RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 25., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2541. szám, I. kiadás
Miért érdemes igennel szavazni az alkotmánymódosításra?
Aki most igent mond, az a jövőre mond igent
Sajtótalálkozó Marosvásárhelyen
Miért érdemes igennel szavazni az alkotmánymódosításra?
*** Október 19-én népszavazást tartanak az alkotmány módosításáról. Ez nem azt jelenti, hogy az ország polgárai egy új alkotmányról döntenek, hanem a módosításról szóló kormányrendeletre szavaznak igennel vagy nemmel. Varga Attila RMDSZ képviselő, az Alkotmánymódosító Bizottság tagja, húsz olyan cikkelyt sorol fel – megfelelő magyarázatok kíséretében – amelyekért érdemes megszavazni az alkotmány módosítását.
Az összeállítás nem tartalmaz olyan – egyébként rendkívül fontos – módosító rendelkezéseket, amelyek az államszervezés kérdéseivel foglalkoznak: a parlament két háza hatásköreinek szétválasztása, a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bírói Tanács, a Számvevőszék működése, melyek technikai jellegű előírások és az állampolgárokat csak közvetve érintik.
- 1/4-es cikkely: „Az állam, az alkotmányos demokrácia keretében, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom megosztásának elve alapján szerveződik.” (közös RMDSZ-javaslat).
A hatalommegosztásnak, mint az államszervezés alapelvének tételes alkotmányos rögzítése történt.
- 4/1-es cikkely: “Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása.” (közös RMDSZ-javaslat).
Az etnikai elv mellett megjelenik a polgári elv is, az állampolgárok szolidaritásának az elve. Az RMDSZ az etnikai szempont elutasítását és kizárólag a polgári elv rögzítését javasolta.
- 15/2-es cikkely: „A törvény csak a jövőről rendelkezik, kivételt képez az előnyösebb bünetetőjogi és szabálysértési törvény.”
Eszerint a polgárjog alapelve érvényesül az alkotmány szintjén, mely tiltja a törvények visszaható hatását, azzal a pontosítással, hogy az érintettek számára előnyösebb büntető és szabálysértési törvények visszamenőleg is alkalmazhatóak.
- 16/ 3-as cikkely: „A katonai és polgári köztisztségek és közméltóságok – a törvény feltételei szerint – az országban állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárságú személyek által tölthetők be.” (közös RMDSZ-javaslat).
A korábbi rendelkezés kizárólagosságot fogalmazott meg a román állampolgárok viszonylatában. A jelenlegi módosítás szerint azok is betölthetik az említett tisztségeket, akik a román állampolgárság mellett egy másik állampolgársággal is rendelkeznek (tehát kettős állampolgárok), ha állandó lakhelyük Romániában van.
- 16/4-es cikkely (új): „Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozási feltételei szerint, mindazok az állampolgárok, akik megfelelnek a törvényben rögzített előírásoknak, joguk van választani és megválaszthatóak a helyi közigazgatási hatóságokba.” (közös RMDSZ-javaslat).
Ez olyan uniós norma, mely biztosítja az itt élő nem román állampolgárok számára is a helyi döntésekben, helyi önkormányzatokban való részvételt.
- 21/3-as cikkely (új): „A feleknek joguk van a méltányos igazságszolgáltatáshoz és elfogadható (rezonábilis) időben megoldott perekhez.”
Ez az előírás gátat kíván szabni a rendkívüli módon elhúzódó pereknek, melyekből a legnagyobb káruk az állampolgároknak van, és jogbizonytalanságot idéznek elő.
- 23/4-es cikkely: „Az előzetes letartóztatást csak a bíró rendelheti el.”
Ez és a következő, a bűnvádi eljárásra, annak nyomozati szakaszára vonatkozó előírások garanciális jellegűek, hiszen korábban az előzetes letartóztatást az ügyész is elrendelhette, amit ezután nem tehet meg. Hasonlóképpen fontos, hogy az előzetes letartóztatás 30 napra szólhat. Ha szükséges meghosszabbítható többször is, de az előzetes letartóztatás állapota nem haladhatja meg összesen a 120 napot.
- 23/10-es cikkely (új): „A szabadságvesztés büntetése nem lehet csak büntetőjogi természetű.”
