RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. március 3., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2659. szám, II. kiadás
Szerkesztőségek figyelmébe
Ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
Bihar megyei hírek
Lakossági fórumot tartottak Árpádon
Nem aktuálpolitikai kérdésről, hanem a romániai magyar oktatásról van szó
Szerkesztőségek figyelmébe
***Az RMDSZ csütörtökön, március 4-én 13 órakor tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utca 57 szám alatti székházában.
Ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
***2004. március 6-án szombaton 10 órától ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ szervezet székházában (Braila utca 9 szám). Az ülés javasolt napirendi pontjai a következők: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt együttműködése, az önkormányzati választási kampány előkészületei, valamint az oktatási-nevelési támogatással kapcsolatos kérdések.
Nem aktuálpolitikai kérdésről, hanem a romániai magyar oktatásról van szó
***Szó sincs politikai projektről, hiszen a karok létrehozását a civil társadalom és a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói kérték. Erről dokumentum is készült, amelyről a rektor–helyettesnek szintén lehet tudomása – mondta Borbély László RMDSZ-képviselő a kolozsvári Szabadságnak, reagálva Salat Levente frissen megválasztott rektor–helyettes a sajtóban megjelent kijelentéseire, majd kifejtette, nem tesznek egyebet, mint fenntartják politikai téren azt, amit a diákok és az oktatók kérnek, ilyen szempontból értelmezhetetlennek tartja Salat kijelentését.
– Remélem, sikerül az oktatók körében tisztázni ezt a helyzetet. Mi választ várunk arra, hogy fenntartják-e a kérésüket, amelyet hivatalosan is átadtunk az oktatási miniszternek. Annál is inkább rosszul jön ez a nyilatkozat, hiszen, mint köztudott, éppen most tárgyalunk a kormánypárttal az új protokollum előkészítéséről, amelynek egyik alapfeltétele a karok kérdésének tisztázása. Úgy tűnik, van politikai akarat ennek megoldására, és nagyon sajnálnám, ha e nyilatkozat miatt torpanna meg a dolog – hangsúlyozta Borbély László.
A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott közleményében Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke felrótta a rektor–helyettesnek, hogy „elegáns kívülállással” nem vette tudomásul a magyar oktatók sorában évek óta alakuló közakaratot a magyar karok létrehozására. Közölte: a magyar oktatók több mint fele 1997-ben és 2000-ben is aláírt egy dokumentumot, amelyben kérték az önálló struktúra létrehozását. Amiért új rektor–helyettesünk elegáns kívülállással nem vette tudomásul a magyar oktatók sorában évek óta alakuló közakaratot, nem ismeri a többször nyilvánosságra hozott, az oktatók döntő többsége által aláírt közleményt a magyar karok létrehozása érdekében, eddig nem érdekelte a magyar rektor–helyettesek, szakmailag köztiszteletben álló egyetemi tanárok által elkészített hatástanulmányok sora, amelyek még „korszerűek” is voltak – azért léteznek! Ezek után kérdezem: ki politizál? Az elődei munkáját semmibe vevő, „egyetemi hivatalos” álláspontokat felmondó új prorektor, vagy a szakmai akaratra és tudásra alapozó kormányrendeletet kidolgozók? – áll a közleményben.
Kása Zoltán egykori rektor–helyettes is kifogásolta Salat állítását, miszerint az RMDSZ a szakma feje fölött kötött volna egyezséget a karok ügyében. Közölte: a magyar karok létrehozásáról számos hatástanulmány készült, melyekből egyértelműen kiderült, hogy egy 2500 diákkal működő önálló kar életképes lenne, ha gazdaságosan működtetnék azt. Kása állításának bizonyításaképpen a református és római katolikus vallástanárképző karokat említette, amelyek csak 150 diákkal működnek. Úgy vélte, azért fektetnek ilyen nagy hangsúlyt a hatástanulmány készítésére, mert meg akarják akadályozni azok létrejöttét. – Az utóbbi években egymás után alakultak meg a karok az egyetemen, és ezek létrehozását nem előzte meg semmilyen komoly hatástanulmány – mondta. A volt rektor–helyettes szerint a magyar karok legnagyobb előnye az lenne, hogy a magyar oktatók maguk dönthetnének a magyar tagozatot érintő kérdésekben.
Bihar megyei hírek
Lakossági fórumot tartottak Árpádon
***Február 27-én pénteken lakossági fórumot tartottak a Feketebátor községhez tartozó Árpádon, ahol a néhány hete működő RMDSZ szervezet megnevezte polgármester-jelöltjét, valamint tanácsos jelöltjeit választották meg elektoros módszerekkel. Ugyanakkor lakossági fórumot is tartottak, melynek meghívottjai Székely Ervin parlamenti képviselő, Szabó Ödön és Sárközi Sándor megyei tanácsosok voltak.
Az árpádi RMDSZ-t külön szervezetként három hete hozták létre, mindaddig a nagyszalontai szervezethez tartoztak az említett település. Elnökéül Kádár Imrét választották, akivel a fórum előtt a település gondjairól beszélték meg a Bihar megyei RMDSZ jelen lévőtisztségviselői. A beszélgetés során kitűnt, tennivaló akad a településen a falunak új óvodára, kultúrotthonra van szüksége, mert a Beöthy-kastélyt, amelyben eddig működtek a fenti intézmények, visszakapta a hajdani tulajdonos leszármazottja. Ugyanakkor szükség lenne egy új szeméttelepre is, a mellékutcákat le kellene kövezni, a közvilágítást meg kellene oldani – mutatott rá Kádár Imre, az árpádi RMDSZ szervezet elnöke. A jelöltlista sorrendje a következő lett: polgármester-jelölt és listavezető: ifj. Kádár Imre, illetve: Deák Erzsébet, Borsi János, Besenyei János, Cseke Ibolya.
Székely Ervin képviselő elmondta, az RMDSZ az elkövetkező időszakban igyekszik a helyi gondokra, szociális problémákra is megoldást találni. Amikor Árpádon jártak és megalakították a helyi RMDSZ-szervezetet, feljegyezték a gondokat, és mindössze három hét alatt a Megyei Tanács erős RMDSZ-frakciójának köszönhetően néhányat már sikerült is megoldaniuk – mondta az RMDSZ politikusa.
Szabó Ödön ezt követően ismertette a résztvevőkkel azokat a kérdéseket, amelyekre sikerült megoldás találni az említett időszakban: az óvodának nem kell kiköltöznie a Beöthy-kastélyból az iskolai év végéig, a helybeli református egyháznak 25 millió lejt folyósítottak arra a célra, hogy folytatni tudja a tulajdonában lévő romos épület felújítását, amely ha elkészül az árpádi óvodának ad majd otthont. Ugyanakkor megpályáztak 70 millió lejt egy orvosi rendelőre, amely szintén a református egyház tulajdonában lévő épületben fog működni. 100 millió lejt kapott a falu, a kért 70 millió helyett artézi kútra, amely remélhetőleg két héten belül el is készül. Ha az árpádiak összefognak, és két tanácsosuk helyett négy lesz a feketebátori Tanácsban, esetleg egy alpolgármesterük is, akkor még többet lehet tenni a településért – mutatott rá Szabó Ödön.
Sárközi Sándor megemlítette, hogy tavaly is kaptak 20 millió lejt egy játszótérre és 100 milliót az iskola javítására, de ezt csak az RMDSZ–es tisztségviselők közbenjárására volt hajlandó odaadni a polgármester.