RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. november 15., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2581. szám
Folytatás és kezdet – Alkotmánymódosítás után konferencia Kolozsvárott
*** „Romániában a társadalom többsége szentesítette akaratával hosszú évek vitája, hosszú évek küzdelme után azokat a kisebbségi jogokat, amelyek a módosított Alkotmányban benne vannak. Fontos tudatosítanunk azt, hogy nem egy szűk politikai elit akarata érvényesült, hanem egy népszavazással szentesített népakarat, ezt a többségi akaratot pedig az RMDSZ-nek sikerült kialakíttatnia” – mutatott rá Markó Béla szövetségi elnök az „Alkotmánymódosítás után” szakmai tanácskozás keretében megtartott politikai elemzésében. E tény politikai üzenete rendkívül fontos, hiszen a romániai magyar közösség politikai akaratával szentesítette az RMDSZ által használt eszközrendszert, visszaigazolva az együttműködés politikáját.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában szombaton megtartott szakmai értekezleten az előadók mellett jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai, a területi szervezetek elnökei, a Szövetség jogász szakértői, a szakmai és civil társadalmi egyesületek képviselői, valamint az egyházak jogi tanácsadói.
Jelen pillanatban az alkotmánymódosítás utáni időszakban vagyunk, hangsúlyozta a Szövetség elnöke, ami azt jelenti, hogy az alkotmánymódosítás folyamata lezárt egy sokesztendős küzdelmet, betetőzte azt a törvényhozási folyamatot, amely az utóbbi évekre jellemző volt és alkotmányos garanciát szerzett az anyanyelvhasználati, oktatási jogoknak. Lezártunk egy folyamatot, ugyanakkor folytatnunk is kell egy folyamatot, egy jogilag új helyzetben érvényesítenünk kell a módosított alkotmányba foglalt jogokat, illetve bővítenünk kell a jogok alkalmazási körét.
Abban az időszakban vagyunk, amikor a romániai magyarság kialakított egy jó helyzetet, ereje van ahhoz, hogy a romániai politika sorsát befolyásolja, és érvényesítse jogi és politikai célkitűzését: részt venni a bennünket is érintő kérdésekre vonatkozó döntésekben, és nekünk magunknak döntenünk a kizárólag bennünket érintő kérdésekről. Ez az autonómia – fogalmazott Markó Béla, és ezért dolgozik következetesen az RMDSZ. A szövetségi elnök az önállósodás egyik példájaként említette az erdélyi magyar televízió létrehozását, amelyről a magyar kormánnyal történt megállapodás.
Az alkotmánymódosítás lényege: harmonikus egységbe kovácsolni a „kell”-t a „van”-nal, hangsúlyozta a szakmai vita keretében Varga Attila parlamenti képviselő, aki mérleget készített az alkotmánymódosítás folyamatáról, illetve listázta a törvényhozásban megoldásra váró feladatokat. Az alkotmánymódosító bizottság tagja kategorizálta az RMDSZ javaslatait, három csoportba sorolva azokat: javasolt és elfogadott módosítások, javasolt, de elégtelennek tekinthető megoldások, illetve javasolt, de elutasított módosítások. A módosított alkotmányból adódó törvényhozási feladatok tekintetében a parlamenti képviselő az alábbiakat emelte ki: az európai integrációval foglalkozó fejezet által megkövetelt egyezményratifikálások sora, új törvények megalkotása az alapvető emberi jogok vonatkozásában, az alternatív katonai szolgálat lehetőségének megteremtése, a magántulajdon biztosítása és védelme, az egészséges környezethez való jog szavatolása által megkövetelt további törvénymódosítások.
Székely Ervin parlamenti képviselő a módosított alkotmány által szavatolt anyanyelvhasználati jogokat mutatta be, értékelve a módosítási folyamat politikai hátterét. Az előadó ismertette az anyanyelvhasználatot szabályozó legfontosabb jogszabályokat: a büntető eljárási törvénykönyv, a közigazgatási törvény, valamint a tanügyi törvény vonatkozó cikkelyeit.
Eckstein-Kovács Péter szenátor a módosított alkotmány által előírt igazságszolgáltatási reform elemeiről számolt be. E reform keretében szükség lesz az alaptörvény módosítása által többletjogosítványokat nyert alkotmánybíróság szervezéséről és működéséről szóló törvény módosítására is. A szenátor az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat jogát emelte ki, ismertetve e joggyakorlatban való megjelenését.
A felekezeti oktatás „felette szükséges voltáról”, illetve ennek megvalósításának lehetséges módozatairól Kötő József ügyvezető alelnök tartott előadást. Az alelnök ugyanakkor ismertette az Európai Unió gyakorlatát a felekezeti oktatás szervezésében, amelynek kapcsán megjegyezte: Románia e területen élen jár az újonnan kivívott három pillérű oktatási rendszerével, az Európai Unió két pilléres – állami és magán – oktatási rendszeréhez viszonyítva. Részletesen bemutatta ezen oktatási forma magyarországi modelljét, Romániában a módosított alkotmány által biztosított közjogi keretet, illetve a törvénymódosítás és alkalmazás terén előttünk álló tennivalókat.
A szakmai tanácskozás keretében olyan témák megvitatására került sor, mint környezetvédelmi jogok a módosított alkotmányban, az új alkotmány és az EU integráció folyamata, az államszervezet reformja, illetve kisebbségi jogok és autonómiaformák az RMDSZ Programjában.