Tehát nem lehetséges a büntetőjogi előíráson kívüli elrendelhető szabadságvesztés.
- 29-es cikkely (új) a gazdasági szabadságról: „Valamennyi állampolgár számára a gazdasági szabadság (vállalkozás szabadsága) biztosított. Ez feltételezi a törvényeknek megfelelően a gazdasági tevékenységhez való szabad hozzáférést és ennek a tevékenységnek a szabad gyakorlását”.
Ez egy új, alapvető, a harmadik generáció sorába tartozó emberi jog, mely biztosítja a gazdasági vállalkozás szabadságát. Azért fontos ennek alkotmányos rögzítése, mert nem lehet olyan további jogszabályokat hozni, melyek akadályozzák, vagy éppen gátolják az egyén vállalkozási szabadságát.
- 32/5-ös cikkely: „Az oktatás valamennyi fokon, a törvényben előírt feltételeknek megfelelően állami, magán és felekezeti egységekben zajlik.” (kizárólag RMDSZ- javaslat)
A rendelkezés létrehozza a felekezeti oktatási rendszert, mint önálló formáját az oktatásnak.
- 33.-as cikkely (új): „Az állam elismeri és biztosítja bármely személynek az egészséges és kiegyensúlyozott ökológiájú környezethez való jogát. Az állam ezen jog gyakorlásához szükséges jogszabályi keretet biztosítja. A természetes és jogi személyek kötelesek környezetüket védeni és javítani, ápolni.” (teljes egészében RMDSZ- javaslat)
Ez a bekezdés a korábbinál sokkal konkrétabb formában fogalmazza meg a környezetvédelemhez, az egészséges környezethez kapcsolódó alkotmányos jogokat és kötelezettségeket. Megjelenik az egészséges környezethez való alapvető alkotmányos jog, melyet az állam elismer és biztosít. Kötelezettsége egyfelől az államnak, hogy megfelelő jogszabályi keretet hozzon létre, másfelől a természetes és jogi személyek számára, hogy környezetüket védjék és a károkat helyrehozzák.
- 41-es cikkely: “A magántulajdon, a törvény által, a tulajdonostól függetlenül egyenlő módon biztosított és védett. A külföldi állampolgárok és hontalanok Románia európai uniós csatlakozása feltételeinek megfelelően, vagy más nemzetközi egyezmény előírásai szerint, melyet Románia elfogadott, a kölcsönösség és a törvény előírásai alapján föld – magán – tulajdont szerezhetnek jogügyletek vagy törvényes örökösödés útján.” (közös RMDSZ-javaslat)
Ez az előírás lehetőséget teremt az említett feltételek mellett a külföldiek és állampolgárság nélküli személyek földvásárlási jogához, illetve, hogy föld magántulajdonra tehessenek szert.
- 45/2-es cikkely: „Az állam a törvényben megállapított feltételek alapján hozzájárulást biztosít a gyermekek nevelésére és segélyt a beteg és fogyatékos gyermekek gondozására.”
A korábbihoz képest lényegesen bővül a gyermekekre vonatkozó alkotmányos, segélyezési, támogatási lehetőségek köre.
- 52/2-es cikkely: „A katonai szolgálat teljesítésének feltételeit szerves törvény határozza meg.” (közös RMDSZ-javaslat)
A régi előíráshoz képest törlésre került a “kötelező” (katonai szolgálat) kifejezés, ami lehetőséget biztosít az alternatív szolgálat bevezetésére, néhány éven belül pedig a sorkatonai szolgálat megszüntetésére és a nem tömeglétszámú hivatásos hadsereg felállítására.
- 55/1-es cikkely: „A Nép Ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságjogainak védelmére négy évre választják. A Nép Ügyvédjének helyettesei különböző tevékenységi területekre szakosodottak.” (kizárólag RMDSZ-javaslat)
Megjelennek a szakosodott Népügyvédek (szakombudszmanek), melyek közül létrehozható a kisebbségvédelmi Nép Ügyvédje intézmény, amely a kisebbségek sérelmére elkövetett közigazgatási, hatósági visszaéléseket, szabálytalanságokat vizsgálja majd.
- 83/1-es cikkely: „Románia elnökének mandátuma 5 éves, és a tisztség az eskületételtől gyakorolható.”
