RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. október 22., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2562. szám, I. kiadás
Újra ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság
Az Itthon, fiatalon mozgalom bukaresti munkalátogatásáról:
Audiovizuális Szabályozó Hatóságok Európai Platformjának soros ülésére kerül sor
Újra ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság
*** Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság 2003. október 21-i ülésén újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz – tájékoztatott Markó Attila, a Kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. A tegnapi elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza.
Jelen pillanatban, az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következő:
- Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan,
- Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan
- Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan
- Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan
- Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan
- Unitárius Püspökség: 10 ingatlan
- Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan.
Az elvi döntések meghozatalát követően a Kormánybizottság szakértői titkársága írásban is rögzíti a Határozatot, amelynek kézbesítését követően az ingatlanok telekkönyvezhetők. A magyar történelmi egyházak eddig 30 Határozatot kaptak kézhez, tehát az elvi döntések közel egyharmadára vonatkozóan. Markó Attila jelezte, hogy a Határozatok előkészítése és kézbesítése folyamatban van, az esetleges késedelem legtöbbször az adott iratcsomóhoz kapcsolódó apró pontosítások, kiegészítések utólagos beszerzése miatt lehetséges. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek az apró kiegészítések csak ténybeli elemeket érintenek, semmiképpen nem befolyásolják a tulajdonhoz való jogot. „Meg szeretnénk előzni azt az esetet, hogy hibás vagy pontatlan adatokat tartalmazó Határozatokat bocsássunk ki. Ezzel nemcsak magunkat, hanem elsősorban egyházainkat kíméljük meg fölösleges perektől. Ezért kell igen pontosan tisztáznunk a helyrajzi számokat, a telek és az épület felületét, és számos más elemet, hogy ne legyen támadható se a tulajdonjog, se a telekkönyvezés. Ha kisebb-nagyobb késéssel is, de az érintettek minden olyan ingatlanról megkapják az írásos Határozatot, amire a Bizottság elvi döntést hozott.” – mondta Markó Attila.
A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete(temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind például az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába visszakerül a váradi Hunyadi Mátyás (Matei Corvin) utca 15. szám alatti iskolaépület.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság előző üléseinek eredményeképpen, olyan értékes ingatlanok kerülnek vissza a magyar történelmi egyházak tulajdonába, mind például a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épülete, a kolozsvári Metropol palota épülete, szintén a kolozsvári Iuliu Maniu (volt Szentegyház) utca 1, 3 és 5 száma alatti ingatlanok, a gyergyószentmiklósi zárda épülete, vagy a kézdivásárhelyi, volt katolikus gimnázium épülete.
Az Itthon, fiatalon mozgalom bukaresti munkalátogatásáról:
*** 2003. október 21-én és 22-én az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) tagszervezeteinek vezetői munkalátogatáson vettek részt Bukarestben.
A látogatás kitűzött célja az volt, hogy az IFM tagszervezeti vezetői megismerkedjenek mindazokkal az állami intézményekkel, amelyekkel a továbbiakban együttműködhetnek , illetve az együttműködés folytán megoldást találhatnak a romániai magyar fiatalok, kiváltképpen a vidéki, és szórványban élő ifjúság gondjaira.
Október 21-én, kedden délelőtt, a résztvevők Markó Attila helyettes államtitkárral és Birtalan Józseffel, a Köztisztviselők Ügynökségének alelnökével találkoztak.
Markó Attila helyettes államtitkár, a IFM tagszervezeteinek vezetőivel való beszélgetésen ismertette a Kormányfőtitkárság Etnikumközi Kapcsolatokért felelős főosztályának tevékenységét. Mindenekelőtt a hivatal pályázati rendszerét mutatta be, amely lehetőséget nyújt etnikumközi projektek megvalósítására, ugyanakkor arra biztatta a résztvevőket, hogy használják ki a hivatal nyújtotta pályázati lehetőségeket.
