RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 30., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2545. szám, I. kiadás
Tokay György Arad megyei RMDSZ képviselő szeptember 30-i politikai nyilatkozata
Markó Béla szövetségi elnök találkozója a kínai küldöttséggel
Képviselőházi tájékoztató
Tokay György Arad megyei RMDSZ képviselő szeptember 30-i politikai nyilatkozata
Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt évtizedben, Románia Parlamentjében szokássá vált, hogy október 6. környékén a magyar képviselők kegyelet teljes szívvel emlékeznek meg a ’48-as forradalomról. A ’48-as szellem, mint a polgári forradalom alapvető eszméje, megszentelt helyet foglal el nemzetünk és a román nemzet történetében.
Lehet, hogy nem tévedünk, ha ma is azt állítjuk, hogy a másfél évszázaddal ezelőtti események mérföldkövet jelentettek a közép-kelet európai nemzetek létrejöttében. Fényes alakok sokasága lépett be mindörökre a nemzetek panteonjába. Kossuth és Balcescu ennek az időszaknak jelképértékű alakjai voltak és maradnak.
Mindannyian tudjuk, hogyan végződött a magyar forradalom, a román forradalom. A szabadság, testvériség és egyenlőség eszméinek gyászos leverése, a reakciós habsburgi és cári erők ideiglenes győzelme nem fegyverezték le nemzeteinket.
Megemlékeztünk erről, a demokráciáért és szabadságért vívott küzdelemben elszenvedett vereségről, mindig is tudva, hogy csak egy csatát s nem háborút vesztettünk. És a történelem nekünk adott igazat.
Másfél évszázad után, az igazság, demokrácia és szabadság a világnak ebben a sarkában is győzedelmeskedtek.
Másfél évszázad után minden nemzet az egyesült Európa felé halad.
Méltó tehát, hogy tisztelettel adózzunk azoknak a férfiaknak és nőknek, akik megnyitották számunkra a szabadság fele vivő utat.
Ma a szabadság eszméjét ünnepeljük. A magyarok szabadságáról van szó, a románok szabadságáról, a csehek, lengyelek, szabadságáról, mert a szabadságot soha és senki nem sajátíthatja ki.
Fájó igazság, hogy sokszor egymással szemben álló táborokban találtuk magunkat.
Igaz, hogy románok és magyarok gyászos és felesleges összecsapásokkal terhes múltat tudhatunk magunkénak.
Igaz, hogy mindkét részről sokan hulltak el ezekben az összeütközésekben. Ma, másfél évszázad múltán, október 6-án megemlékezünk mindazokról, akik a szabadságért áldozták fel önmagukat.
Mi, magyarok, megemlékezünk arról a 13 tábornokról, akiket aljas módon meggyilkoltak, egy látszat-per nyomán. Becsületes katonákról, akik soha nem vezettek hadjáratot románok ellen.
13 tábornok, akik közül mindössze négy volt magyar, a többi pedig szerb, horvát, örmény, osztrák és német. Emberek, akik életükkel fizettek, mert felkeltek a habsburgi önkény ellen. Férfiak, akikre egész Európa mártírként emlékszik.
Tiszteletükre könyveket és verseket írtak, szobrokat emeltek. Az ők és a 48-as forradalom emlékére emelt egyik emlékmű az aradi Szabadság-szobor. Vitathatatlan művészeti értékű alkotás.
Az aradiak kezdeményezték ennek a szobornak a visszaállítását, közadakozásból származó alapokból. Arról álmodtak, hogy 2003. október 5-én, a Szabadság-szobor, teljes fényében, elfoglalja jól megérdemelt helyét városunk közterén, jelképezve a szabadság eszméjét és a vértanú forradalmárok iránti hálánkat.
Ámde rá kellett döbbennünk, hogy ez a kezdeményezés, mely Aradnak, de egész Romániának is vissza kívánta adni e csodálatos műalkotást, mely közös múltunk iránti tisztelet eszméjét kívánta szolgálni, ellenkezéssel találkozott oly erők részéről, kik a valós megbékélést nem akarják.
