RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                          Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                         2003. november 30., vasárnap

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                 XI. évfolyam, 2594. szám

 

Szövetség a Székelyföldért – Önkormányzati Konferencia Csíkszeredában

***      Székelyföld a székelyeké. Ez a föld azonban csak az itt élő közösség, a politikum, a civil társadalom, az egyházak, egyszóval a Szövetség összefogásával emelhető fel – hangzott el pénteken, a Csíkszeredában tartott, „Szövetség a Székelyföldért” című Önkormányzati Konferencián. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által szervezett tanácskozáson, több mintegy 200 székelyföldi önkormányzati képviselő, polgármester, megyei és helyi tanácsos vitatta meg a régió sajátos gondjait, fejlesztési stratégiáit. Az eseményen a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Borbély László, Nagy Zsolt és Niculescu Tóni ügyvezető alelnökök, szenátorok, parlamenti képviselők, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok elöljárói is.

Beszédében a szövetségi elnök kifejtette, a Székelyföld jövője nem a következő évtizedekben, hanem a következő években dől el, ezért a közösség cselekvőkészségén, változásra, összefogásra való képességén múlik, hogy saját javára tudja-e fordítani az idő kerekét. A Székelyföld megerősödéséhez, felemelkedéséhez egy olyan közösségre van szükség, amely részt vesz minden olyan döntés meghozatalában, amelyben ő maga is érintett, és kizárólag ő maga dönt mindazokban a kérdésekben, amely csak a magyar közösségre vonatkozik: ez az autonómia elve, amelyet az RMDSZ is követ. Az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak úgy kell politizálnia, hogy a Románia közelgő Európai Uniós csatlakozása miatt kialakult verseny nyertese, és ne vesztese legyen – szögezte le a szövetségi elnök, aki szerint a magyarságnak döntenie kell abban, hogy továbbra is jelen lesz ott, ahol az ország jelentős politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek, vagy pedig önmagába zárkózva, ilyen-olyan politikai nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként halad el mellette a változás szele.

Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a 90-es évek stagnálása után az elmúlt években olyan esélyek nyíltak az egységes, erős szervezetek számára, amelyekről még azelőtt még álmodni sem mertünk volna. Míg kezdetben az RMDSZ csupán dűlőutak kikövezésére, falusi hidak építésére vállalkozhatott, ma már erdélyi autópályában gondolkodhat. Mindez csupán egy erős, befolyásos érdekvédelmi szervezet révén vált lehetségessé – jelentette ki az elnök, majd hozzátette: ez a kedvező helyzet csupán akkor maradhat fenn, ha az RMDSZ a választások során továbbra is erős önkormányzatokat és erős parlamenti képviseletet tud létrehozni. Az önkormányzati és a parlamenti képviselet két szorosan összefüggő eszköz. Egyike, vagy másika nélkül a magyarság olyan, mint a félszárnyú madár. Tipeg a földön, csipegeti a magot, de repülni sohasem tud – jelentette ki.

Takács Csaba ügyvezető elnök szerint, a Székelyföld gazdasági, szociális megerősödéséhez a Szövetségnek maximálisan ki kell használnia a rendelkezésére álló politikai eszközöket. Az eredményekről szólva elmondta: az elmúlt évek munkája nyomán közel négyszázezer hektár közbirtokossági erdő került vissza jogos tulajdonosaihoz. Az ügyvezető elnök beszámolt a kormánypárttal kötött magállapodásban foglalt olyan szociális intézkedésekről is, mint a mezőgazdasági nyugdíjak problémája, melyeknek az elmúlt időszakban az RMDSZ többek között száz százalékos emelését kérte a kormánytól.

Az esemény házigazdája, Ráduly Róbert úgy vélte, az elmúlt években az RMDSZ neve felértékelődött és egy igen befolyásos, erős szervezetté vált. A Csíki területi szervezet elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a székelység sajátos gondjainak megoldásában továbbra is az egységes, közös szövetség jelenti a járható utat.

Niculescu Tóni, az RMDSZ integrációs főosztályának vezetője a Székelyföld és az európai régiók témakörében tartott előadást. Úgy vélte, a Székelyföld csupán úgy képes élni az EU által kínált lehetőségekkel, ha az uniós szabványokkal összhangban lévő regionális fejlesztési programokat dolgoz ki. Az alelnök szerint ugyanakkor az autonómia egy nagy lehetőség, de egyben felelősség is, amelynek csak a szakmailag felkészült, döntésképes, rugalmas önkormányzatok tudnak csak megfelelni.