Korábban az elnöki mandátum négy évre szólt és azonos volt a törvényhozás mandátumának idejével, mi több, a két választás egyazon időre esett. Az elnöki mandátum meghosszabbítása időben eltolja a két választást és korrektebb, a választópolgárok számára átláthatóbb politikai versenyhelyzetet teremt a politikai személyiségek és a pártok között.
- 114/4-es cikkely: „Sürgősségi kormányrendeletet nem lehet hozni alkotmányos törvények esetében, nem érintheti az állam alapintézményeinek jogállását, az alapvető alkotmányos jogokat, szabadságjogokat és kötelezettségeket, választójogot és javak köztulajdonba történő kényszerű átadását.”
A sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan sokkal radikálisabb megoldásra lett volna szükség, nevezetesen magának az intézménynek az eljárás lehetőségének a törlése, amit az RMDSZ javasolt. Ezt nem fogadták el, hanem, mintegy kompromisszumos megoldásként, bizonyos határidőket állapítottak meg, felgyorsítva a törvényhozási döntést a sürgősségi kormányrendeletek vonatkozásában. Ettől függetlenül a fenti rendelkezés azért fontos, mert behatárolja a sürgősségi kormányrendeletek alkalmazási körét.
- 119-es cikkely: „A közigazgatás a területi-közigazgatási egységekben a decentralizáció, a helyi autonómia és a közszolgáltatások dekoncentrációjának elvein alapszik.
Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jelentős részarányban vannak, biztosított az illető nemzeti kisebbség nyelvének szóban és írásban történő használata, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban, szerves törvény előírásainak megfelelően.” (kizárólag RMDSZ-javaslat)
Alkotmányos rangot és garanciát kap az anyanyelvnek a helyi közigazgatásban történő használata, mind a helyi önkormányzati, mind a területi, minisztériumi alárendeltségű hatóságok előtt.
- 127/2/4-es cikkely: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben előírt feltételeknek megfelelően anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bíróságok előtt.
A 2-es bekezdésben előírt jogok gyakorlásának módozatait, beleértve a tolmács vagy a fordítás használatát, úgy fogják megállapítani, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatás lebonyolítását és ne okozzon többletköltségeket az érintetteknek.” (közös RMDSZ-javaslat)
A rendelkezés alkotmányos szintre emeli az anyanyelv használatát a bíróságok előtt. Az elv rögzül és függetlenül, hogy ez milyen formában történik (közvetlen élő szóval vagy tolmács útján), nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás menetét, de többletköltségeket nem okozhat az érintettek számára.
- 145-ös cikkely (új): „Romániának az Európai Unió alapító egyezményeihez való csatlakozása, annak érdekében, hogy bizonyos feladatokat átruházzon a közösségi intézményekre, illetve, hogy az egyezmények által előírt hatásköröket a többi tagállammal közösen gyakorolják, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén kétharmados többséggel elfogadott törvény révén történik.
A csatlakozás következményeként az Európai Unió alapító egyezményeinek előírásai, valamint a többi kötelező erejű közösségi szabályozások elsőbbséget élveznek a velük ellentétes belső törvényekkel szemben.
Az 1-es és 2-es bekezdések előírásai megfelelően alkalmazandók az Európai Unió alapító egyezményeit felülvizsgáló okmányokhoz való csatlakozás esetén is.
Románia elnöke, a parlament és a kormány biztosítják a csatlakozási okmányból adódó kötelezettségek teljesítését.
A kormány a parlament két háza elé terjeszti a kötelező erejű tervezeteket, mielőtt ezeket jóváhagynák az Európai Unió intézményei.” (közös RMDSZ-javaslat.)
Mindezek a rendelkezések előkészítik Románia európai uniós csatlakozásának jogi feltételeit.
A „közös RMDSZ-javaslat” – azt jelenti, hogy a többi párt is javasolta és közös szöveget fogadtak el. „Kizárólag RMDSZ-javaslat” – tartalmában és/vagy szövegszerűségében is az RMDSZ javaslatát fogadták el.