Jogi és esztétikai ürügyek, áltörténelmi, a tudomány iránti és az itt élő románok és magyarok közös érdekei iránti megvetéstől átitatott elméletek rajzottak elő, megakadályozni, megállítani egy megállíthatatlan folyamatot: gondolkodásunk európaivá válásának folyamatát, a mélységes és valós megbékéléssel szembe szegezve a sovén és nacionalista szellem felajzását. De e kísérlet kudarcra ítéltetett!
Bizonyosak vagyunk afelől, hogy az aradi Szabadság-szobrot újra felállítják, élő bizonyságaként annak, hogy Románia valóban európai állam, olyan ország, mely nem csak földrajzilag, de szellemileg is betagozódott földrészünk szellemiségébe.
Erősen hisszük, hogy kudarcra vannak ítélve azok, kik ma politikai okokból, választási számításokból megpróbálják újraéleszteni az 1989 előtti orwelli légkört.
Erősen hiszünk európai elhivatottságába annak az országnak, amelyben élünk, s amelynek gyermekei vagyunk, s egyszersmind hiszünk abban, hogy Románia, előbb vagy utóbb, gyermekeiként fog minket kezelni és tisztelni.
Köszönöm a figyelmüket.
Bukarest, 2003. szeptember 30.
Tokay György
parlamenti képviselő
Markó Béla szövetségi elnök találkozója a kínai küldöttséggel
*** Az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Wang Jiarui minisztert, a Kínai Kommunista Párt külügyi hivatalának vezetőjét Markó Béla szövetségi elnök. A találkozón részt vett Chen Delai, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövete, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Külügyi Bizottság tagja és Niculescu Tóni ügyvezető alelnök, az RMDSZ Európai Integrációs Főosztályának vezetője. A találkozó során a szövetségi elnök röviden ismertette a romániai magyarság helyzetét, külön kitérve Erdély gazdasági fejlődésének fontosabb aktuális jellemzőire. Wang Jiarui miniszter beszámolt a kínai gazdaságban az utóbbi években végbement fejlődésről, külön kihangsúlyozva azt a tényt, hogy a gazdasági változáshoz tulajdonképpen a kínai mentalitás változása nyújtja a megfelelő talajt.
A kínai vendég továbbá meghívta az RMDSZ vezetőségét hazájába, mely látogatás kiváló alkalmat biztosítana arra, hogy a két fél között meglévő gazdasági és kulturális kapcsolatot még inkább elmélyítse.
Képviselőházi tájékoztató
*** Románia Hivatalos Közlönyének 2003. szeptember 25-i 664. számában közzétették a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó román-magyar kormányközi megegyezést ratifikáló 2003. évi 1075. számú kormányhatározatot.
Ennek megfelelően az érvényes útlevéllel Magyarországra utazó román állampolgárok, valamint Romániába utazó magyar állampolgárok 6 hónapon belül 90 napos vízum nélküli tartózkodásra jogosultak.
Mindazoknak a személyeknek, akik munkavállalás céljából 90 napot meghaladó időt szándékoznak az illető országban tartózkodni, vízummal kell rendelkezniük.
A jogszabály előírja, hogy az egyezmény az utolsó értesítés (notifikálás) kézhezvételétől számított legtöbb harminc napon belül lép érvénybe. Az értesítést a román Külügyminisztérium szeptember 24-én átadta a magyar félnek. Ennek értelmében legkésőbb október végéig érvénybe lép a szabályozás, amely jelentősen megkönnyíti a két ország közötti szabad utazást.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 30., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2545. szám, II. kiadás
Frunda György RMDSZ szenátor politikai nyilatkozata
Nem lesz Udvarhelyből „Tîrgu Bârsei”!
Hány évnek kell még eltelnie a közös megemlékezésig?