Birtalan József, a Közhivatalnokok Országos Ügynökségének alelnöke a köztisztviselők jogállását ismertette a jelenlevőknek.
Ezt követően, a Képviselőházban, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, ismertette a két kamarás parlament működési procedúráit, valamint kitért az alkotmánymódosítás folytán beálló változásokra. Ugyanakkor biztosította a fiatalokat arról, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója a továbbiakban figyelembe fogja venni a fiatalok részéről érkező, törvénytervezetekre vonatkozó, javaslatokat, illetve elképzeléseket.
A délután folyamán, az ifjúsági vezetőket Daciana Sarbu ifjúsági államtitkár fogadta, aki többek között elmondta: véleménye szerint, a vidéki ifjúsági programok tekintetében lehetséges az együttműködés az Itthon, fiatalon mozgalom és az államtitkárság között.
A délután folyamán Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta a fiatalokat. A találkozó során a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke megköszönte az Itthon, fiatalon mozgalom képviselőinek, a népszavazást előkészítő kampány során nyújtott segítséget.
Korodi Attila, az IFM elnökének kérdésére válaszolva, Markó Béla elmondta: rendkívül fontosnak tartja a vidéki fiatalokkal való párbeszédet, konzultálást, mert ők azok, akik a legjobban igénylik a segítséget. A megbeszélés folyamán a fiatalok ismertették elképzeléseiket a jövő évi helyhatósági választásokkal kapcsolatosan.
A látogatás második napján, október 22-én, az IFM képviselőit az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetői fogadták. Puskás Bálint Zoltán, a Szenátus titkára kifejtette, szükségesnek tartja az ilyen jellegű találkozókat, ugyanakkorelmondta: reméli, hogy a jövőben sikeresen együtt tudnak működni az ifjúsági szervezetekkel a törvények előkészítési folyamatában. Délután, az Itthon, fiatalon mozgalom képviselői a Román Televízió magyar adásának szerkesztőségébe látogatnak. Itt Kacsó Sándor főszerkesztő fogadja a résztvevőket, akik a beszélgetés során ismertetik az általuk képviselt szervezeteket, valamint ezek tevékenységeit.
Audiovizuális Szabályozó Hatóságok Európai Platformjának soros ülésére kerül sor
*** Az október 22–24. között, Cipruson sorra kerülő Audiovizuális Szabályozó Hatóságok Európai Platformjának soros találkozóján, Romániát, Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke képviseli. A találkozó célja a reklámszabályozás új eljárásainak kidolgozása.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. október 22., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2562. szám, II. kiadás
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
Népszavazás 2003 – végleges eredmények
Szenátusi hírek
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről:
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a referendum sikeressége kapcsán külön kiemelte a magyar szavazatok jelentőségét: Hargita, Szatmár és Szilágy megyékben például, a magyar szavazók részvételi aránya meghaladta az országos részvételi arányt, továbbá a népszavazáson résztvevő magyarok 95 százaléka szavazott igennel, míg az igen szavazatok országos aránya 89,7 százalék volt. A referendumot a magyarság szavazatai nélkül nem lehetett volna sikerre vinni: a romániai magyarság felismerte a népszavazás történelmi fontosságát, és egyértelműen az alkotmánymódosítás mellett tette le a voksát az RMDSZ kérésére válaszolva, annak ellenére, hogy a magyarok között is volt, aki a nemmel való szavazásra buzdított – szögezte le Markó Béla. Mostantól jogi garancia biztosítja például az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, a dekoncentrált intézményekkel való kapcsolattartásban, és az igazságszolgáltatásban – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Annak köszönhetően, hogy Románia polgárai megszavazták az alkotmánymódosító törvényt, alapvetően jobbá válik az ország Alaptörvénye, különösen ami az emberi jogokat, a kisebbségek jogait és az EU integrációs elvárásokat illeti.
