RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. június 27., vasárnap
elhivbuk@rmdsz. ro XII. évfolyam, 2757. szám
Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben
***2004. június 26-án Sinaian folytatódott a Project on Ethnic Relations által szervezett Közép- és Kelet-Európai Kormányok és Együttműködés a Magyar Közösségekkel: Erőfeszítések, kudarcok és eredmények című konferencia.
A rendezvény második napján az előadók felszólalásaikban olyan témákat tárgyaltak, mint a helyhatósági választások eredményei, a különböző autonómiaformák, a kisebbségi jogok, a fejlesztési régiók kérdésköre. A helyhatósági választások eredményeit értékelve Frunda György szenátor kifejtette, az RMDSZ bebizonyította, hogy következetes politikai partner. Ennek kapcsán megemlítette azon kezdeményezését, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nemrégiben lezajlott ülésén tett meg. A szenátor javaslata értelmében az Unió valamennyi tagállamának választási jogrendszerét ki kellene vizsgálja a Velencei Bizottság, hiszen az egyre táguló Unióban a kisebbségek kérdése is hangsúlyosan jelen van. A kisebbségekre vonatkozó jogszabályok kérdését taglalva, Frunda György, de jelenlevő más politikusok is azon a véleményen voltak, hogy mindazt, amit az RMDSZ-nek 14 évi munkája során sikerült kiharcolnia azt a gyakorlatban is alkalmazni kell.
Az autonómia kapcsán Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke, elmondta ennek megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges, és hasznos lenne.
A választási eredmények további kiértékelése során Gabriel Andreescu, politikai elemző méltatta az RMDSZ következetességét, hozzátéve „az RMDSZ nem csak a politikai pártokhoz, hanem elvekhez is igazodik.
Az anyaországgal való kapcsolatot tárgyalva Markó Béla szövetségi elnök kifejtette az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy minden demokratikus magyar parlamenti erővel jó viszonyban legyen, ugyanakkor hozzátette, az erkölcsösség a politikában is jelen van, a Szövetség pedig ehhez igazodik. Sajnálatos tényként értékelte azt, hogy a helyhatósági választások után kialakult helyzetben minden politikai párt, közöttük a Szociáldemokrata Párt is hajlandónak mutatkozott a szélsőségesen nacionalista Nagyrománia Párttal szövetkezni.
A kisebbségek és a többség kapcsolatának kérdéseit tárgyalva Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, megerősítette azt az állítást, amely szerint az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Szlovákia és Románia a fenti kijelentés alapján egy biztató példa térségünkben jegyezte meg Adrian Severin.
Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk a többségi nemzet személyében. Így sikerült például a Vajdaságban létező személyi elvű autonómiát létrehozni. A szerbiai elnökválasztás kapcsán Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a szélsőséges opció és a kisebbségek elleni ellenszenv. Bunyik Zoltán szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg.
Az ukrajnai kisebbségek helyzetét taglalva Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. Ugyanakkor értékelte a Magyarország által a 90-es évektől kezdve folyatott politikát, melynek célkeresztjében az anyaország határain kívül élő magyarság van. A KMKSZ elnöke méltatta azokat a közös eredményeket, amelyeket a magyar kormány segítségével ért el a kisebbségi magyarság, a szülőföldön való megmaradás érdekében tett erőfeszítéseket, a kedvezménytörvény nyújtotta anyagi-szellemi támogatást, egyetemek létesítését.
A magyar kisebbség abban különbözik a térségben élő más kisebbségektől, hogy szervezett, ez tulajdonképpen egyik sajátossága – jegyezte meg Allen Kassof, a PER elnöke, aki meghatározó tényként említette azt, hogy a magyarországi belpolitikai életben is hangsúlyosan jelen van a határokon túli magyarság kérdése.
A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét.
A kisebbségi probléma egy nagyobb probléma-rendszer része, ezért nem oldhatjuk meg ezt a kérdést egyedül, csak a többség közreműködésével – jelentette Tokay György RMDSZ képviselő. Dr. Verestóy Attila a kisebbség és a többség viszonyát taglalva kifejtette: a kisebbségek értékteremtő erőként kell jelen legyenek egy állam életében, ennek azonban egyik alapvető feltétele az önrendelkezés struktúráinak kialakítása. Ez egy sor normatív rendszer alkalmazását teszi szükségessé, és ami a legfontosabb: a teljes mentalitásváltást. Az autonómia ugyanakkor eszköz, nem pedig cél kell legyen, hiszen egyaránt hasznos a többség és a kisebbség számára is. Csáky Pál, szlovák miniszterelnök-helyettes kifejtette: a kisebbségi kérdés tulajdonképpen európai kérdés. Ez a kérdés pedig nem szűnik meg, csak átalakul, átminősül, a teljes körű demokrácia kialakítása, ezen belül pedig az önrendelkezés struktúráinak kiépítése jelenti a megoldást ebben az ügyben.
A szeminárium során több ízben szóba került az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye, ezt a jelenlevők valamennyien pozitívumként értékelték, kifejtve: a szobor helyzetének rendezése olyan jelentős előrelépés volt, amely egyaránt javára vált a románok és magyarok, a Románia és Magyarország közötti kapcsolatnak.