Megemlékezés Aradon
Választmányi ülés Szatmár megyében
Médiacsoport alakult Besztercén
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ október 1-én szerdán, 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utca 57 szám alatti székházában.
Frunda György RMDSZ szenátor politikai nyilatkozata
*** Frunda György RMDSZ szenátor szeptember 29-i politikai nyilatkozatában George Pruteanu PRM-s szenátor, az alkotmánymódosítási vita során elhangzott megjegyzéseire válaszolt. Az RMDSZ politikusa felelevenítette szenátortársai számára Pruteanu akkori felszólalását, amelyben ez utóbbi kijelentette: elege van abból, hogy RMDSZ-es kollégái nehézkesen fejezik ki magukat románul, illetve hozzátette, véleménye szerint, aki nem tud Romániában románul, az vagy oligofrén vagy szellemileg visszamaradott. Frunda György e kijelentéssel kapcsolatosan emlékeztette kollegáit az elhunyt Laurentiu Ulici kijelentésére, miszerint Románia Parlamentjében a legkevesebb nyelvtani hibát az RMDSZ politikusai követik el. A szenátor Ulici kijelentését alátámasztandó elmondta: logikus az, hogy bizonyos esetekben helyesebben beszéljük a román nyelvet, hiszen azt idegen nyelvként tanultuk meg, tehát jobban odafigyeltünk a nyelvtani-morfológiai szabályokra, mint azok, akiknek ez az anyanyelve.
Ugyanakkor hozzátette, az RMDSZ mindig is szorgalmazta a román nyelv megtanulásának szükségességét a romániai magyarság körében. A gondolatsort folytatva elmondta, véleménye szerint egy nyelv nem ismerése nem tekinthető bűnnek, a lopás/csalás viszont annál inkább.
Az RMDSZ szenátora záró szavaiban kifejtette, a politikai kalandozásról nem szeretne állást foglalni, mert nem az ő hatáskörébe tartozik ez, azt azonban kijelentette: George Pruteanu érvelése ezügyben anekdotába illő.
Nem lesz Udvarhelyből „Tîrgu Bârsei”!
*** A Maros, Hargita és Kovászna megyék magyar parlamenti képviselői 2003. szeptember 30-án feljelentést tettek az Országos Főügyészségen 11 parlamenti képviselő ellen, akik nemrég egy törvényjavaslatot terjesztettek elő a magyarlakta megyék adminisztratív és territoriális újraszervezésével kapcsolatban. A magyar képviselők az ügyészségi feljelentésben az Alkotmány 66. és a 16., valamint a 317. és a 323 C. cikkelyeire hivatkozva arra kérik Ilie Botoş főügyészt, hogy indítson büntetőjogi eljárást a törvényjavaslatot előterjesztő román képviselők ellen nacionalista-sovén propagandának minősülő bűncselekmény elkövetésének, illetve bűntett érdekében való szövetkezésnek a vádjával.
Az RMDSZ képviselői az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökénél is tiltakoztak a szóban forgó törvényjavaslat ellen. Törvényjavaslatukat alátámasztandó a román képviselők olyan kijelentéseket hangoztattak, amelyek – a magyar képviselők szerint – egyértelműen diszkriminálják a romániai magyar kisebbséget. Kijelentéseikkel odáig merészkedtek, hogy még egyes települések neveinek a megváltoztatását is javasolták (pl. Udvarhely – Tîrgu Bârsei), illetve a „székely” jelző törlését Székelyudvarhely és Székelykeresztúr esetében. A román parlamenterek kezdeményezése az alapvető emberi és kisebbségi jogok, valamint az európai szellem elleni támadásnak tekinthető. A feljelentést aláíró 12 RMDSZ-es képviselő az ügy kivizsgálását és a megfelelő intézkedések véghezvitelét kérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól.
Hány évnek kell még eltelnie a közös megemlékezésig ?