Aki most igent mond, az a jövőre mond igent
*** Markó Béla szövetségi elnök 2003. szeptember 25-én a Duna TV Indul a Nap – Reggeli magazin adásában az alkotmánymódosításra vonatkozó közelgő népszavazással kapcsolatban kifejtette, hogy aki nem szavazza meg az alkotmánymódosító törvényt, az tulajdonképpen az 1991-es Alkotmányra mond igent, amelyet az RMDSZ akkoriban nem támogatott szavazatával, ezért következetlenségre vallana, ha most nem szavaznánk az alkotmánymódosító törvény mellett. Ugyanakkor az, aki nemmel szavaz, vagy nem megy el szavazni, az a Nagy Románia Párttal vállal közösséget. Tehát, aki most igent mond, az nem a román nemzetállamot, hanem az 1991-es alkotmányt módosító törvénytervezetet szavazza meg, amely szerint többek között mostantól nemcsak állami és magán, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is működhetnek ezután, nem lesz kötelező a katonai szolgálat Romániában, az állam szavatolja a magántulajdont, ami azt jelenti, hogy nem lehet visszaállamosítani földjeinket, erdeinket, ingatlanjainkat, használhatjuk anyanyelvünket a közigazgatásban, a rendőrségen, a bíróságon vagy a törvényszéken. Ez az alkotmánymódosítás erősíti a jogállamot, bővíti az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, közelebb visz Európához – hangsúlyozta az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Sajtótalálkozó Marosvásárhelyen
*** Szombaton, 2003. szeptember 27-én, az RMDSZ marosvásárhelyi Elnöki Hivatalában,(Str. Ulciorului/Köcsög utca Nr: 4) délben, 12 órától sajtótalálkozóra kerül sor. A találkozó során Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytat a romániai magyar írott, közszolgálati és elektronikus média vezetőivel. A megbeszélés során a résztvevők az aktuálpolitikai kérdéseket tárgyalják meg, kiemelten foglakoznak majd a kormánypárttal folyatott együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről, valamint az alkotmánymódosítás és a közelgő népszavazás témakörével.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 25., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2541. szám, II. kiadás
Szolgáltató Hivatal Konferencia Szekszárdon
Képviselőházi tájékoztató – 2003. szeptember 25.
Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottsági beszámoló (2003. szeptember 23–24.)
RMDSZ képviselők Strasbourgban
Két napra ismét megtelik a Magyar Ház
Szolgáltató Hivatal Konferencia Szekszárdon
*** A magyar közigazgatás korszerűsítése, Az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségei a közigazgatásban, A második intézményi reform Magyarországon, Régió, kistérség szervezeti rendszere, a települési önkormányzatok együttműködése, Új típusú finanszírozás a közigazgatásban, Az önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolata a szolgáltató hivatalok tükrében, Románia közigazgatási reformjának kihívásai, Település menedzsment és kommunikáció a multikulturális környezetben – íme néhány azon témakörök közül, amelyek kapcsán előadást tartanak, illetve megbeszélgetést folytatnak a szeptember 26–27-én Szekszárdon, a Művészetek Házában Szekszárd megyei jogú város önkormányzata és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közös szervezésében immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő önkormányzati konferencián.
A találkozón olyan neves magyarországi előadók vesznek részt, mint dr. Lamperth Mónika belügyminiszter, a rendezvény fővédnöke, Kiss Róbert, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal vezetője, Ágh Attila akadémikus, Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége részéről jelen lesz és előadást tart Nagy Zsolt, Területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, a küldöttség vezetője, valamint Kerekes Gábor gazdasági alelnök. Az erdélyi küldöttség tagjaként a konferencián előadással részt vesz Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke, valamint jelen lesznek az RMDSZ Bihar, Brassó, Hargita, Kovászna, Szilágy és Temes megyei polgármesterei, megyei és városi tanácsosai.
Képviselőházi tájékoztató – 2003. szeptember 25.
*** Románia Hivatalos Közlönyének 2003. szeptember 25-i, 664. számában közzétették a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó román-magyar kormányközi megegyezést ratifikáló 2003. évi 1075. számú kormányhatározatot.
Ennek megfelelően az érvényes útlevéllel Magyarországra utazó román állampolgárok, valamint Romániába utazó magyar állampolgárok 6 hónapon belül 90 napos vízum nélküli tartózkodásra jogosultak.
