RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                         Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                                 2003. július 1., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                         XI. évfolyam, 2489. szám

 

 

Megszavazták az alkotmánymódosító törvénytervezetét

***      2003. június 30-án a Képviselőház plénuma folytatta az alkotmánymódosítás vitáját. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely eltörli az Alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely). Ezen cikkely előírásai szerint az Alkotmány nem módosítható azokban esetekben, amikor a módosítás tárgya az ország oszthatatlansága, nemzeti jellege és függetlensége, államformája, területi egysége, a bíróság függetlensége, illetve a politikai pluralizmus és az állam hivatalos nyelve.  A plénum visszautasította a javaslatot.

A cikkelyenkénti tárgyalást követően a képviselők visszatértek az elhalasztott előírások vitájához.

A törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti viszonyt tárgyaló cikkely esetében, pontosabban a kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletekről rendelkező cikkelyek vitájánál, kért szót Márton Árpád képviselő, aki fenntartotta azt a módosító javaslatot, mely szerint amennyiben az először megkeresett Ház 45, illetve 60 napon belül nem dönt a benyújtott törvénykezdeményezésekkel, törvénytervezetekkel kapcsolatban, az illető jogszabályokat elfogadottnak tekintik (szemben a korábbi 30, illetve 45 napos határidővel).

Fontos megjegyezni, hogy ezt a cikkelyt előzőleg visszautalták a szakbizottsághoz, további politikai egyeztetés végett. A módosító javaslatot a plénum megszavazta.

A továbbiakban Varga Attila képviselő fenntartotta azt az RMDSZ módosító javaslatot, amelynek értelmében a törvényhozási ciklus végén egy felhatalmazási törvény kibocsátásával a Parlament megbízhatja a Kormányt kormányrendeletek kibocsátására a parlamenti szünet időtartama alatt, de ezeket kötelezően be kell nyújtani a Parlamenthez a felhatalmazási határidő előtt. Kivételt képeznek azok a kormányrendeletek, amelyek a felhatalmazási határidőn belül már kifejtették hatásukat. A plénum visszautasította a módosító javaslatot.

Márton Árpád képviselő a sürgősségi kormányrendeletek intézményének szabályozásával kapcsolatban elmondta, hogy különleges, halasztást nem tűrő helyzetekben, amennyiben az első Ház 45 napon belül nem dönt a Sürgősségi Kormányrendelet fölött, elfogadottnak tekintik,  és a másik Ház elé terjesztik, amely szintén sürgősségi eljárásban dönt.

Az RMDSZ által egyeztetett módosító javaslatot a plénum elfogadta.

Toró Tibor kifejtette, hogy az eddigi kormányok visszaéltek a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségével, ezért szükséges a Kormány ilyenszerű felhatalmazásának korlátozása. Az általa benyújtott módosító javaslat szerint a Kormány csak háborús helyzetben, katasztrófa vagy természeti csapás esetében vagy más, jól meghatározott sürgősségi helyzetben, ostromállapotban fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket, amelyek a parlamenthez való benyújtás után lesznek hatályosak. A plénum elutasította a módosító javaslatot.

A 119. cikkely első bekezdésének vitája során, amely a helyi közigazgatást meghatározó elveket rögzíti, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő tartotta fenn az RMDSZ módosító javaslatát, miszerint a decentralizáció, a helyi autonómia, valamint a helyi közszolgálatok dekoncentrációja mellett az Alkotmány tételesen is tartalmazza a szubszidiaritás elvét.

Felszólalásában Varga Attila elmondta, hogy a szubszidiaritás elve új fogalom, amelyet nemcsak az Európa Tanács, hanem más európai intézmények is ajánlásaikba foglaltak, és széles körben alkalmazzák az Európai Unió országaiban. A képviselő kitért arra is, hogy az RMDSZ által megfogalmazott elv megtalálható az érvényben lévő helyi közigazgatási törvényben, amely kimondja, hogy a döntéseket és a kompetenciákat annak a helyi közigazgatási hatóság hatáskörébe kell utalni, amely a legközelebb áll az állampolgárhoz, így semmilyen akadálya nem kellene, hogy legyen annak, hogy az Alkotmány szövegében is rögzítsék. A plénum elutasította az RMDSZ módosító javaslatát. Ez az elv, ha nem is a legtökéletesebb formában de érvényesül a helyi és megyei tanácsok viszonyában is.

Ugyanehhez a cikkelyhez kapcsolódik Szilágyi Zsolt képviselő módosító javaslata, amelyet fenntartott, és amelynek értelmében a regionalizmus elengedhetetlen feltétele az Uniós csatlakozásnak, így ezt alkotmányosan is szabályozni kell. A plénum visszautasította a módosító javaslatot.

