RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. október 7., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2550. szám, I. kiadás
Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselő október 6-i beszéde
Kedves vendégeink, kedves aradiak!
Látják ezt a kezemben? Ez egy csavar, egy csavar a Szabadság-szoborról. Csavar, ami a Szabadság-szobor elemeit 113 esztendőn keresztül tartotta egybe. 113 esztendeig! Én most önmagunkhoz szólok: a közkatonákhoz, a csavarokhoz, akik egybetartjuk, túl a gondon, a szabadság eszméjét. Azokhoz a közkatonákhoz szólok, férfiakhoz és nőkhöz és aradiakhoz, akik itt kell jelentsenek, nemcsak minden október hatodikán, hanem minden áldott nap, hogy mit tettek avval az örökséggel, amit ezek a férfiak rájuk hagytak. Lehet, hogy görbék vagyunk és rozsdásak, mint ez a csavar, lehet. De egybe fogjuk tartani a jövőben is azt a szobrot, és egybe fogjuk tartani azt a gondolatot, amit az a szobor jelent, és azt a gondolatot, amiért ezek az emberek meghaltak. Kötelességeink vannak.
Ha egyesek ismételik a hazugságokat, mi ismételjük igazságainkat, ha egyesek ismétlik az uszítást, mi ismételjük a szeretet és a megértés szavait, és nem lehet, olyan nincs, hogy végül a szobor ne álljon, hogy végül a gondolat ne győzedelmeskedjen, és, hogy végül, akár néhány hét, akár néhány hónap után bejelenthessük tábornokainknak: Íme! Íme! Áll a szobor emléketeknek, az örökkévalóság számára és mindenki számára. Hiszen a szabadságnak nincsen nemzetisége, a szabadság mindanynyiunké, és ezt megértettük és meg fogjuk értetni mindenkivel. Valóban, fájó igazság az, hogy a történelem során sokszor szembetaláltuk egymással magunkat: románok és magyarok. De az-e a dolgunk most, hogy 154 év után a halál leltárait, az atrocitások könyvelését végezzük el? Nem az a dolgunk, hogy csavarként, egyenként, összefogva, mint két egyenlő rangú fél bemenjünk Európába? Nem az-e a dolgunk – kérdezem –, hogy ezt az egységünket megteremtsük és megőrizzük? Elegen vagyunk ahhoz, mi magyarok, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy megosszanak bennünket és, hogy megosszuk magunkat. Ezt nem szabad elfelejteni. Ma talán egy kicsit többet beszélünk a mai napról, vagy a tegnapi nap keserűségéről, de ez nem valamiféle panaszfal itt. Ez az aradi Vesztőhely, ide erőt gyűjteni jöttünk, azért jöttünk ide, hogy tudjuk folytatni a munkánkat és esküszöm, hogy folytatni is fogjuk. Lévén, hogy nem írtam le a beszédemet, néhány szót – ha megengedik – a román barátainknak is szólok. (Tokay György innen román nyelven folytatta.)
Kedves barátaim, amit talán távolról nem láttatok, egy csavart mutatok nektek, ez a csavar apró darabja annak a gyönyörű emlékműnek, amelyet mindannyian ismertek, amit lehetőségetek van látni a templom udvarában: a Szabadság-szobornak. Nem fordítom le szó szerint, amit az előbb mondtam, inkább valami mást mondok. Valaki az utóbbi időben egy maximális nézettségű órában megkérdezett: miért beszélek a szabadságról? Az egy túl ködös fogalom. Ez a valaki elfelejtette, amit ti nem felejtettetek el, hogy nem több mint tizennégy évvel ezelőtt, együtt ordítottuk, amíg be nem rekedtünk, egyetlen egy szót szótagolva, valahogy így: Sza-bad-ság! Akkor tudtunk együtt kiáltani, tudunk a jövőben is. Kedves román barátaim, ez a mi gondunk. Tisztelnünk kell egymást, a románság hőseit és a magyarság hőseit. Értsük meg egymást, és ha megértjük egymást, akkor elértük, amivel meg voltunk bízva és amennyit meg kell tennünk, mint jó állampolgároknak.
Ennyit akartam mondani románul, és ennyit akartam mondani magyarul is, de elmondanám a világ minden nyelvén, mert meg kell értsék mindenütt, hogy mi nem hagyjuk magunkat és mi megmaradunk azoknak, akiknek születtünk. Köszönöm szépen.