Mindazoknak a személyeknek, akik munkavállalás céljából 90 napot meghaladó időt szándékoznak az illető országban tartózkodni, vízummal kell rendelkezniük.
Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottsági beszámoló (2003. szeptember 23–24.)
*** A szakbizottság cikkelyenként megvitatta, és módosítás nélkül jóváhagyta a kormány 2003. évi 30. számú sürgősségi kormányrendeletét, ami az ásványi olajok (üzemanyagok) termelésére, behozatalára és kereskedelmére vonatkozik. A vita során a szakbizottság tagjai elfogadták Antal Istvánnak azt a módosító javaslatát, mely szerint a rendelet által szabályozott lerakatokat olyan födémmel kell ellátni, amelyek megfelelnek a Románia által is felvállalt modern környezetvédelmi előírásoknak. A javaslat kapcsán a minisztérium képviselője elmondta: tekintettel arra, hogy a szóban forgó kormányrendelet csak 2003. december 31-ig lesz érvényben, a javaslat beépül majd a nemrég megszületetett 2003. évi 86. számú kormányrendelet végrehajtási utasításai közé. Ez a kormányrendelet, amely a lerakatok jogi helyzetét szabályozza, valójában csak 2004. január 1-től fog érvénybe lépni, de már most megjelent a hivatalos közlönyben, hogy azok a lerakatok, amelyek jövedéki adóval terhelt termékeket forgalmaznak – üzemanyagok, alkoholszármazékok, valamint dohánytermékek – már megkezdhessék az engedélyek beszerzését.
A szakbizottság megtárgyalta azt a törvénykezdeményezést is, amely megtiltaná a nehézgépjárműveknek, hogy szombaton, vasárnap és ünnepnapokon, az országutakon közlekedhessenek. Az általános vita során Erdei D. István képviselő nehezményezte, hogy a Szakminisztérium miért nem készített már eddig komplex tanulmányt, amelyből világosan kiderülne, hogy mi a jelenlegi helyzet a nehézgépjárművek hétvégi közlekedését illetően. Antal István, a szakbizottság elnöke alternatívaként javasolta a légi, vízi, valamint a vasúti szállítás igénybevételének lehetőségét, de – mint kiderült a Minisztérium képviselőjének válaszából – Románia jelenleg egyetlen olyan vasúti szerelvénnyel rendelkezik, amely megfelelne e célnak. A vitán jelenlévő érdekvédelmi szervezetek képviselői valamint a szakbizottság tagjai elfogadták az RMDSZ képviselőinek azt a javaslatát, hogy záros határidőn belül komplex tanulmány készüljön a nehézgépjárművek hétvégi közlekedéséről, amelynek figyelembe vételével dönt majd a bizottság.
A szakbizottság általános vitát folytatott a kormány által beterjesztett, a műépítészek jogállását szabályozó 2001. évi 184. számú törvény módosításáról. A vita során Antal István arra kért megoldást Tureanu államtitkár asszonytól, hogy miként lehetne rendezni azoknak a technikusoknak a helyzetét, akik az 1970-es évek elején műépítészeti technikumot végeztek, folyamatosan tervezésben dolgoznak az óta is, de a jelen szabályozás értelmében nem rendelkeznek aláírási joggal. Az államtitkár asszony elmondta, hogy a következő hétre részletes megoldási javaslatot fog a szakbizottság elé terjeszteni ez ügyben. Az RMDSZ képviselői azt is javasolták, hogy a Szakminisztérium kezdeményezzen lépéseket annak érdekében, hogy a reciprocitás elve alapján a romániai műépítészek aláírása is váljon elismertté az európai gazdasági övezet minden országában.
Az RMDSZ képviselőinek támogatásával, a szakbizottság módosításokkal törvényerőre emelte a kormány 2003. évi 53. számú sürgősségi kormányrendeletét, amely az Országos Lakásügynökség (ANL) által biztosított hitelekhez nyújt kamattámogatást. A legfontosabb módosítást az RMDSZ képviselőinek javaslatára hagyta jóvá a bizottság, ami arra vonatkozik, hogy ez a kamattámogatás csak az első ANL hitelből épített lakásra legyen érvényes.
