RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 5., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2525. szám
A demokrácia egyik alappillére az önkormányzat – Partiumi Önkormányzati Konferencia
Lezárult egy 13 éves vita: önállóvá válik az Áprily Lajos Gimnázium
Négy milliárd lej a Hám János Gimnázium számára
A demokrácia egyik alappillére az önkormányzat – Partiumi Önkormányzati Konferencia
*** Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék önkormányzati tisztségviselőit megszólító konferencián tartott politikai tájékoztatójában. Ki kell értékelnünk az elmúlt három év tevékenységét, annak megvalósításait, a közösség számára azonban az a hasznos magatartás, ha hibáinkra is visszatekintünk. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban a kampány mellett még számos tennivalónk van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. A szövetségi elnök kitért az alkotmánymódosítás folyamatára, értékelve azt a változást, amelyen Románia az elmúlt 11 év során ment át, a jelenleg érvényben lévő alkotmány elfogadásától. Kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot.
A partiumi polgármesterek, önkormányzati képviselők, valamint szenátorok és parlamenti képviselők mellett a szeptember 5-6. között zajló konferencián jelen volt és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt és Borbély László ügyvezető alelnök, Dr. Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Seres Dénes, Eckstein Kovács Péter és Pete István szenátor, Winkler Gyula parlamenti képviselő, Dr. Horváth Gabriella, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének első titkára, valamint Dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese.
Demeter János, az önkormányzatok tíz éves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet, illetve hangsúlyozta, hogy ma már másképpen gondolkodunk az önkormányzatokban és mások a lehetőségeink is. Közösen kell megtanulnunk élni ezekkel az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó.
Persányi Miklós miniszter szakmai értekezletében a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek.
Takács Csaba ügyvezető elnök a közelgő önkormányzati választások előkészítésének gyakorlati szempontjairól számolt be. Kiemelve a polgármesterek és önkormányzati képviselők e folyamatban betöltött szerepét, korrekt, tisztességes, bátor, eredményes munkára biztatta a résztvevőket.
Eckstein Kovács Péter szenátor Európa új alkotmányáról, illetve az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott gyakorlati és hasznos információkat tartalmazó előadást.
Borbély László ügyvezető alelnök az önkormányzatok rendelkezésére álló anyagi forrásokat leltározta, arra ösztönözve a polgármestereket, önkormányzati képviselőket, hogy ne torpanjanak meg a pályázatok megírásától, előtanulmányok elkészítésétől, hiszen azok lesznek az elkövetkező évek nyertesei, akik valamit tesznek önerőből. Az Erdélyt átszelő autópálya kapcsán elmondta, hogy szeptember folyamán megtörténik annak nyomvonalának véglegesítése, jövő év május 1-jén várható a munkálatok elkezdése, illetve 2010-re tehető az autópálya befejezése.
Horváth Gabriella a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő Európa Uniós csatlakozás tükrében.
A Konferencia további munkálataira visszatérünk.
Lezárult egy 13 éves vita: önállóvá válik az Áprily Lajos Gimnázium
*** Otthonában kezdheti a szeptember 15-én kezdődő tanévet a brassói Áprily Lajos Gimnázium. Erre azt követően nyílt lehetőség, hogy a magyar iskolával egyazon épületben működő román tannyelvű 6. számú általános iskola tanári kara és szülői közössége is elfogadta: külön költöznek, és saját iskolájuk elkészültéig ideiglenesen az Áprily Lajos Gimnázium egy másik épületszárnyában maradnak. A román iskola átköltözésével tizenhárom éves vita zárult le a két intézmény között. 1990-ben a brassói magyar közösség kérte: állítsák vissza a már 1837-ben létező, de a kommunista rendszer idején megszüntetett, illetve brassói román iskolákba beolvasztott önálló gimnáziumát. A minisztériumi jóváhagyás dacára a határozatot nem sikerült kivitelezni, mert a 6-os számú román iskolának nem volt hova költöznie. Az Áprily Lajos Gimnázium önálló intézményként való működtetésének helyreállítása a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásokban külön tételként szerepel.
Négy milliárd lej a Hám János Gimnázium számára
*** Borbély László képviselő, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős ügyvezető alelnöke a kormány tegnapi, szeptember 4-i üléséről tájékoztatva elmondta: a kabinet az ülésén jóváhagyta a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnáziumnak szánt pénzügyi támogatást. A döntés értelmében a kormány külön pénzalapjából 4 milliárd lejt különítenek el a szatmárnémeti gimnázium számára. A támogatás lehetővé teszi azt, hogy a líceum új épületben kezdhesse az iskolai évet.