RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 25., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2542. szám, I. kiadás
Az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségei a közigazgatásban
*** „Történelmi pillanatnak voltunk tanúi a Nemzeti civil alap program létrehozásakor, hiszen ez megoldást nyújt a civil szervezeteknek olyan értelemben, hogy nemcsak különböző programok megszervezésére, hanem saját működésük, fenntartásuk költségeire is pályázhatnak” – hangsúlyozta Kiss Róbert, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal vezetője a Szekszárdon, a Szekszárd Önkormányzata, a Városi Mentálhigiénés Műhely és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közös szervezésében zajló Szolgáltató Hivatal Konferencia keretében. A hivatal vezetője elmondta, hogy a hagyományos probléma-megoldási kereteken túllépve az elkövetkezőkben nemcsak a civil szervezetek, hanem minden társadalmi szereplő együttműködésére számítanak, hiszen olyan új szempontok, vélemények érvényesülnek ily módon, amelyek az esélyegyenlőség valós biztosításához járulnak hozzá.
Sebestyén István, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa az önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatát vizsgálta a szolgáltató hivatalok tükrében. Olyan mérhető kapcsolati formák vonatkozásában mutatta be a két szféra közötti viszonyt, mint a non-profit szervezetek alapítása, szerződéses feladatvállalás, intézményes kapcsolat, pénzügyi támogatás, természetbeni támogatás, új megközelítésben láttatva az állami és civil szféra közötti viszonyt.
A kétnapos konferencián előadást tart a rendezvény fővédnöke, Lamperth Mónika belügyminiszter, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége részéről pedig Nagy Zsolt, Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős ügyvezető alelnök, valamint Kerekes Gábor ügyvezető alelnök. Ezen előadásokra, valamint a konferencia további programjára visszatérünk.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 25., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2542. szám, II. kiadás
Kárpát-medencei párbeszéd
*** Dr. Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonyának meghívásának eleget téve Markó Béla szövetségi elnök, Varga Attila RMDSZ képviselő és Szatmári Tibor, az RMDSZ külügyi tanácsos részt vettek szeptember 26-án a Kárpát-medencei Párbeszéd című konferencián, amelyre Budapesten, a MÁÉRT képviselettel rendelkező Kárpát-medencei szervezetek és a Magyar Demokrata Fórum vezető politikusainak részvételével kerül sor. A párbeszéd célja, hogy mindannyian megismerjék a Kárpát-medencei magyarság politikai vezetőinek a kettős állampolgárság bevezetésével és intézményesítésével kapcsolatos véleményét, elképzeléseit és javaslatait, annak várható előnyeit és eredményeit, illetve esetleges hátrányait egyaránt mérlegelve.
A konferencián elfogadott zárónyilatkozat:
Magyarság és Európa
A Kárpát-medencei Párbeszéd konferencia zárónyilatkozata
A Kárpát-medencében működő magyar pártok és szervezetek megjelent vezetői és képviselői egyetértenek abban, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos helyzetének megoldása nem a kivándorlás és nem az asszimiláció, hanem a szülőföldön történő boldogulás elősegítése. Ugyanakkor a nemzeti identitás, valamint a lakó- és munkahely szabad megválasztásának európai elve azt is igényli, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének bürokratikus akadályai enyhüljenek, kivált azok számára, akik vagy akiknek felmenői egykor magyar állampolgárok voltak. Ez a magyar kormány és Országgyűlés felelőssége. A többes állampolgárság ma világtendencia, számos Magyarországgal szomszédos ország elfogadja és követi ezt az elvet. A magyar állampolgárság felvételének lehetősége megoldaná azoknak a magyaroknak a kapcsolattartását családjaikkal, az anyaországgal, akiknek országa egyelőre nem számíthat az Európai Unióba történő felvételre és annak területén a vízummentes utazásra.
Az Európai Unió küszöbön álló bővítését e konferencia résztvevői azért is üdvözlik, mert ezzel közelebb kerülünk egy régi álom, egy nemes cél megvalósulásához: hogy Közép-Európa népei konfliktusok helyett egymással szövetségben éljenek. A bővítéssel az immár nyolc országban, egymástól elszakítva élő magyar nemzet határmódosítás nélküli egymásra találását is jelenti, erősítve az európai békét és stabilitást. Európa nyugati felében a decentralizáció, a helyi demokrácia, az autonómia ma mindennapi gyakorlat. Az Európa Tanács ez év júniusában határozatban javasolta a nemzeti kisebbségek jövőjét biztosító autonómia bevezetését. Az európai demokratáktól azt várjuk, hogy szorgalmazzák a nemzeti kisebbségek helyzetének az európai elvek és gyakorlat alapján történő javítását a földrész valamennyi országában, kivált Közép- és Délkelet-Európában.
Budapest, 2003. szeptember 26.