A népszavazás sikeressége ugyanakkor egy nagyon erős politikai üzenet, mely azt jelzi, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvények megváltoztatására nemcsak a politikai fórumokon van hajlandóság, hanem a szavazópolgárok körében is. A szövetségi elnök továbbá kitért a népszavazás feltételeinek megváltoztatására: úgy vélte, a részvételi arányokra vonatkozó szigorú szabályokat enyhíteni kell, a nyugati országok példáját követve, és ennek érdekében az RMDSZ javasolni fogja majd a témakör megvitatását.
Borbély László képviselő, a Képviselőház titkára, felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy holnaptól, 2003 október 23-tól érvénybe lép az az egyezmény, amelyet a magyar és a román kormány írt alá folyó év áprilisában. Az egyezmény értelmében holnaptól a román állampolgárok 90 napig tartózkódhatnak vízum nélkül Magyarország területén (a korábbi 30 nap helyett). Az RMDSZ politikusa beszámolt továbbá az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság döntéséről, melynek nyomán újabb 35 ingatlan kerül visszaszolgáltatásra, közülük 25 a magyar történelmi egyházak tulajdonába. Ezáltal 96-ra emelkedett a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma – hangsúlyozta Borbély László.
Winkler Gyula RMDSZ képviselő, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja, beszámolt az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel és Gheorghe Gherghina államtitkárral folytatott tegnapi tanácskozásáról, melynek során a pénzügyminiszter bemutatta a költségvetési törvénytervezet főbb elemeit, a kulcsszámokat, amelyekre a törvénytervezet épül, valamint a 2004-es évi várható pénzügypolitikai és költségvetéspolitikai prioritásokat. A bemutatást követően az RMDSZ-frakció tagjai észrevételeket, javaslatokat tettek a gazdasági reform menetére, a körbetartozás és a veszteséges állami társaságok felszámolására, valamint a szociális kérdésekhez fűződő kérdésekre vonatkozóan. Az erdélyi önkormányzatok, valamint az egyes erdélyi infrastrukturális beruházások nagyobb mértékű finanszírozására vonatkozó RMDSZ-javaslatokat már az előkészítési fázisban elfogadták – hangsúlyozta az RMDSZ képviselője. Továbbá megfogalmazódtak az inflációra (9 %) és gazdasági növekedésre (5,5 %) vonatkozó célkitűzések is. Winkler Gyula a PHARE, a SAPARD és az IPSO általi finanszírozásban való 2004-es évi részesülés lehetőségeiről kért aprólékos tájékoztatást, külön figyelmet szentelve a támogatáshoz szükséges önrészre vonatkozó feltételekre.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy a helyhatósági választási törvények módosítására nézve az RMDSZ eddig két egyértelmű javaslatot fogalmazott meg: a helyi közigazgatásban a Szövetség a kisebbségek arányos képviseltetését, a polgármesterválasztásban pedig az egyfordulós választást szorgalmazza. A miniszterek felmondását a szövetségi elnök pozítívumkét kezeli, hiszen az RMDSZ-nek is érdeke, hogy ne olyan álamhivatalnokokkal dolgozzon együtt, akiket korrupcióval vagy plágiummal vádolnak. A népszavazás során történt incidensekkel kapcsolatban Markó Béla kijelentette: az alkotmánymódosításra vonatkozó törvény megszavazása közös munka eredménye volt: a politikai pártok összefogása nélkül nem sikerülhetett volna és ilymódon nem lenne szabad a népszavazás során felmerült problémákat, incidenseket fegyverként használni a politikai harcban – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Népszavazás 2003 – végleges eredmények
*** A Központi Választási Iroda által október 21-én este közzétett végleges eredmények szerint az október 18–19-i népszavazáson, a szavazásra jogosult lakosság 55,7 százaléka vett részt, a résztvevők 89,7 százaléka Igennel szavazott.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a településszintű eredményeket elemezve megállapította, hogy a többségében magyarok által lakott települések népszavazáson való részvételi aránya meghaladja az országos átlagot, elérve az 57 százalékot. Ugyanez állapítható meg a leadott IGEN szavazatok tekintetében, ezeken a településeken 95 százalékot érve el.