*** Sógor Csaba RMDSZ szenátor 2003. szeptember 30-i felszólallásában abból indult ki, hogy a 13 aradi vértanú, akiket 1849 október 6-án végeztek ki Aradon, az akkori Európának közös ideájáért halt meg: a szabadságért. Feltette a kérdést: hol van annak a 40 ezer románnak a sírja akiket az úgynevezett „terrorista” tábornokok végeztek ki ? Az RMDSZ-szenátor szerint senki nem tudja hol van az említett tömegsír, ismertek viszont azok a sírok, ahol a magyar holtak csontjai hevernek Zlatnán, Abrudbányán és Nagyenyeden. A mi hazánkban, a 48–49-es forradalomban 7–8 ezer ember halt meg, Aradon pedig, 1849 október 6-án 13 hőst végeztek ki: olyan embereket, akik a nemes eszméért harcoltak: a népek szabadságáért, fejtette ki Sógor Csaba. A Szabadság-szobrot az ő emlékükre állították fel, és mindazokéra, akik a szabadságharcban estek el: a szerbek, az örmények, a horvátok, a lengyelek, az osztrákok, a németek és magyarok emlékére.
Sógor Csaba szenátor felhívta továbbá a figyelmet arra a tényre, hogy amióta felfedezték a mohácsi tömegsírt, azóta minden évben megemlékeznek az ott elesett hősökre. 150 év török elnyomás alatt a törökök egyszer sem kényszeríttettek minket arra, hogy együtt ünnepeljük ezt a tragikus csatát, amelynek mindkét oldalon voltak áldozatai. Napjainkban az augusztus 29-ei mohácsi megemlékezésekre a Törökország nagykövetét is meghívják, aki meg is jelenik az ünnepségen. A szenátor azzal zárta beszédét, hogy reméli, Arad esetében nem kell elteljen 400 év ahhoz, hogy románok és magyarok együtt emlékezhessünk azokra, akiknek emléket állít a Szabadság-szobor.
Megemlékezés Aradon
*** Az Arad Megyei RMDSZ szervezésében október 4. és 6. között különböző ünnepségekre kerül sor Aradon. Október 4-én, szombaton, az Aradi Kultúrpalotában emlékező műsorra kerül sor, ahol a kiskőrösi Baptista Kórus, a marosvásárhelyi Tamacissa Társulat és az aradi Filharmonikusok fellépése várja az érdeklődőket. Október 5-én, vasárnap, a Tűzoltó téren virágokat és koszorúkat helyeznek el a Szabadság-szobor talapzatánál. Hétfőn, október 6-án, az Aradi Minorita Templomban ünnepi szentmisét tartanak öküménikus részvétellel, majd a nagykövetségi fogadást koszorúzás követi a Vesztőhelyen.
Választmányi ülés Szatmár megyében
*** Október 2-án, csütörtökön 18.00 órai kezdettel választmányi ülést tart az RMDSZ Szatmár megyei szervezete, amelyre a megyei RMDSZ székházában kerül sor. Napirenden szerepel az alkotmánymódosításra vonatkozó népszavazás előkészítése, az RMDSZ helyhatósági választási kampányának tervezése, szervezési kérdések megbeszélése. A találkozón jelen lesz Takács Csaba ügyvezető elnök.
Médiacsoport alakult Besztercén
*** A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnök, Szilágyi János felhívására szeptember 28-án találkoztak a Beszterce megyei magyar média képviselői. A megbeszélés célja a helyi magyar újság, illetve a rádió és televízió magyar adása szerkesztőségének átszervezése. A megbeszélésen, amelyen részt vettek és szerepet vállaltak az RMDSZ művelődési, ifjúsági és szervezési alelnökei, a helyi és a központi média képviselői és tudósítói, egy 12 tagú médiacsoport megalakulása mellett döntöttek. Ugyanakkor egyeztették az új munkaterv és módszerek elemeit és a csoport tagjainak szerepvállalását. A havonta megjelenő helyi újság már szeptemberben újraindult, a magyar rádióadás szerkesztését a diáktanács tagjai vállalták. Az új adás hétfőn, október 6-án indul, hetente fél órás műsoridővel. A helyi televízióban vasárnap indítják a kéthetente beütemezett egy órás magyar műsort.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 30., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2545. szám, III. kiadás
Képviselőházi tájékoztató – 2003. szeptember 27–30.