Borbély László fellép a Ceausescu házaspár egykori udvari költőjének magyarellenes műsorai ellen
*** Borbély László parlamenti képviselő október 7-i politikai nyilatkozata, melyben az Adrian Paunescu vezette műsorok felfüggesztését kéri az Országos Audiovizuális Tanácstól, illetve a Realitatea TV-től.
A politikai nyilatkozat teljes szövegét csatolva küldjük
Alelnök Úr!
Tisztelt kollegák!
Nem szeretek és sohasem szerettem személyes támadásokat intézni valaki ellen. Olyan politikusnak tartom magam, aki elvi álláspontokról, magatartásokról mond véleményt.
Mégis, időnként, egyes elvek védelmében, kénytelen vagyok személyeket nevesíteni, főleg akkor, amikor egyesek áthágják a szakmai deontológia, az erkölcs vagy a jóérzés alapelveit.
Hogy ne csak általánosságokról beszéljek, szeretném itt kijelenteni, hogy a kormánypárt soraiban ülő szenátorról, a Szenátus művelődési bizottságának elnökéről, Adrian Paunescurol van szó, aki az 1989 előtti „Flacara” rendezvények révén vált ismertté, s ugyanakkor a két diktátorhoz intézett dicsőítő versei révén a „Ceausescu házaspár udvari költője” néven ismerte mindenki.
1990 után egy ideig semmi esélye nem volt megjelenni a politikai porondon, míg talált egy pártot – a Szocialista Munka Pártját – mely lehetővé tette számára, hogy bejusson a Szenátusba.
A magyarellenes, nacionalista diskurzus sokszor segítségére volt, úgy tekintettek rá, mint „jó románra” aki mindig ugrásra kész ha valahonnan, főleg a magyar kisebbség képviselőitől eredő „veszélyről” van szól.
De Adrian Paunescu szenátor minden állásfoglalását és kirohanását elhomályosítja Adrian Paunescu „műsorvezető” tevékenysége (s csak zárójelbe hadd kérdezzem meg, vajon erkölcsileg kompatíbilis-e a Szenátus művelődési bizottságának elnöki tisztsége a televíziós műsorvezetői tevékenységgel).
És most térjek rá a felvetés lényegére: az egyik magán-televízió által sugárzott műsorok tematikájára, melyeknek úgymond moderátora Adrian Paunescu, aki egyébként az évek során már több televízió „vendégszeretetét” élvezte.
Az a módozat, ahogy a felvetett témákat tárgyalják, a „moderátor” által csak önmaga előtt ismeretes kritériumok alapján kiválasztott meghívottak, az, ahogy Erdély történelmének egyes pillanatait megjelenítik, a magyar kisebbséggel és egyes erdélyi történelmi személyiségekkel szembeni ellenséges és tendenciózus magatartás a szakmai deontológia szabályaival szembeni tisztelet teljes hiányát mutatják és elfogult, magyarellenes álláspontot tükröznek.
Következésképpen, kérni fogom az Országos Audió-Vizuális Tanácstól és a Realitatea TV csatornától ezeknek az adásoknak a felfüggesztését, mert ezek rossz szolgálatot tesznek a román-magyar kapcsolatoknak, és tudatosan félrevezetik az állampolgárokat. Egyszersmind, kérni fogom az illetékeseket, hogy elemezzék Adrian Paunescu által a Szenátusban betöltött bizottsági elnöki tisztség és a műsorvezetői beosztás közötti összeférhetetlenséget is.
Borbély László
parlamenti képviselő,
a Képviselőház jegyzője
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. október 7., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2550. szám, II. kiadás
Népszavazás – 2003
Képviselőházi tájékoztató – 2003. október 7.
Frunda György RMDSZ szenátor október 7-i felszólalása
Népszavazás – 2003
*** Számos olyan rendezvényre kerül sor az elkövetkező napokban, amelyek során az RMDSZ területi szervezeteinek képviselői a módosított alkotmány előírásait kívánják a lakossággal megismertetni.
A Bihar megyei RMDSZ ma délelőtt 10 órától a megye polgármestereivel és alpolgármesterivel véglegesítette az október 19-én sorra kerülő referendumot megelőző kampány ütemtervét. Ugyancsak ma, délután 17 órától a nagybányai területi választmány ülésének fő témája a referendum előkészítő tájékoztatás lebonyolítása.
A Háromszéki területi szervezet ma két településen is népszavazással kapcsolatos tájékoztatást tart: Zabolán Demeter János megyei tanácselnök, Kovásznán pedig Albert Álmos területi elnök ismerteti a módosított alkotmány előírásait. Az informálási körút holnap, október 8-án is folytatódik: Illyefalván Olosz Gergely alprefektus, Uzonban Demeter János, a megyei tanács elnöke, Sepsiszentgyörgyön pedig az RMDSZ területi vezetősége a Megyei Tanács vendégházában tart a referendummal kapcsolatos felvilágosítást.