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának vezetője az utóbbi három és fél év munkáját vette számba, melyek az önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozása érdekében lettek kifejtve. Egy erős RMDSZ ki tudja kényszeríteni a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozását – hangoztatta Demeter János.

Borbély László ügyvezető alelnök elmondta, az RMDSZ 1996 és 2000 közötti kormányzati szerepvállalása hozzájárult egyfajta politikai szemléletváltáshoz. Ennek is köszönhető az, hogy a 2004-es állami költségvetésben sikerült mintegy 300 milliárd lejes többletforrást kieszközölni az erdélyi megyéknek. Az RMDSZ politikus leszögezte: a Szövetség volt az egyetlen politikai szervezet, amely komolyan vette a költségvetés előkészítési munkálatait, és amely ezt megelőzően több ízben is tárgyalásokat folytatott ez ügyben a Pénzügyminisztériummal. Jelentős eredményként értékelte továbbá azt, hogy az elmúlt időszakban közel 300 település vasútállomásain kihelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat.

A Hargita megyei önkormányzat alelnöke, Bunta Levente a székelyföldi fejlesztésekről beszélt a közigazgatási költségvetések tükrében, hangsúlyozva az önkormányzatok közötti összefogás fontosságát a közös projektek kivitelezésében. Az alelnök úgy vélte, bár a közigazgatási költségvetés szegényes, egy megfelelő programorientált közigazgatási politika révén ez a költségvetés is eredményesen a fenntartható fejlődés szolgálatába állítható.

A Székelyföld jelenlegi állapotát a társadalomkutató szemszögéből Bíró A. Zoltán csíkszeredai társadalomkutató elemezte, míg Mátéffy Mária, a Gazdasági és Fejlesztési Igazgatóság aligazgatója a kistérségek szerepéről beszélt. A konferencia végén a tanácskozás résztvevői elfogadták a Nagy Zsolt ügyvezető alelnök által ismertetett, a Székelyföld régiófejlesztési stratégiájáról szóló Nyilatkozatot, amely kihangsúlyozza a Székelyföld fejlesztési stratégiájának, és a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásának szükségességét.

 

Az összefogás jegyében – Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön

***      A romániai magyarság erős, hatékony önkormányzati képviselete csak egy erős, egységes politikai képviselet által valósítható meg – hangzott el szombaton az RMDSZ Sepsiszentgyörgyön tartott Országos Önkormányzati Konferenciáján.

Az Ügyvezető Elnökség szervezésében lezajlott eseményen az RMDSZ mintegy 300 önkormányzati képviselője tanácskozott az erdélyi megyék közigazgatásában felmerülő gondokról, kihívásokról és a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülésről.

Az önkormányzati képviselők két dokumentumot fogadtak el: egyet a választások előkészítéséről, egy másikat pedig a regionális fejlesztés jövőjéről, és megerősítették a Csíkszeredában lezajlott székelyföldi konferencia nyilatkozatát, amely egyebek mellett kimondja, hogy a cél az önálló székelyföldi fejlesztési térség elfogadtatása és az erre vonatkozó stratégia alkalmazása.

Politikai beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök is az egység fontosságára hívta fel a figyelmet. Kifejtette, a romániai magyarságnak erős önkormányzati és parlamenti képviseletre, erős RMDSZ-re van szüksége, hogy szembenézhessen az európai integráció kihívásaival, s hogy autonómiát tudjon teremteni magának. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy az erdélyi, romániai magyarság megerősödjön, összefogásra van szükség: ez a legfőbb feladat a jövő nyári helyhatósági választások és a valószínűleg egy év múlva tartandó parlamenti választások előtt. Nem az elzárkózás, az elszigetelődés, hanem az összefogás ideje jött el – mutatott rá. Az elnök szerint ami néhány éve megvalósíthatatlannak tűnt, az mára realitássá vált: az elmúlt időszakban csak a Székelyföldön több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdőt szolgáltattak vissza, ugyanakkor folyamatosan önállósul és fejlődik a romániai magyar oktatás, a sajtó, és több, az anyanyelvhasználatot érintő kérdésben sikerült számottevő eredményeket elérni. Az RMDSZ-nek sikerült elfogadtatnia az észak-erdélyi autópálya tervét és a megépítéséhez szükséges kormánygaranciát, nyomvonala pedig Brassótól Nagyváradig tart Segesvár, Marosvásárhely és Kolozsvár érintésével. Markó Béla kitért arra is, hogy körvonalazódik a megegyezés a szabadságszobor ügyében is. Az egyik elképzelés szerint a magyar emlékművel szemben egy román műalkotást helyeznének el az aradi Tűzoltó téren.

A jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülésről szólva  a szövetségi elnök kijelentette: a szövetségnek erősebbek kell lennie a jövő évi önkormányzati választások után, és ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az RMDSZ-nek szakmailag jól felkészült jelöltjei legyenek, fontos továbbá az is, hogy a fiatalok hangsúlyosabban helyet kapjanak a helyhatósági struktúrákban.

Takács Csaba ügyvezető elnök beszédében számba vette azokat a feladatokat, amelyeket meg kell megoldani a választási kampányra való felkészülés jegyében. Az ügyvezető elnök szerint az RMDSZ továbbra is jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy helyet biztosítson a különböző áramlatoknak, csoportosulásoknak, de ugyanakkor határozottan fel kell lépnie a Szövetség egysége, az egységes érdekképviselet elleni törekvésekkel szemben. Az ügyvezető elnök leszögezte: az RMDSZ következetes, világos politikával bitosíthatja azt, hogy a különböző RMDSZ-en kívüli csoportosulásoknak ne sikerüljön becsapni a magyar közvéleményt.

Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke felsorolta azokat az eredményeket, amelyek az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti megállapodás nyomán születtek. Ezek között utalt a kétnyelvű helységnévtáblák felállítására, a székelyföldi közbirtokosságok tulajdonába visszakerült erdőterületekre, a decentralizáció folyamatára, az ipari parkok létesítésének tervére, a jelentős költségvetési pénzek átirányítására a magyarok által is lakott területekre, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. Külön kiemelte az észak-erdélyi autópálya tervét, amelyet az RMDSZ immár több mint tíz éve szorgalmaz, s amelynek megvalósításával kapcsolatban nemrég meg is született két kormányhatározat.

Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédében kifejtette, a konferencia célja az, hogy számba vegyük az elmúlt 4 év eseményeit, azt, hogy milyen mértékben sikerült élni az érvényben levő törvények adta lehetőségekkel, ugyanakkor ki kell dolgozni a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülés stratégiáját.

Winkler Gyula parlamenti képviselő egyebek között arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy építsék ki a megfelelő struktúráikat, amelyek révén képesek lesznek hatékonyan megpályázni az európai uniós előcsatlakozási alapok pénzeit.

Varga Attila parlamenti képviselő a nemrég népszavazáson is szentesített alkotmánymódosításból fakadó további törvényhozási feladatokat sorolta fel. Kedvezően értékelte, hogy a módosítás révén az alaptörvény most már szavatolja a magántulajdont, a kötelező katonai szolgálat fokozatos megszüntetését, az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatást, mint önálló oktatási formát.

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint a székelyföldi fejlesztési régiónak idővel közigazgatási egységgé kell válnia. Ez tehát az út az önrendelkezés felé – fogalmazott.

A beszámolók és hozzászólások összefoglalásaként két dokumentum született. Az egyik a helyhatósági választások előkészítéséről szól, s immár az európai integráció tükrében nevezi szükségesnek a helyi szintű tervezést, a jelöltek képzését, az erős, versenyképes
önkormányzati képviseletek megteremtését. A másik dokumentum a regionális fejlesztés jövőjével foglalkozik, és kimondja: olyan regionális fejlesztési politikának az alkalmazására van szükség, amely összhangban áll az EU céljaival.

 

Elfogadott dokumentumok

 

NYILATKOZAT

 A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJÉRŐL

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi választottjait tömörítő Országos Önkormányzati Konferencia, a regionális fejlesztés jövőjére való tekintettel, az RMDSZ VII. Kongresszusán elfogadott Programmal és határozatokkal összhangban, a következő alapelveket és célokat tekinti irányadónak:

 