*** 2003. szeptember 29-én a 2004. évi állami költségvetés tervezetének előkészítéséről folytatott tárgyalássorozat keretében Mihai Tănăsescu pénzügy-miniszterrel találkoztak az RMDSZ képviselői: Verestóy Attila és Pete István szenátorok, valamint Borbély László és Winkler Gyula parlamenti képviselők.
A tárgyalás tartalmát továbbra is befolyásolja a személyi jövedelemadóra alkalmazott egységes adókulcs bevezetéséről szóló döntés elhalasztása, a rendelkezésre álló adatok szerint viszont ezt a döntést valószínűleg egy későbbi időpontra halasztják.
Fontos eleme az állami költségvetés törvényi hátterének az Adótörvénykönyv, melynek a Parlament elé terjesztése a következő napokban várható. Ebben a kontextusban Tănăsescu miniszter elfogadott több RMDSZ javaslatot. Az RMDSZ legfontosabb igényei a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozását célozzák, amely révén emelkedik majd a személyi jövedelemadóból visszaosztott arány, ugyanakkor a központi költségvetésből a helyi szintre visszaosztott összegek is közeledni fognak a megyei önkormányzatok által megalapozott költségvetésekben megjelölt összegek szintjéhez.
Az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői egyöntetűen jelezték a fűtéspótlék-fedezés jelenlegi rendszerének hiányosságait, amelyek nagymértékben nehezítik, sőt olykor ellehetetlenítik az önkormányzatok költségvetéseinek végrehajtását. A 2004. évi állami költségvetés, a tárgyaláson született megállapodás szerint, tartalmazni fogja azokat az eszközöket, amelyek megfelelő központi támogatás mellett biztosítják majd a fűtéspótlék folyósítását.
Megegyezés született arról, hogy az RMDSZ által összesített infrastrukturális fejlesztési szükségleteket, melyek az erdélyi megyékben a helyi önkormányzatok által finanszírozott beruházásokat érintik, a Pénzügyminisztérium, valamint az illetékes szaktárcák közötti egyeztetések során vitatják meg.
Jelentős ellenállásba ütközik az RMDSZ azon kezdeményezése, mely szerint a személyi jövedelemadó 1%-a az adófizető által célirányosan megnevezett közalapítványi, egyházi, kulturális valamint egyéb nem kormányzati szervezeteknek felajánlható. A kormány negatív véleményezéssel látta el az elmúlt héten a Böndi Gyöngyike és Winkler Gyula képviselők által előterjesztett ilyen irányú törvénytervezetet, ezért a kezdeményezők a kormány véleményezésében megfogalmazott kifogások figyelembevételével átszövegezték törvénytervezetüket, és újra előterjesztették ezt a Képviselőházban. Mihai Tănăsescu pénzügy-miniszterrel abban állapodott meg a tárgyalócsoport, hogy a következő napokban egyeztetéseket folytat a Pénzügy-minisztérium illetékes államtitkárával annak érdekében, hogy pozitívan befolyásolják a törvénykezdeményezés menetét.
Az RMDSZ képviselői hangsúlyozták a központi beruházások méltányos területi lebontását célzó javaslataikat, valamint azt az elgondolást, amely szerint egyes beruházási programok megyénkénti lebontását tartalmazó mellékletek kerüljenek a parlamenti szakbizottságok elé.
