RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 12., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2643. szám, I. kiadás
Az érdekvédelmi szövetség alapvető emberi jog
Képviselőházi tájékoztató
Az érdekvédelmi szövetség alapvető emberi jog
***Csütörtökön, 2004. február 12-én tárgyalta az Alkotmánybíróság azt az immár két éve húzódó, a Nagy-Románia Párt (NRP) által kezdeményezett pert, melynek célja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) betiltatása volt. A tárgyalás során, amelyen a Szövetséget Frunda György szenátor képviselte az Alkotmánybíróság elutasította az NRP által megfogalmazott, az RMDSZ tevékenységét alkotmányellenesnek nyilvánító keresetét.
A Nagy-Románia Párt több mint két évvel ezelőtt perelte be az RMDSZ-t – az alapítványok törvényére hivatkozva -, valamint kérte Szövetség törvény kívülre helyezését, arra hivatkozva, hogy RMDSZ román, sőt alkotmányellenes tevékenységet folytat, és törvénytelenül működik. Az NRP akkori beadványát a Bukaresti Második Kerületi Bírósághoz nyújtotta be. A bíróságon Frunda György elsőként az NRP jogi minőségét kifogásolta – amely szerint nem perelheti be a Szövetséget –, majd a második kerületi bíróság hatáskörét támadta meg. Hiszen a törvény szerint csak a megyei vagy a fővárosi törvényszéken kérhették volna az RMDSZ betiltását – mondta a szenátor, majd pontosított: –nem magánszemélyek, nem pártok, hanem nem csakis azok az intézmények, amelyeket a törvény erre a célra feljogosít. Ezalatt elsősorban a Parlamentre és a kormányra kell gondolni. A bíróság elfogadta az RMDSZ szenátor érvelését és megállapította, hogy a Nagy-Románia Pártnak nincs meg az a jogi minősége, melyből kiindulva kérhetné az RMDSZ betiltását. Ezt a határozatot a Nagy-Románia Párt megfellebbezte. A Bukaresti Fővárosi Bíróság jóváhagyta ezt a fellebbezést, majd megállapította, hogy az NRP-nek joga van kérni az RMDSZ felosztását, a dossziét pedig visszaküldte a bíróságra.
A több mint egy évig tartó eljárás ideje alatt időközben megjelent a politikai pártokra vonatkozó új törvény, amely egyértelműen körbehatárolta a hatásköröket, és a perrendtartási szabályzatokat. A soron következő tárgyaláson az RMDSZ szenátora ismét a Nagy-Románia Párt jogi minőségének megállapítását kérte, mely nem megfelelő ahhoz, hogy kérhesse az RMDSZ felosztását. A Nagy-Románia Párt ügyvédje, Lucian Bolcas képviselő beismerte, hogy jogilag tévedett, és így valószínűleg elveszíti a pert, éppen ezért alkotmányos kifogást emelt, mondván, hogy a politikai pártokra vonatkozó 55-ik cikkely, amely megengedi a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy politikai alakulatokként működjenek, egyenesen alkotmányellenes. A Bíróság elfogadta az NRP ügyvédjének fenntartását és megerősítve felküldte a dossziét az Alkotmánybíróságnak.
Az alkotmánybírósági tárgyalás ma, február 12-én 9 tagú bíróság előtt zajlott le, a Nagy-Románia Párt képviselője pedig meg sem jelent a tárgyaláson. Míg a kormány és a Nép Ügyvédje az RMDSZ álláspontját erősítette meg, a bíróság az NRP álláspontját támogatta. A tárgyalás során Frunda György RMDSZ szenátor rámutatott: az Alkotmány már alapelveiben, a 6 cikkelyben meghatározza a nemzeti közösségekhez tartozó személyeknek azt a jogát, hogy megőrizzék, vállalják és fejlesszék nemzeti identitásukat. Az a kisebbségek számára biztosított jog, hogy politikai alakulatokat, érdekvédelmi szövetségeket hozhatnak létre, az az identitás kinyilvánításának és megőrzésének az egyik formája – mondta, majd hozzátette: nem foszthatnak meg bennünket ettől az alapvető jogtól, hiszen több nemzetközi, illetve európai emberjogi egyezmény, ugyankkor a nemzeti kisebbségek keretegyezménye is tételesen kimondja, a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szövetkezhetnek érdekvédelmi szervezetekben, és részt vehetnek azoknak a politikai, illetve közügyeknek a megoldásában, amelyek őket is érintik. A bíróság elfogadta Frunda György érvelését, majd fenntartás nélkül elutasította az NRP által emelt alkotmányellenes kifogást. Az alkotmánybíróság döntése visszavonhatatlan, megfellebbezhetetlen és végleges.
Képviselőházi tájékoztató
***2004. február 11-én a Képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának erdőgazdálkodási albizottsága hosszas vita után elfogadta az 1998. évi 96. számú Kormányhatározat alapján készülő erdészeti törvény tervezetének szövegét. A törvénytervezet – elfogadása esetén – lehetőséget ad a közbirtokosságoknak és magántulajdonosoknak arra, hogy saját maguk döntsenek erdőtulajdonuk ügyében.
A közbirtokosságokra vonatkozóan lényeges kiemelni: amennyiben az eredeti helyen visszaadott terület üres vagy csutakos, az állam köteles azt beültetni, és életképessé válásukig a csemetéket gondozni.
Az RMDSZ javaslatait Kelemen Atilla és Garda Dezső képviselők tartották fenn.
2004. február 12-én a Képviselőház plénuma folytatta a Kormány 2003. évi 120. számú sürgősségi rendeletének vitáját, amely felhatalmazza az Országos Autópálya és Útügyi Részvénytársaságot, hogy szerződést köthessen a Bechtel International Részvénytársasággal a Brassó – Kolozsvár – Bors nyomvonalon haladó autópálya tervezésére, kivitelezésére és finanszírozására vonatkozóan.
A képviselőházi vitán ezúttal jelen volt Miron Mitrea Szállításügyi, Építkezésügyi és Turisztikai miniszter is, aki válaszolt a két nappal ezelőtt elhangzott nagy-romániás és demokrata párti vádakra.
A miniszter részletesen ismertette az Észak Erdélyi autópálya technikai és pénzügyi konstrukcióját, eloszlatva ezáltal nagyon sok kételyt, ami az autópályával, illetve az ennek kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatosan felmerült.
Mitrea elmondta: gazdaságilag igenis megalapozott az Észak-Erdélyi autópálya kiépítése, hiszen az elmúlt időszakban végzett felmérések szerint nagyobb a teherforgalom a Brassó – Nagyvárad tengelyen, mint a másik nyomvonalon.
A vitát követően a Képviselőház plénuma tartózkodás nélkül, 75 mellette, 23 ellene szavazattal – cikkelyenként jóváhagyta a sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvénytervezetet, amelynek végső szavazására várhatóan a jövő héten kerül sor. Kiemelendő ugyanakkor az is, hogy az autópálya tervét ezelőtt két nappal hevesen ellenző liberális párti képviselők, a többnyire távolmaradt demokrata pártiakkal ellentétben, megszavazták a leendő jogszabály szövegét.