Szenátusi hírek
*** Hétfőn, október 20-án, a Szenátusi felszólalások során az RMDSZ részéről Markó Béla, Eckstein-Kovács Péter, illetve Puskás Bálint Zoltán politikai nyilatkozatai hangzottak el.
Markó Béla szövetségi elnök, politikai nyilatkozatában kifejtette, véleménye szerint tiszteletben kéne tartani azt, amit az alkotmánymódosító törvény támogatásával és megszavazásásval, a négy politikai alakulatnak, azaz a Szociáldemokrata Pártnak, a Liberális Pártnak, a Demokrata Pártnak, valamint az RMDSZ-nek sikerült elérnie. Ugyanakkor hozzátette, a népszvazás sikeres kimenetele nem a kormánypárt, nem a demokrata, a liberális párt, vagy az RMDSZ érdeme, hanem a négy politikai alakulat együttműködésének és egyetértésének köszönhető. Arra a javaslatra vonatkozóan, amely szerint el kellene törölni a részvételi küszöböt a népszavazások esetében, a Szövetség politikusa kifejtette, mindenképpen tárgyalni kell a lehetséges megoldásokról, de úgy, hogy a jelenlegi népszavazás eredményeit tartsuk tiszteletben.
Adrian Paunescu, kormánypárti szenátor sértő szavaira reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a Szövetség egyetért azzal, a szenátusi ülések során a politikusok szabadon kifejthessék véleményüket bármilyen kérdésről, azt azonban megengedhetetlennek tarják, hogy Adrian Paunescu műsorvezetői minőségében gyűlöletre uszító, magyarellenes álláspontot képviseljen. Ebben a kérdésben máskülönben az Országos Audiovizuális Tanács is jogosnak ítélte Borbély László RMDSZ képviselő erre vonatkozó beadványát, – tette hozzá a szövetségi elnök.
Markó Béla ugyanakkor hangsúlyozta, véleménye szerint tiszteletben kell tartanuk egymás történelmét, még akkor is, hogyha bizonyos kérdésekben másként gondolkozunk.
*** Eckstein-Kovács Péter politikai nyilatkozatában elmondta, örvendetes eseménynek tartja azt, hogy a népszavazás sikerrel zárult, valamint hozzátette, azzal, hogy Románia polgárai elfogadták, és megszavazták az alkotmánymódosító törvény előírásait, tulajdonképpen egy európai szellemiségű törvényt fogadtak el. A romániai magyarság népszavazáson való részvételét értékelve a Szövetség politikusa kifejtette, az erdélyi magyarság tulajdonképpen az Európai Unióhoz való közelítésre mondott igent. Felszólalását záró szavaiban az RMDSZ szenátora, hangsúlyozta a román politikai vezetés azzal, hogy elfogadta az alkotmánymódosító törvényt bebizonyította, hogy képes a konszenzusra.
*** Puskás Bálint Zoltán politikai nyilatkozatában kérdést intézett a Kultusz és Vallásügyi minisztériumhoz, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyházak ügyében. Mint ismeretes a jövő évi költségvetés tervezetében Kovászna és Hargita megyében, az állami költségvetésből támogatott egyházak listáján nem szerepel az ortodox egyház. Az RMDSZ politikusa, a minisztériumhoz intézett kérdésében felvetette: vagy tévedés miatt hiányzik az ortodox egyház az említett listáról, vagy olyan támogatásba részesül, amely más, mint az állami költségvetés.
Puskás Bálint hozzátette, véleménye szerint nem helyes az, hogy az említett egyház más jellegű támogatásban részesüljön akkor, amikor létezik egy, ezt szabályozó átlátható törvény. Ugyanakkor arra kérte a kormányt, tegye átláthatóvá a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyházak támogatásának módozatait, ugyanúgy ahogy ez a többi, Romániában elismert egyház esetében megtette.