Az RMDSZ által szorgalmazott infrastrukturális beruházások között kiemelt helyen szerepel az erdélyi autópálya létrehozásának terve, amely jelenleg a kormány és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalásainak napirendjén is szerepel, hiszen a beruházás elindításának egyik feltétele a megfelelő garanciák biztosítása. Ez viszont a 2004. évi állami költségvetés hiányára is befolyással van, ezért a megfelelő megoldásokról tovább folytatódnak a tárgyalások.
Az elmúlt két évben tapasztalt beütemezéshez képest, idén az állami költségvetés tervezetének előkészítése késésben van, ezért a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy a következő napokban intenzív találkozókkal folytatják az egyeztetés-sorozatot.
*** A Képviselőház 2003. szeptember 29-i plenáris ülésén cikkelyenként megszavazták a Kormány által beterjesztett Szuper-Sí Programról szóló törvénytervezetet.
A törvénykezdeményezés általános vitája során Ráduly Róbert képviselő elmondta: a szakbizottsági megvitatáskor széleskörű kompromisszum született, amennyiben minden politikai párt képviselője belátta, hogy a romániai turizmus fejlődése szorosan összefügg a hegyvidéki turisztikai bázisok infrastruktúrájának fejlesztésével. A képviselő ugyanakkor hangot adott annak az elvárásának, hogy a jelzett programnak magába kellene foglalnia a hegyvidéken található műjégpályák rehabilitációját is, mert ezek is szerves részét képezik a téli sportokhoz szükséges infrastruktúrának.
A Képviselőház által elfogadott jogszabály végső szövegébe bekerült az a módosítás, miszerint a Program három lépésben valósul meg, de az érintett közigazgatási egységek jogos kérelme alapján a Szuper-Sí Programba való besorolás kormányhatározattal módosítható lesz. Ily módon azon települések, amelyek rendelkeznek a társfinanszírozáshoz szükséges pénzalappal, nem kerülnek hátrányos helyzetbe, a Programba való eredeti besorolást illetően.
A Hargita megyei érintett helységek, amelyekre vonatkozóan Antal István szakbizottsági elnök és Ráduly Róbert képviselő nyújtott be módosító javaslatokat, a Szuper-Sí Program második részében szerepelnek. A Program harmadik része tartalmazza a Máramaros megyei sípályákat is, amelyeknek szabályozására Böndi Gyöngyike képviselőasszony módosító javaslatai vonatkoznak.
*** A plénumban megvitatásra került a 2000. évi 19. számú nyugdíjtörvényt módosító 2003. évi 9. számú sürgősségi kormányrendelet, amely tartalmazza azt az előírást, hogy január 1.-től a gyermeknevelési segély a költségvetési törvény által előirányzott átlagfizetés 85%-a lesz (függetlenül attól, hogy a biztosított személy milyen mértékben járult hozzá a nyugdíjalaphoz). Tekintettel arra, hogy a 35 éven aluli nők 93%-ának fizetése nem éri el az átlagfizetést, ez az előírás kedvezőbb, mint a jelenleg hatályban lévők. Ugyanakkor a gyermeknevelési segélyhez való jog feltétele a nyugdíjalaphoz való előzetes, minimum 10 hónapos hozzájárulás.
A plénumi vita során felszólalt Böndi Gyöngyike képviselő, aki rámutatott arra, hogy a társadalombiztosítási rendszer főként a nyugdíjakra helyezi a hangsúlyt, senki nem a gyereknevelési segély miatt köt biztosítást, hanem a nyugdíjalap végett. Éppen ezért – véli a képviselő – a hiányos nyugdíjalap kontextusában vigyázni kell, mire fordítjuk ezeket az összegeket.
*** Szeptember 27–28-án a Hargita megyei Alsósófalván Falunapot tartottak. A rendezvénysorozaton megemlékeztek az önálló egyházkerület 200 éves fennállásáról, a templomépítés 180-ik évfordulójáról, valamint az iskola létének első írott – 210 éves – feljegyzéséről. Ez alkalomból került sor a helyi Művelődési Ház névadó ünnepélyére is. A névadó a falu szülöttje, a Maros Néptánc-együttes tagja, az Erdély-szerte ismert híres koreográfus, Kacsó András. A szervezők meghívásának eleget téve, a rendezvényen részt vett Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is.
