2003

2003. október 21., kedd XI. évfolyam, 2561. szám, I. kiadás

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                          Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                             2003. október 21., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                       XI. évfolyam, 2561. szám, I. kiadás

 

 

Az elsöprő többségű igen szavazat egyértelmű üzenetnek bizonyult

Hamarosan kétnyelvű feliratok Hargita, Kovászna és Maros megyékben

A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak

Képviselőházi tájékoztató

  1. Szeben Megyei Magyar Napok

 

 

Szerkesztőségek figyelmébe

***      Az RMDSZ szerdán, október 22-én 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utca 57 szám alatti székházában.

 

Az elsöprő többségű igen szavazat egyértelmű üzenetnek bizonyult

***      A magyarok nagyszámú részvétele a népszavazáson ismét igazolta, hogy nemzeti közösségünk aktívan kíván részt venni a romániai társadalom átalakításában, akar és tud változtatni saját helyzetén, és képes döntő módon befolyásolni a reformfolyamatokat, hiszen a magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás, és ezt a tényt senki sem hagyhatja figyelmen kívül a jövőben.

Az elsöprő többségű igen szavazat ugyanakkor egyértelmű üzenet azok felé, akik távol akarták tartani vagy tagadó szavazatra szólították fel a magyarokat. Közösségünk újból kinyilvánította akaratát az egységes politikai fellépésre és nemet mondott a megosztó szándékokra – áll a Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, illetve Nagy Zsolt kampányfőnök által aláírt, a tegnapi tájékoztatónkban közzétett közleményben.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai egyértelműen mutatják, hogy azokban az erdélyi megyékben, amelyekben a magyar kisebbség jelentős arányban van jelen, a szavazópolgárok számottevő hányada IGEN szavazatával ténylegesen hozzájárult ahhoz, hogy a népszavazás sikeres legyen.

Az erdélyi megyék összesített népszavazási eredményei szerint Hargita megyében a népszavazáson résztvevő állampolgárok 95%-a, Szatmár megyében a szavazók 94,02%-a, Szilágy megyében a szavazók 92,96%-a, Kovászna megyében a szavazók 92,56%-a, Beszterce-Naszód megyében a szavazók 92,38%-a, Máramaros megyében a szavazók 91,87%-a, Krassó-Szörény megyében a szavazók 91,02%-a, Temes megyében a szavazók 90,22%-a, Bihar megyében a szavazók 89,95%-a, Kolozs megyében a szavazók 89,77%-a, Szeben megyében a szavazók 89,67%-a, Arad megyében a szavazók 89,01%-a, Fehér megyében a szavazók 88,55%-a, Hunyad megyében a szavazók 87,99%-a, Brassó megyében a szavazók 86,19%-a, valamint Maros megyében a szavazók 86,02 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosító törvényre.

 

Hamarosan kétnyelvű feliratok Hargita, Kovászna és Maros megyékben

***      A Romániai Magyar Demokrata Szövetség következetes munkájának eredményeként eddig 32 helységben kerültek ki a kétnyelvű táblák a vasútállomásokon. A Román Állami Vasutak (CFR) 2003. október 20-i közleménye szerint október 10 – én megkezdték azokat munkálatokat, amelyek során újabb 38 településen helyezik ki a kétnyelvű feliratokat a vasútállomásokon. A következő három hét során Hargita, Kovászna és Maros megyei helységek kerülnek sorra.

Az RMDSZ által szorgalmazott munkálatoknak ez a szakasza előreláthatólag november 11-re fejeződik be.

 

A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak

***      Markó Béla szövetségi elnök és Márton Árpád képviselő október 21-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Schneider Márta helyettes államtitkár asszony által vezetett küldöttségét. A keddi megbeszélésen szó esett a Beke Mihály András – aki tagja volt a magyarországi küldöttségnek – vezette bukaresti Magyar Kulturális Központ szerepéről, az erdélyi magyar kulturális élet helyzetéről, a tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről, a romániai magyar könyv- és lapkiadás kérdéséről, valamint azok terjesztésének nehézségeiről, illetve a magyarországi támogatások szükségességéről.

 

Képviselőházi tájékoztató

***      A Képviselőház plénumában 2003. október 21-én végső szavazásra került az 1999. évi 16. számú kormányrendelet mellékletének módosításáról szóló törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentése, amely a Romániában prioritást élvező autópálya- és gyorsút-építésre vonatkozó programot tartalmazza.

Az RMDSZ parlamenti csoportja részéről Borbély László képviselő üdvözölte a konszenzussal jóváhagyott törvénytervezet megszavazását, és elmondta: az RMDSZ fontos politikai döntésként értékeli az elfogadott jogszabályt.