Szászrégenben Brassai Zsombor Maros megyei ügyvezető elnök lesz jelen holnap, október 8-án a helyi RMDSZ választmányi ülésén, annak érdekében, hogy minél bővebb felvilágosítást nyújthasson az alkotmánytervezet előírásairól.
A Szeben megyei RMDSZ a medgyesi Millennium Házban tartja meg holnap, október 8-án azt a megbeszélést, amelyen a Szövetség területi vezetői, az MKT tagjai, valamint a helyi tanácsosok egyeztetik a lakossági fórumok lebonyolításának naptári tervét. A tanácskozáson az Ügyvezető Elnökség részéről jelen lesz Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök is.
Hasonlóképpen holnap, október 8-án, délután 15 órakor kerül sor arra a találkozóra, amelynek keretén belül a Szövetség Szilágy megyei szervezete az MKT tagjaival, az RMDSZ megyei polgármestereivel, alpolgármestereivel valamint a Szövetség helyi elnökeivel kíván egyeztetni a népszavazást előkészítő kampány megszervezéséről.
Az Ügyvezető Elnökséget Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviseli.
Képviselőházi tájékoztató – 2003. október 7.
*** 2003. október 7-én sor került a Képviselőház és Szenátus együttes, ünnepi ülésére, amelyet Románia Európa Tanácsba való felvételének 10. évfordulója alkalmából hívtak össze. Meghívottként jelen voltak és beszédet mondtak: Ion Iliescu államelnök, Walter Schwimmer az Európa Tanács főtitkára, valamint Catherine Lalumiere, az Európa Parlament alelnöke.
Az RMDSZ részéről Frunda György szenátor szólalt fel, nem csak RMDSZ szenátori minőségében, hanem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének legrégibb román parlamenti küldöttségi tagjaként is.
*** Politikai nyilatkozatában Borbély László képviselő Adrian Păunescu kormánypárti szenátornak, a Realitatea TV csatorna műsorvezetőjének tevékenységét bírálta, mivel ez áthágja a szakmai deontológia, az erkölcs és a jóérzés alapelveit. Az 1989 előtt a „Ceauşescu házaspár udvari költőjeként” számon tartott Păunescu, aki jelenleg az említett kereskedelmi csatorna egyik műsorának moderátora, folyamatos, a magyar kisebbséggel szembeni ellenséges és tendenciózus magatartásról tesz tanúságot – hívta fel a figyelmet a képviselő. Kijelentette: kérni fogja az Országos Audio-Vizuális Tanács és a Realitatea TV csatornától ezeknek a román-magyar kapcsolatoknak ártó, félrevezető műsoroknak a felfüggesztését. Ugyanakkor – összegezte Borbély László – a műsorvezetői beosztás valamint a Szenátusban betöltött bizottsági elnöki tisztség közötti összeférhetetlenségnek is kivizsgálás tárgyát kell képeznie.
*** Márton Árpád képviselő politikai nyilatkozatában az 1996. évi 16. számú Levéltári törvény módosításáról szóló törvénytervezetről beszélt, amelyet Kelemen Hunor és Becsek-Garda Dezső képviselőkkel együtt nyújtott be, és amelyet a Kormány valamint a Törvényelőkészítő Tanács negatívan véleményezett. A Kormány álláspontjáról szólva, a képviselő rámutatott annak felületes, és inkompetens jellegére, amely nem veszi figyelembe az Európa néhány országában, valamint az Egyesült Államokban e területen érvényben lévő előírásokat.
*** A napirend előtti felszólalások során továbbá Dr. Becsek-Garda Dezső képviselő arról az erdészeti kísérleti programról beszélt, melyet a Világbank Romániában is érvényesít, de amely nem a Romániai Erdőtulajdonosok Szövetségével köttetett, hanem az Állami Erdőügynökséggel (RNP). A képviselő kiemelte: a Világbanktól a kísérleti projektre kapott pénz, – akárcsak más európai uniós támogatások – nem az erdészeti magántulajdon megerősítését szolgálják, hanem a központosított, etatista, állami tulajdon megszilárdítását.