Fontos megjegyeznünk, hogy az RMDSZ rendkívül fontos eredményeket ért el az Alkotmány módosítása során. Kiemeljük a következő elfogadott RMDSZ módosító javaslatokat:

– Az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban

Az RMDSZ hathatós közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvénytervezetet kidolgozó bizottság elfogadta azt a javaslatot, mely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tarozó román állampolgárok jogát arra, hogy az igazságszolgáltatási eljárás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani – tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani.

– Az Alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, mely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezen túl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére.

A 32. cikkely (5) bekezdésének szövege a következő: „Az oktatás minden szinten állami, magán és felekezeti formában zajlik, a törvénynek megfelelően”.

– A frakcióvezetés Dr. Kelemen Atilla és Márton Árpád egyeztetése után a Szociál-Demokrata Párt és a Demokrata Párt képviselőivel, a plénumban sikerült elfogadtatni azt az előzőleg elutasított javaslatot is, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.

– A 119. cikkely (2) bekezdése értelmében a jelentős számú nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok lakta területi-közigazgatási egységekben, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásban, biztosítják az anyanyelv írásbeli és szóbeli használatát.

– A törvénytervezet szövege tartalmazza az RMDSZ azon értékelését is, hogy a Nép Ügyvédje (ombudsman) az alapvető emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok védelmében rendkívül fontos feladatot ellátó intézmény. Annak érdekében, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, az RMDSZ javasolta az idevágó rendelkezések jelentős bővítését. Hosszabb vita után sikerült elfogadtatni azt, hogy az alkotmánymódosító törvény tervezetének szövegébe olyan rendelkezések kerüljenek be, melyek egyes területekre szakosodott helyetteseket rendel a Nép Ügyvédje mellé.

A továbbiakban a Képviselőház plénuma név szerinti szavazással egyhangúlag, 257 szavazattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. A záróvita során, ahol a frakciók fejtették ki politikai álláspontjukat, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő szólalt fel, aki tagja (titkára) volt az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottságnak.

Varga Attila elmondta, hogy az alkotmánymódosítás politikai és jogi követelmény volt, és az most is, amely megvalósulva új távlatokat nyújthat az alakulóban lévő, konszolidálódó romániai jogi és politikai rendszer fejlődéséhez. A képviselő elmondta, hogy az alkotmánymódosítás folyamatában három különböző helyzet adódott.

Elsősorban megfogalmazódtak általánosan elfogadott, szükséges módosítások, a jelen és jövő követelményeinek, igényeinek megfelelően. Példaként említhetjük a hatalmi ágak szétválasztását, a Románia európai integrációjának támogatására vonatkozó fejezetet, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Másodsorban azokat a módosításokat emelhetjük ki, amelyek kevésbé sikeres megoldásokat tartalmaznak, annak ellenére, hogy a változtatás szükségességét minden, a folyamatban résztvevő párt elismerte (példa a törvényhozási felhatalmazás, a kormányrendeletekre vonatkozó szabályozások).

Harmadsorban több, megfogalmazódott módosító javaslatról vagy szövegformát nem öltött indítványról beszélhetünk, amelyek nem érintették az Alkotmány mostani szövegét, annak ellenére, hogy az RMDSZ véleménye szerint egyes cikkelyeknek módosulniuk kellett volna. Példaként a szubszidiaritás elvét, valamint a kisebbségek identitásának megőrzéséről illetve az ezt elősegítő kulturális és regionális autonómiáról szóló cikkelyeket említhetjük.

Varga Attila elmondta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint az alkotmánymódosítás szélesebb körű lehetett volna. Ennek ellenére – fejtette ki a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke – elmondhatjuk, hogy összességében, az alkotmánymódosításban megtalálhatóak a RMDSZ elképzelései, javaslatai is. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a Parlamentre nagy szerep hárul a további törvényhozási munkában mikor is törvényi szinten kell részletesen kibontani és szabályozni az új alkotmányos előírásokat.

Felszólalásában Varga Attila végül rámutatott arra, hogy az RMDSZ politikai felelőssége az volt és az marad, hogy jobbá tegye, javítsa az ország alaptörvényét. Ez sikerült, mindezt figyelembe véve szavazta meg az RMDSZ az Alkotmány módosítását, amely jelentős előrelépés a nemzeti kisebbségek, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak biztosításában és kiszélesítésében, olyan területeken, amelyek létfontosságúak nemzeti identitásunk megőrzésében és fejlesztésében.