1. Szükségesnek tartjuk a régióinkban létező önkormányzatok, vállalkozók, mezőgazdaságban dolgozók, a lakosság felkészítését a csatlakozás utáni időszakra. Ezért kiemelt feladatunknak tartjuk a csatlakozásra felkészítő konferenciák, képzések szervezését. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozásig fennmaradt időszakban meg kell erősítenünk régióink Uniós forrásokat felvevő képességét.
2. Az RMDSZ a gazdaságfejlesztés eszközének tekinti a kistérségi társulást, valamint a gazdaságfejlesztési régiót. Ezekben látja a gazdaságfejlesztés és az életminőség javításának alapját. Ott ahol igény van rá, támogatni kell a kistérségek létrehozását. Ahol lehetőség van rá, a kistérségi fejlesztési terveket be kell építeni a megye, a régió fejlesztési tervébe.
3. Szükségesnek tartjuk a határmenti és a határon átnyúló térségi együttműködési lehetőségek fokozott kihasználását.
4. A módosított Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, szükségesnek tartjuk a regionális fejlesztési politikáknak az Európai Unió céljaival összhangban történő alkalmazását.
5. A fejlesztési régiók jövőjének meghatározása, újjászervezésük, az alulról felfele építkezés és a szabad társulás elvei alapján történjen.
6. Szükségesnek tartjuk a megyének, mint igazgatási középszintnek a fenntartását. A fejlesztési régiók feladatait a központi szakigazgatás fejlesztési feladatainak decentralizációjával kell megállapítani. A regionális fejlesztés intézményeinek, sajátos feladataik teljesítésével hozzá kell járulniuk a régiót alkotó megyék gazdasági és szociális gondjainak orvoslásához.
7. Szükséges a Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségek igazgatási-fejlesztési kapacitásának és potenciáljának erősítése, a gazdasági fejlesztési tervek, stratégiák és programok megfelelő megvalósítása érdekében. Ez nemcsak az Európai Unió elvárása, hanem saját érdekünk is.
8. Üdvözöljük a Hargita, Kovászna és Maros megyei RMDSZ politikusok és közéleti személyiségek által létrehozott PROSPERITAS Egyesületet, amelynek célja megalapítani és működtetni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutató Intézetet, mint a térségfejlesztési stratégiákkal és térségmarketinggel foglalkozó intézményt.

Hasonlóképpen más térségekben is szorgalmazzuk ilyen térségmarketinggel és térségfejlesztési stratégiákkal foglalkozó intézmények létrehozását.

 

Országos Önkormányzati Konferencia

Sepsiszentgyörgy – 2003. november 29.

 

 

ÁLLÁSFOGLALÁS

A 2004-ES HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Önkormányzati Konferenciája kiemelten foglalkozott a 2004-es helyhatósági választások előkészítésével. Az önkormányzatiság erősítésének, valamint a választásokon való minél jobb eredmények elérésének érdekében a Konferencia a következő alapelveket és célokat tekinti irányadónak:

 

1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a helyi autonómiát megvalósító önkormányzatokat a demokratikus jogállam alappilléreinek tekinti. A helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. Meggyőződésünk, hogy erős, hatékony önkormányzati képviselet csak egységes politikai képviselet által valósítható meg.
2. Üdvözöljük az alkotmánymódosító törvény népszavazás útján történt elfogadását. A módosított Alkotmány garantálja az anyanyelv használatának jogát a közigazgatásban, és azt kiterjeszti a területi államigazgatásra is. Az önkormányzatiság erősítése érdekében tett lépésként értékeljük a prefektus jogállásának tisztázását. Az Európai Unió állampolgárainak a helyi választásokon biztosított szavazati és megválaszthatósági jog szabályozásával pedig a sikeres európai integráció egyik feltétele nyert alkotmányos alapokat. A magyar közösség átlagon felüli részvétele és 95 százalékos Igen szavazata megerősítette az RMDSZ által politikai szinten kiharcolt jogokat.
3. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény módosítása során szükségesnek tartjuk a Szövetségnek az egyfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó javaslatának elfogadását, és fenntartjuk a választások érvényességi küszöbének eltörlésére vonatkozó javaslatot.
4. Az elmúlt három és fél év helyi szinten elért eredményeit és megvalósításait elemezve, a Konferencia úgy ítéli meg, hogy a Szövetség 2000. évi helyhatósági választási programjának számos pontját sikerült teljesíteni. A választásokat megelőző tevékenységben a jelenlegi önkormányzati képviselők munkájának helyi szintű kiértékelésére és ismertetésére kell összpontosítanunk – az elért eredmények képezik a közösségi bizalom alapját. Az önkormányzati tevékenység kiértékelésének a lehető legszélesebb körben kell történnie, ezáltal biztosítva a helyi közösségeknek ebbe a folyamatba való bevonását.
5. A 2004-2008-as időszak az Európai Unióhoz való csatlakozás időszaka is, ezért a Szövetség kiemelt hangsúlyt fektet az integrációra való felkészülésre, a helyi szintű tervezésre és a jelöltek képzésére, erős, versenyképes önkormányzati képviseletet teremtve ez által. A helyi közösségeknek a csatlakozási folyamat nyerteseinek kell lenniük, ennek elsődleges eszköze a jól felkészült, forrásokat megszerezni és felhasználni tudó önkormányzat.
6. A választásokra való felkészülés kiemelt fontosságú feladatának tekintjük a jelöltállítási folyamatot. Önkormányzati tisztségviselőinek jelölésében, az RMDSZ továbbra is a nyitottságra és a szakmai felkészültségre helyezi a legfőbb hangsúlyt, esélyt kíván biztosítani a fiatal szakemberek érvényesülésének is. Az RMDSZ a kiválasztási módozatokban széleskörű konzultációra törekszik, az ezekre vonatkozó döntéseket a területi és helyi szervezetei hatáskörébe kívánja utalni, ezáltal biztosítja a helyi szintű igények érvényre jutását. Mindezek megteremtik a demokratikus, nyitott versenyhez szükséges alapot, amely által Szövetségünk erős és versenyképes önkormányzatot alakíthat a helyi közösségek hatékony képviselete érdekében.