A jogszabályban tételesen szerepel a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó 422 km hosszúságú nyomvonal. Ugyanakkor a 2003. évi 203. számú törvény 3(a) melléklete is eszerint módosul, ebben tételesen megjelenik az Erdélyen áthaladó autópálya nyomvonala. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy rövidesen megkezdődhessen az Észak-Erdélyt átszelő autópálya építése.

 

***      Kovács Csaba napirend előtti felszólalásában a brassói Református templom, a református elemi iskola és a parókia lerombolásának 40 éves évfordulójáról emlékezett meg. A magyar hívők segítségével 1892-ben felállított templomot 1963-ban, az ARO Szálloda bővítésének ürügyével, a katonaság beavatkozásával rombolták le. A brassói magyar közösség tiltakozásának hangot adva a képviselő elmondta: nemrégiben a Megyei Tanács egy olyan városfejlesztési tervet hagyott jóvá, mely az említett szálloda újabb kiterjesztését célozza az egykori templom épületének helyén, amelynek visszaszolgáltatását az egyház kérte. (A terület azon részéről van szó, amelyet a hívők a XIX. században megvásároltak.)

Nem fogadhatjuk el ezt az újabb kisajátítást – hangsúlyozta Kovács Csaba képviselő – nem szemlélhetjük passzívan az egykor szent hely újabb megszentségtelenítését, mint ahogy a prefektus passzivitását sem, aki sorozatosan, negatívan viszonyul az egyház kéréseihez. Minden eszközt felhasználunk, amit a jogállam rendelkezésünkre bocsát, hogy jogainkat megvédjük – zárta beszédét a képviselő.

 

***      Kovács Zoltán képviselő politikai nyilatkozatában a 2002. évi 501. számú törvénnyel módosított és elfogadott 2000. évi 94. számú sürgősségi kormányrendeletről beszélt, amely az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozza. Kifogásolta a visszaszolgáltatási folyamat lassúságát, szinte teljes leállását, a Visszaszolgáltatási Bizottság működésének hiányosságait. Kiemelte, hogy az összesen 7568 kérés közül egyet sem teljesítettek, és figyelmeztetett: ebben az ütemben a vallási felekezetek által visszaigényelt épületek megrongálódhatnak, lebontásra kerülhetnek.

 

***      Dr. Becsek-Garda Dezső képviselő az 1956. október 23.-i kommunistaellenes magyarországi forradalomról megemlékező politikai nyilatkozatában elmondta:

Október 23.-án fogunk megemlékezni a kommunistaellenes magyarországi forradalom kirobbanásának 47. évfordulójáról.

Az 1956. évi magyar forradalom kezdetét az egyetemisták lengyel néppel szolidarizáló tömegmegmozdulása robbantotta ki. Bár október 24.-én már a tankokat is bevetették a népfelkelők ellen, a kommunista hatalom mégsem tudta leverni a magyar forradalmat. A szovjet hadsereg megtámadta Magyarországot, és a forradalmat leverte.

A romániai értelmiségiek, tudósok és egyetemisták szolidarizáltak a magyar forradalommal Kolozsvár, Temesvár és Bukarest egyetemi központjaiban. A nagyobb központokban az értelmiségiek szolidaritási megmozdulásait a legnagyobb kegyetlenséggel torolták meg. Így a magyarországi eseményekkel szimpatizálók közül 14 személyt bírósági ítélet alapján végeztek ki. Több mint tízezerre tehető azoknak a szimpatizánsoknak a száma, akiket bebörtönöztek, csupán Marosvásárhelyen börtönbüntetésre ítéltek száma elérte a háromezret. Emellett számos írót, tudóst, egyetemi tanárt és egyetemistát deportáltak, vagy vittek el kényszermunkára. A kommunista hatalom vezető képviselői arra használták ki a magyarországi forradalom iránti szolidaritást, hogy újfent korlátozzák a romániai magyar közösség jogait.

 

  1. Szeben Megyei Magyar Napok

***      Október 17-én és 18-án szervezték meg immár ötödik alkalommal a Szeben Megyei Magyar Napokat Medgyesen. A rendezvény szervezői, az EMKE, az RMDSZ Szeben megyei szervezete, a medgyesi MADISZ, és az Ifjúságért és Jövőért Társaság gazdag programmal várták az érdeklődőket.

Az ünnepélyes megnyitóra a medgyesi Kolping Házban került sor. A közel százötven jelenlevőt Jakab Elek RMDSZ elnök és Teodor Plopeanu medgyesi polgármester köszöntötte. A rendezvény meghívottjai Borbély László és Porcsalmi Bálint RMDSZ ügyvezető alelnökök voltak. Borbély László a magyar napok fontosságát hangsúlyozva, kitért a hasonló alkalmak megteremtésének szükségességére, melyek segítik a magyar közösség együttlétét.

Az V. Szeben Megyei Magyar Napokat a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a medgyesi Polgármesteri Hivatal támogatta