2004

2004. június 30., szerda XII. évfolyam, 2760. szám, II. kiadás

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                             Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

           www.rmdsz.ro                                                                          2004. június 30., szerda

   elhivbuk@rmdsz. ro                                                      XII. évfolyam, 2760. szám, II. kiadás

Képviselőházi tájékoztató

Szenátusi hírek

Maros megyei hírek

Képviselőházi tájékoztató –június 29

Képviselőházi tájékoztató

*** 2004. június 30-án sor került a Képviselőház és a Szenátus együttes ünnepi ülésére, amelyen megemlékeztek Ştefan cel Mare moldvai uralkodó halálának 500.-ik évfordulójáról. Az ülésen felszólaltak a politikai pártok képviselői. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Németh Csaba szenátor mondott beszédet, aki az előtte szólókhoz hasonlóan, Moldva uralkodójának személyiségét méltatta.

***A Hivatalos Közlöny 2004. június 29-i, 574. számában megjelent a köznyugdíj-rendszert szabályozó 2000. évi 19. számú törvény módosítását célzó törvény. A jogszabály kimondja, hogy a felsőfokú végzettség munka-régiségnek számít. Ennek megfelelően a 2001 áprilisa előtt nyugdíjazott, felsőfokú végzettséggel rendelkező nyugdíjasok igényelhetik nyugdíjuk újraszámítását, figyelembe véve a jelen módosítás szerinti plusz régiséget.

Kiemeljük, hogy a nyugdíj-újraszámítást kérvényezni kell, a kérvényeket a helyi nyugdíjpénztáraknál lehet letenni.

Szenátusi hírek

***A Szenátus 2004. tavaszi-nyári ülésszakának utolsó vitanapjának napirendjén szerepelt a Székelyföldi Autonómia Statútumára vonatkozó törvényjavaslat. A Képviselőház által első olvasatban már elvetett tervezet a Szenátus Közigazgatási és területrendezési, valamint Jogi bizottságának közös, elutasító jelentésével került a plénum elé. Az általános vita során felhozott alkotmányjogi kifogások közül számos érv megalapozottságát a kezdeményezők nevében felszólaló, az autonómiaformák és a rólunk szóló európai viták időszerűségét hangoztató Szilágyi Zsolt képviselőnek is el kellett ismernie.

Az általános vita során Puskás Bálint Zoltán szenátor kifejtette: az RMDSZ programjában kezdettől fogva és mindmáig szerepel a kulturális, személyi és területi autonómiaformák romániai meghonosításának a követelménye. A benyújtott javaslat alapos felülvizsgálásra szorul. Az RMDSZ szenátusi frakciója az elutasító jelentéssel nem tud egyetérteni –jelentette ki a Szövetség politikusa. Az RMDSZ szenátorai 12 ellenszavazatával szemben, a plénum 90 vokssal fogadta el az elutasító szakbizottsági jelentést.

Maros megyei hírek

***A helyhatósági választások utáni első ülését tartja pénteken a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének a székházában (Marosvásárhely, Brăila u. 9.) rendezik az ülést július 2-án, pénteken délután 3 órai kezdettel. A gyűlésen kiértékelik az önkormányzati választások eredményeit.

***A Maros megyei RMDSZ-szervezet Önkormányzati Tanácsa július 1-jén, csütörtökön, Nyárádszentmártonban tartja alakuló ülését. A tanácskozáson részt vesznek a Szövetség színeiben megválasztott megyei tanácsosok, polgármesterek, Marosvásárhely két alpolgármestere, valamint a városi tanácsi RMDSZ-frakcióvezetők.

Az ülés a következő napirend szerint zajlik:

– az elnök és a titkár megválasztása

– az önkormányzati tanács szabályzatának az elfogadása

– munkaterv kidolgozása

Képviselőházi tájékoztató –június 29

***A helyhatósági választásokon számos képviselő indult és szerzett mandátumot. A tisztségükről lemondó, polgármesteri mandátumhoz jutott képviselők helyére lépő honatyák eskütételére 2004. június 29-én került sor a Képviselőház plenáris ülésén. A Csíkszereda polgármesterévé választott Ráduly Róbert Kálmán helyét Kedves Imre, Érmihályfalva polgármestere, Kovács Zoltán helyét pedig Sarkady Zsolt Csaba foglalja el.

***2004. június 29-én a Képviselőház plénuma cikkelyenként megtárgyalta és végső szavazással jóváhagyta a Gáztörvényt. A jogszabály részét képezi az EU csatlakozást célzó jogharmonizációs lépéseknek, amelyekkel kapcsolatban Románia kötelezettséget vállalt. A Képviselőház Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottsága RMDSZ-es tagjai, Antal István és Erdei Dolóczki István képviselők módosító javaslataival jelentős mértékben sikerült javítani a törvényben szerepelő meghatározásokon.