Országos Önkormányzati Konferencia

Sepsiszentgyörgy – 2003. november 29.

SZÖVETSÉG A SZÉKELYFÖLDÉRT

A Székelyföld régiófejlesztési stratégiája

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az Európai Unióhoz való csatlakozást tartja egyetlen járható útnak mind a Székelyföld, mind az ország fellendüléséhez.

Az Európai Unió régiófejlesztési politikája és gyakorlata a Székelyföld gazdasági, szociális és kulturális fejlődése számára is esélyt jelent, megőrizve és megerősítve ez által a régió sajátosságait.

A Székelyföld európai értékekhez való felzárkóztatása mind kül-, mind belpolitikai szempontból rendkívül nagy kihívás.

Elsődleges feladat az Európai Unió elvárásainak megfelelő, hatékony régiófejlesztési terv készítése. A fejlesztési tervet megvalósító projektek az egész régiót felölelő, rugalmas, koherens, hosszú távú programot kell alkossanak.

A csatlakozási tárgyalások során, a 21. tárgyalási fejezet által, 2000. december 31-től Románia kormány vállalta a Regionális politika és a strukturális eszközök koordinálásával kapcsolatos EU-s „vívmányok”, (közösségi jog és joggyakorlat) alkalmazását.

Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a regionális politika kiteljesedését akadályozó tényező továbbra is az ország központi tervezésre és végrehajtásra építő gyakorlata. Szövetségünk következesen dolgozik azért, hogy kialakuljanak a strukturális politika bevezetéséhez nélkülözhetetlen alapvető adminisztratív és költségvetési források.

Szövetségünk nem tartja jónak a jelenlegi régiófelosztást, és továbbra is dolgozunk ennek megváltoztatásán. Nem tartjuk megfelelőnek a Székelyföldet is kiszolgáló Regionális Fejlesztési Ügynökség tevékenységét sem.

Az RMDSZ folytatja a Székelyföldi fejlesztési régió létrehozását célzó tevékenységet. Az Ügyvezető Elnökség és a székelyföldi önkormányzatok kidolgoznak egy – a következő elemekre épülő – régiófejlesztési stratégiát:

• a székelyföldi mikrorégiókat és kistérségeket nagyobb területi egységekbe összekapcsoló, EU-konform fejlesztési programok kidolgozása, és vidékfejlesztési központok létrehozása
• a kialakult programok összehangolásából az egész Székelyföldre vonatkozó régiófejlesztési stratégia kidolgozása
• az önálló székelyföldi fejlesztési régió elfogadtatása (NUTS II szinten) és az egész Székelyföldre vonatkozó fejlesztési stratégia alkalmazása

Üdvözöljük a Hargita, Kovászna és Maros megyei RMDSZ politikusok és közéleti személyiségek által létrehozott PROSPERITAS Egyesületet, amelynek célja megalapítani és működtetni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutató Intézetet, mint a térségfejlesztési stratégiákkal és térségmarketinggel foglalkozó intézményt.

 

Elfogadta az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Konferenciája

Csíkszereda, 2003. november 28.

 

Megerősítette az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferencia

Sepsiszentgyörgy, 2003. november 29.