhárom magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) helyzetét. Heizer elmondta: pusztán a kisebbségi képviselet biztosításával az önkormányzatok nem életképesek, saját intézményi háttérre van szükségük. Ezért Magyarországon azt tervezik, hogy első lépésként az országos intézményeket, másodikként pedig a helyi intézményeket fogják átadni a kisebbségi önkormányzatoknak.
Varga Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője előadásában a különböző autonómiaformákról, azok jogi és törvényes hátteréről beszélt a közép- és kelet-európai országokban.
„Egyeztessenek velünk az autonómia kérdésében, hiszen nekik is szükségük van a nemzeti önszerveződés eme intézményére, és hívják meg a tárgyalásokra a román parlamenti pártokat is, hogy ismerjék meg e jogos törekvéseket”- mondta Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, aki e fórumon a magyarországi román oktatás pénzügyi gondjairól is beszélt.
Ma, 2004. szeptember 25-én, Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Markó Attila, a bukaresti Kisebbségi Hivatal államtitkár helyettese, valamint a magyarországi kisebbségi önkormányzati vezetők és a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács képviselőjének előadásával folytatódik a szeminárium.