Frunda György RMDSZ szenátor október 7-i felszólalása
*** 2003. október 7-én sor került a Képviselőház és Szenátus együttes, ünnepi ülésére, amelyet Románia Európa Tanácsba való felvételének 10. évfordulója alkalmából hívtak össze. Az RMDSZ részéről Frunda György szenátor szólalt fel, nem csak RMDSZ szenátori minőségében, hanem az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének legrégibb román parlamenti küldöttségi tagjaként is. Az RMDSZ politikusa beszéde bevezetőjében elmondta: már 1992-ben tárgyalt az Európai Tanács Bukaresti megfigyelőivel majd jelentéstevőivel a csatlakozási feltételekről, Románia teljes jogú tagként való elfogadása azonban hosszú és nehéz folyamat eredménye volt.
A 1990-es januári-februári tüntetések, a 1990-es márciusi marosvásárhelyi interetnikus konfliktusok nyomán kialakult magyarellenes uszítás, a Bukarestben garázdálkodó bányásztüntetések egy intoleráns, és a csatlakozásra még felkészületlen ország képét keltették a nyugat-európaiállamokban. Ennek ellenére az Európai Tanács parlamenterei 1993 szeptemberében úgy találták, hogy Románia a feltételek egyharmadát teljesítette és befogadták az európai demokrácia családjába. A döntés mellett szóló legerősebb érv az volt, hogy a Tanács keretein belül könnyebben megtesszük majd a szükséges lépéseket ahhoz, hogy Romániában a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségi jogok és a jogállamiság gyakorlata érvényesülhessen – fejtette ki az RMDSZ politikusa.
Az elmúlt tíz év fejleményeit értékelve Frunda György kifejtette: fokozatosan Romániában is meghonosodtak az európai alapelvek és helyet kaptak a romániai igazságszolgáltatásban: pl. eltörölték a halálos ítéletet, elismerték a ingatlanok, mezőgazdasági- és erdőterületek birtoklási jogát. Ugyanakkor, bár nem a restitucio in integrum jegyében – de a kisebbségi jog szempontjából is előrelépés történt. A szenátor elmondta, vélekedése szerint, ha Romániának a továbbiakban is sikerül az egyéni, valamint a kollektív jogok körét bővíteni, fokozatosan beilleszkedik az európai modellbe.
Kijelentését alátámasztandó a Szövetség szenátora rámutatott arra, hogy Románia az elmúlt években elismerte és végrehajtotta az Európai Emberjogi Bíróság határozatait, helyrehozván ezzel néhányat azokból a hibákból, amelyeket a román igazságszolgáltatás politikai sugallatra követett el a 1990-es évek közepén.
Frunda György szenátor kihangsúlyozta: a siker érdekében sürgősen meg kell oldanunk Románia legégetőbb problémáit: le kell csökkenteni a bürokráciát, fel kell számolni a korrupciót és a stabilizálni kell a piacgazdaságot.
A bürokrácia elleni harc leghatékonyabb eszközének a helyi autonómia európai Chartájának, valamint, a regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartájának alkalmazását tartja-jelentette ki a szenátor.
A korrupció tekintetében a megoldást az jelentené Frunda György szerint, ha az Ügyészségnek bátorsága lenne felvállalni a perek elindítását a nagy korrupciós ügyekben, illetve a határozott, igazságos ítéletek meghozását. A gazdasági tényező vonatkozásában kihangsúlyozta: az elmúlt évek privatizációs sikertelenségeiből azt a következtetést kell levonnunk, hogy csupán a bankok és a csődhelyzetben lévő állami társaságok privatizálásával, a hazai és külföldi befektetők számára egy stabil törvénykezés biztosításával, valamint stabil és ösztönző adópolitika révén lehetséges a működőképes piacgazdaság megteremtése.
Felszólalása végén Frunda György az alkotmánymódosító törvény megszavazásának szükségességére tért ki, mely Alkotmány jelenlegi formájában kompromisszumot jelent a demokratikus parlamenti pártok között, és jelentős jobbításokat tartalmaz az eddigihez képest. Modernebb, az európai érétkekhez és szellemiséghez közelebb álló jogszabályról van szó, amely tartalmazza a politikai pluralizmus, a hatalmi ágak egyensúlyának és szétválasztásának elvét, garantálja a személyi tulajdont, leegyszerűsíti a törvényhozási folyamatot, nem utolsó sorban pedig célravezető védelmi intézkedéseket tartalmaz valamely kisebbséghez tartozó személyek érdekében. Összegzésében Frunda György kihangsúlyozta: az alkotmánymódosító törvényt megszavazók Románia Európai Unióhoz történő jelentős közeledését, a nemmel szavazók viszont az ország Európától való elszigetelődését választják.