A két RMDSZ képviselő kezdeményezésére került be a jogszabályba az a cikkely, amely tételesen kimondja: a fogyasztó kérésére a Gázhatóság (ANRGN) engedélyeket és licenszeket bocsáthat ki saját hálózat kiépítésére abban az esetben, ha előzőleg a forgalmazó a gázszolgáltatást a törvényben foglaltaknak megfelelően megtagadja.

A törvény ugyanakkor kimondja, hogy a fogyasztó által megépített gázhálózat ennek saját tulajdonát képezi, és nem kerül át a forgalmazóhoz. A megszavazott jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított 30 napon belül lép hatályba.

***Cikkelyenkénti megszavazásra és elfogadásra került a Kis- és Középvállalkozások (KKV) létrehozását és fejlesztését ösztönző törvény.

Az elfogadott jogszabály az EU-s jogharmonizáció része, és ezáltal elmondható, hogy néhány lényeges vonatkozásban módosítja a mindeddig érvényben lévő 1999. évi 133. számú törvényt.

A legfontosabb módosítások a következők:

– pontosítja a KKV-k definíciójára vonatkozó előírásokat;

– magába foglalja, és megnevezi az összes vállalatszervezési formát (részvénytársaság, családi vállalkozások, stb.);

– létrehozza a KKV-at befolyásoló jogszabályokat véleményező csoportot, amely jogi személyiséggel rendelkezik a Kis- és Középvállalkozások, illetve a Szövetkezetek Ügynöksége fennhatósága alatt;

– új szemléletet alakít ki a KKV-k közbeszerzési eljárásait illetően;

– a hatályos törvényekkel összhangban nevesíti a KKV-k támogatását célzó kutatási tevékenységet;

– lehetőséget biztosít arra, hogy a KKV-t díjmentesen átvehesse egy, a vállalkozó családjához tartozó másik személy;

– létrehozza a Kis- és Középvállalkozások és a Szövetkezetek Ügynökségének területi kirendeltségeit;

– tételesen megállapítja, hogy az állami költségvetés milyen módon támogatja új KKV-k létrehozását, valamint a meglévő KKV-k fejlesztését.

Az Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottságban dolgozó RMDSZ képviselők, Antal István szakbizottsági elnök és Erdei Dolóczki István szakbizottsági tag, nagymértékben hozzájárultak a törvény végleges formájának kialakításához, hiszen a módosító javaslatok nagy része az említett képviselőktől származik.

Az RMDSZ által kezdeményezett legfontosabb módosítások a következők:

– a törvény létrehozza a KKV-at befolyásoló jogszabályokat véleményező csoportot, amely jogi személyiséggel rendelkezik a Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Ügynöksége fennhatósága alatt, amely konzultatív szerepkörrel rendelkezik. A Csoport belső működési szabályzatát a törvény megjelenésétől számított 2 hónapon belül kell elfogadnia az Ügynökségnek.

– a KKV-k ingyenes szaktanácsadásban részesülhetnek, ami a KKV Ügynökség által kezelt programokra vonatkozó közbeszerzéseket illeti;

– lehetővé válik, hogy a KKV-t díjmentesen átvehesse egy, a vállalkozó családjához tartozó, másik személy abban az esetben, ha erre nem nyílik lehetőség az illető család tagjai között;

– a bruttó hazai termék (GDP) 0,2%-át kell évente a KKV-k létrehozására, illetve a már meglevők fejlesztésére szánt programokra költeni oly módon, ahogyan ez a Kormány 2004-2008 közötti időszakra vonatkozó KKV-ról szóló stratégiájában tételesen szerepel.

A Kormánynak három hónapon belül létre kell hoznia a Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Ügynökségének területi kirendeltségeit, amelyek regionális képviseleti hatáskörrel rendelkeznének.

***Tamás Sándor képviselő június 29-i napirend előtti politikai nyilatkozatában a romániai igazságszolgáltatás adminisztrációs útvesztőiről szólt.

Felszólalásában saját példáján illusztrálta, milyen megpróbáltatásokon kell keresztülmennie annak, aki egy peres ügy áthelyezése tárgyában kiadott egyszerű igazolást szeretne beszerezni a Legfelsőbb Semmítőszéktől.

A mindössze 7.000 lejes bélyegilleték és 1. 500 lejes igazságügyi illetékbélyeg ellenértékét újabban a postahivatalokban is ki lehet fizetni, külön erre a célra beállított számítógépes termináloknál, amelyek viszont vagy egyáltalán, vagy csak nagyon lassan működnek, ráadásul az 1.500 lejes névértékű igazságügyi illetékbélyeg hiánya miatt az érdekelt kénytelen a 10.000 lejes bélyeget megvenni.

A két illetéket más-más postahivatalban lehet csupán kifizetni, ami plusz fáradtságot jelent a vidékről ideérkező peres feleknek, arról nem beszélve, hogy a bukaresti Táblabíróság székhelye a főváros peremén található, valódi nehézséget okozva az érintetteknek.

A képviselő felkérte az illetékes minisztert, hogy személyesen is győződjék meg észrevételeinek valódiságáról, és tegye meg a szükséges intézkedéseket az igazságszolgáltatási ügyvitel megkönnyítése érdekében.