RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. augusztus 22., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2515. szám
Párbeszéd – konfrontáció helyett
Az RMDSZ-ről a brassói Nyári Egyetemen
A rendszerváltást követően Közép-Kelet Európa államaiban a demokratizálási folyamat során a kisebbségi közösségek kétféle utat jártak végig: a konfrontáció-elszigetelődés útját, az erőszakos politikai légkörnek köszönhetően, vagy a békés-politikai párbeszéd megoldását választották. A romániai magyar közösség a konfrontáció helyett, a békés együttműködés útját választotta, ezzel pedig jelentős szerepet vállalt Románia politikai életében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök augusztus 22-én Brassóban a Konrad Adenauer Alapítvány, illetve a Manfred Wörner Euro-Atlanti egyesület által szervezett Nyári Egyetemen tartott előadásában. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kifejtette, a romániai magyar közösség felismerte azt, hogy számunkra az érvényesülés útját a romániai politikai életben való részvétel, valamint a kisebbségi jogok békés úton való kivívása jelenti. Az RMDSZ jelentős szerepet vállalt a romániai politikai életben azáltal, hogy kezdettől fogva támogatta az ország NATO-, illetve Európai Uniós integrációját. Ugyanakkor a Szövetség hatékony politikájának köszönhetően Románia és Magyarország államközi kapcsolatai jelentősen megjavultak, és együttműködési viszony alakult ki bizonyos gazdasági-politikai területeken, ilyen például az Erdélyt átszelő autópálya építésének kérdése, amelyben Magyarország jelentős támogatást nyújt Romániának.
A parlamenti együttműködés útját választva az RMDSZ–nek sikerült olyan dolgokat kivívnia, amelyek másként lehetetlennek bizonyultak volna, ilyen például az erdők és földterületek, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata, a felekezeti iskolák működési joga stb.
Az Alkotmány módosításáról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a Szövetség szenátusi frakciója több javaslatot is benyújtott az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely augusztus 5-én kezdte el az alaptörvény felsőházi vitáját előkészítő ülését. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a Szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette a szövetség szenátusi frakciójának javaslatait, de sértetlen maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig az RMDSZ sikerként könyvelhet el, ilyen például a anyanyelvhasználat joga az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: a kisebbségi jog szempontjából az Alkotmány módosítása fordulópontot jelent, ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy mindaz, amit eddig sikerült kivívni sértetlen maradjon.
Az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdéséről szólva Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ aggodalommal veszi tudomásul, hogy újabb nacionalista hullám indult el e kérdéssel kapcsolatosan a fővárosban. Ugyanakkor elmondta: a Szövetség számára a Kultuszminisztérium ezzel kapcsolatosan kialakított álláspontja elfogadhatatlan, az ügy minél előbbi tisztázása érdekében tárgyalni fognak a kormánypárttal, hiszen a Szabadság-szoborcsoport kérdése az SZDP-vel kötött együttműködési megállapodás egyik pontját képezi, ugyanakkor ebben a kérdésben helyi szinten egyetértés van a Szövetség és a kormánypárt képviselői között.