RMDSZ képviselők Strasbourgban
*** 2003. szeptember 22–24. közötti időszakban Pataki Júlia és Winkler Gyula parlamenti képviselők az Európai Néppárt (ENP) parlamenti csoportjának vendégei voltak Strasbourgban. Az RMDSZ képviselők részt vettek az ENP csoportülésein, majd a plénumbeli és a különböző szakcsoportok ülésein. Szakmai tárgyalásokat folytattak a költségvetési kérdésekről, illetve a nők jogaival foglalkozó parlamenti bizottságok képviselőivel, majd az EU-Románia Vegyesbizottság üléseit szervező adminisztrátorral. A látogatás végén Wim van Velzennel, a parlamenti csoport alelnökével Romániát és magyar közösségünket illető általános politikai kérdésekről, valamint az RMDSZ és az ENP közötti együttműködés kiterjesztéséről tárgyaltak képviselőink.
Két napra ismét megtelik a Magyar Ház
*** Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei székházában kerül sor szeptember 26–27-én a helyi Madisz és a Magyar Diáktanács szervezésében a II. Őszi Tarisznyás Napokra. A kétnapos rendezvény teljes időtartama alatt a látogatók a kiállító teremben berendezett népművészeti tárgyak és népviseletek tárlatát, valamint a fényképkiállítást tekinthetik meg. A rendezvény első napja a fiataloké, hiszen a Magyar Ház udvarán első alkalommal szerveznek szabadtéri koncertet számukra.
A találkozó lehetőséget nyújt nemcsak a fiataloknak, hanem a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a kikapcsolódásra, szórakoztató tanulásra. A gyerekek például szombaton az óvónők irányításával barkácsolhatnak.
A II. Őszi Tarisznyás Napok keretén belül sor kerül az I. Megyei ifjúsági szervezetfejlesztési képzésre is, egy átfogó és tartalmas, a mindennapi szervezeti életben használható ismereteket nyújtó képzéssorozat első állomásaként. Olyan témakörök kerülnek megbeszélésre, mint csoportépítés, csoportmunka, szervezetépítés, tervezés, célkitűzés, kommunikáció, problémafeltárás és megoldáskeresés, pályázatírás. A képzés lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy új szervezési módszereket tanuljanak, illetve megosszák tapasztalataikat.
A II. Őszi Tarisznyás Napok keretében fellépnek a helyi református és római katolikus egyház kórusai, a Finom vegyes ifjúsági színjátszó csoport, a marosszentkirályi Vadrózsa Együttes, a besztercei Árvalányhaj néptánccsoport, valamint a kolozsvári Tarisznyás együttes. A rendezvényt táncház zárja.
A II. Őszi Tarisznyás Napok programját csatolva küldjük.
PROGRAM
- Őszi „Tarisznyás” Napok
Beszterce/MAGYAR HÁZ
- szeptember 26–27.
Kiállítások – magyar népművészeti tárgyak, népviselet, fotók
Kirakodóvásár – magyar könyvek, kazetták, CD-k
Szeptember 26., Péntek
2000 – Szabadtéri buli
2100 – Szabadtéri koncert: fellép a 100 Watt dance együttes Székelyudvarhelyről
Szeptember 27., Szombat
1000 – Barkácsolás gyerekeknek
– Szervezetfejlesztési képzés: csoportépítés, helyzetfeltárás, tervezés,
programszervezési ismeretek
Résztvevők: a már működő és kezdeményező ifjúsági csoportok
– Dia-vetítés: természetjárás és honismeret
– A „Kész Cirkqsz” vitabemutatója
1500 Kulturális programok
Fellépnek:
– A Magyar történelmi egyházak kórusai
– A „ Finom vegyes” az Andrei Muresanu Kollégium Ifjúsági
Színjátszócsoportja Besztercéről
– A „Vadrózsa” Együttes Marosszentkirályról
– Az „Árvalányhaj” Néptánccsoport Besztercéről
1800 A „Tarisznyás” Együttes Kolozsvárról
2000 Táncház: néptánc, énektanulás – a Tarisznyás Együttes,
Kerekes Boglárka és Melkhun Róbert vezetésével
Támogatóink:
Illyés Közalapítvány
Beszterce-Naszód Megyei Népi Kulturális Központ
RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Communitas Alapítvány