*** A napirend előtti politikai nyilatkozatok során felszólalt Tokay György Arad megyei képviselő. Beszédének két, egyformán fontos momentum szolgáltatta az apropóját: az 1848-as forradalom és szabadságharc vértanú-tábornokaira való emlékezés, valamint az aradi Szabadság-szobor visszaállítása körüli áldatlan helyzet.
A képviselő méltóságteljes felindultságú beszédében rámutatott: október 6-án nem pusztán tizenhárom halott katonára emlékezünk, hanem tizenhárom olyan felmagasztosult héroszra, akik életüket áldozták mindannyiunk szabadságáért. Olyan katonákra emlékezünk, akik nemcsak hogy soha nem vezettek hadjáratot a román nép ellen, de éppen e nép szabadságáért is áldozták életüket.
Éppen ezért – hangsúlyozta Tokay György – a közérdeklődés középpontjába került aradi szobor mindannyiunk szabadságát jelképezi, és fajra, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül emléket állít mindazoknak, akik életüket áldozták e legfőbb értékért.
Végezetül a képviselő kiemelte: erősen él az a hit, hogy a rosszindulatú, csakis önző érdekeiket szem előtt tartó és kártékony erők minden áskálódása ellenére is elkövetkezik az a pillanat, amikor a magyar és a román nemzetek megbékélnek egymással, elfogadják közös történelmüket, ugyanakkor az egyesült Európa határai között kölcsönösen tisztelik és támogatják egymást.
*** Vekov Károly képviselő politikai nyilatkozata abból a gondolatból indul ki, hogy az ország jelenlegi helyzete kompromisszumokat, összefogást igényel. Az SZDP-RMDSZ koalíció egy lehetséges út volt, amelyet az ország érdekében mindkét politikai alakulat kölcsönösen elfogadott. Nemes cél, melyet mindketten felvállaltak.
A képviselő kihangsúlyozta: a protokollumok történelme ismétlődik. Néhány megoldandó probléma jövőre marad, hiszen közelednek a választások. Az SZDP aláírt egy megállapodást, egyes személyek aláírták a protokollumot, és nem engedhetik meg maguknak, hogy ne tartsák be ígéretüket – véli a képviselő.
A kérdés viszont az, hogy ilyen sikertelenségek után hogyan hihetik egyesek, közöttük az SZDP is, hogy vállalhatjuk a mostanig fenntartott politikai szövetséget? Vagy lehet, hogy most, az utolsó száz méteren már nincs szükség szövetségesekre, esetleg akadnak mások?
Ezen túlmenően – összegezte Vekov Károly – miként értékelhető a szavahihetőség, egy politikai alakulat legértékesebb politikai tőkéje? És vajon egy ilyen, egyáltalán nem következetes magatartással, mi lesz majd ennek az országnak a sorsa?
*** Tamás Sándor RMDSZ képviselő politikai nyilatkozata során az I–IV. osztályos, valamint az állami óvodákba járó gyerekeknek biztosított tej- és péktermékekről szóló 2003. évi 70. számú sürgősségi kormányrendelet kibővítését kérte. A Kovászna megyei helyzetet ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az összes óvodai oktatásban részesülő gyerek 27%-a napközi oktatási formában vesz részt, rájuk viszont nem vonatkoznak a fenti jogszabály által biztosított kedvezmények. „Elfogadhatatlan bármilyen jellegű diszkrimináció az azonos életkorú és egyben azonos oktatási formában részt vevő gyerekek között” – mondta Tamás Sándor képviselő. Összegzésként ezért felhívást intézett a Kormányhoz, valamint a Szenátus érintett szakbizottságához, hogy a törvénytervezet olyan irányú módosítását tartsák szem előtt, amely révén a napközis gyerekeket is vonják be az említett programba.