RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. június 2., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2467. szám, I. kiadás
A MIÉRT kinevezte az SZKT küldötteit
*** Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) területi reprezentativitását biztosító Képviseleti Testülete az RMDSZ Alapszabályzata, az RMDSZ 7. Kongresszusán elfogadott, az SZKT megválasztásáról rendelkező szabályzat, valamint az RMDSZ-MIÉRT együttműködési megállapodás értelmében 2003. május 31-én Marosvásárhelyen kijelölte az ifjúság számára fenntartott 11 SZKT tagot. A testület döntőképes volt, a szavazás eredményeképpen a következő ifjúsági képviselet alakult ki:
- Kovács Péter, a MIÉRT elnöke
- Borboly Csaba, a MIÉRT titkára
- Péter Pál – Udvarhelyszék terület
- Kovács Richárd – Nagybánya terület
- Juhász Károly – Szatmár megye
- Imre Eduárd – Brassó megye
- Virág Zsolt – Gyergyó terület
- Cseke Attila – Bihar megye
- Horváth Levente – Arad megye, a partiumi régió képviselője
- Nagy Zoltán – Háromszék terület, a székelyföldi régió képviselője
- Orosz Csaba – Szeben megye, szórvány és Közép-Erdély képviselője
Fontos kiemelni, hogy a belső választásokon 7 megyében/területen indultak a MIÉRT támogatását is élvező jelöltek, és ezek minden esetben sikeresen szerepeltek. Ennek értelmében a 11 ifjúsági jelölt mellett, még 11 ifjúsági szervezeti képviselő jutott SZKT mandátumhoz.
Gáspárik Attila képviseli Kisinyovban az Audiovizuális Tanácsot
*** Az Audiovizuális szabályozó hatóságok működéséről szóló szemináriumot szervez az Európa Tanács június 3-4. között a Moldvai Köztársaságban, Kisinyovban. Romániát Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke képviseli, aki A politikai hatalom nyomásának veszélyei a média szabályozó hatóságra címmel fog előadást tartani.
Esélyegyenlőségről Athénban
*** A nők a külpolitikában, a nők szerepe a konfliktuskezelésben, valamint a biztonságpolitikában – e kérdések megvitatására került sor azon a szemináriumon, amelyet a görög Külügyminisztérium és az Európa Parlament munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottsága szervezett, május 28–30. között Athénban. A fórumon, amelyen az ENSZ, az Arab Liga, az Európai Bizottság, valamint olyan országok, mint Irak, Afganisztán vagy Jugoszlávia vezető képviselői tartottak előadást, az RMDSZ részéről Pataki Júlia parlamenti képviselő vett részt.
Elengedhetetlen a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó közpolitika országonkénti kidolgozása – fogalmazta meg az RMDSZ képviselője az athéni fórum által elfogadott Állásfoglaláshoz előterjesztett javaslatában. Véleménye szerint e feladat fő célkitűzése a társadalom, ezen belül a kisebb közösségek, ugyanakkor a nőknek önmagukról kialakított mentalitás megváltoztatása kell, hogy legyen. Másik javaslatában Pataki Júlia a női szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint ugyanis fontos, hogy a nők részt vállaljanak az alapvető emberi jogok, értékek és elvek alkalmazásában.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. június 2., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2467. szám, II. kiadás
Az Európa Alkotmányát kidolgozó Konvent elfogadta Eckstein-Kovács Péter javaslatát
Erdőszentgyörgyi értelmiségiek és RMDSZ képviselők találkozója
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ csütörtökön, június 5-én, 13 órai kezdettel tartja sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utcai székházában.
Az Európa Alkotmányát kidolgozó Konvent elfogadta Eckstein-Kovács Péter javaslatát
*** Az Unió tiszteletben tartja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, ugyanakkor felvállalja az európai kulturális örökség védelmezését és fejlesztését – áll az Európa Alkotmányát kidolgozó Konvent elnöksége által elfogadásra javasolt Alkotmány 3. cikkelyének szövegében.
Az eredeti tervezetben csupán a kulturális sokszínűség fogalma szerepelt, a Konvent elnöksége, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor javaslatára foglalta az Alkotmány szövegébe a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását is.
Erdőszentgyörgyi értelmiségiek és RMDSZ képviselők találkozója
*** Az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a múlt hét végén a Maros megyei Erdőszentgyörgyön lezajlott fórumon, amely keretén belül az RMDSZ képviselői a térségben élő, tevékenykedő értelmiségiekkel találkoztak.
Ahhoz azonban, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal – mondta az RMDSZ elnöke. Markó szerint e jó kapcsolat eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya vagy a magyar kedvezménytörvény.
A Szövetség elnöke rámutatott: a hazai magyar értelmiségnek is ugyanakkor rengeteget kell tennie azért, hogy a Trianon óta tartó „sem itt, se ott” állapotból kivergődve az „itt is, ott is” állapotot alakítsuk ki az Európai Unión belül, éljünk azzal a lehetőséggel, hogy itthon is és az anyaországban is érvényesülhetünk majd. „Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták – szögezte le Markó Béla.
Asztalos Ferenc RMDSZ képviselő elsősorban az oktatás terén várható újdonságokról szólt. Beszámolt arról, hogy elkészült a tanügyi törvény módosítása, minek kapcsán hangsúlyozta: a szülőknek nem kötelező hatéves gyereküket iskolába küldeniük, ugyanakkor kérvényezni lehet azt is, hogy iskolát kezdjen a hatodik életévét be nem töltött kisgyerek. Asztalos Ferenc kitért az új típusú szakoktatás kérdéskörére is. A hasonló jellegű oktatás végződhet érettségivel, ez azonban nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, ugyanakkor nem kell képességvizsgát letenniük a nyolcadikos diákoknak.
Kerekes Károly az erdőszentgyörgyi bíróság mielőbbi működéséről biztosította a jelenlévőket. Viszont azért, hogy ennek léte ne kerüljön veszélybe, az évi 2000 dossziés forgalmat ahhoz kell majd elérni – hívta fel a figyelmet az RMDSZ képviselője.
A már kidolgozott kistérségi vidékfejlesztési stratégia alapján, fontos a helyi sajátosságok érvényesülésének szorgalmazása – hangsúlyozta Makkai Gergely képviselő.
Virág György megyei elnök a rendkívüli anyagi gondokról szólt. Ezek közül talán a legsúlyosabb az egészségügyhöz kapcsolódik: miközben a 2002-ben jóváhagyott 2003. évi megyei költségvetésben a legminimálisabb összeg sincs ilyen célokra meghatározva, az idén a kormány „nagyvonalúan” a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. A megyei és városi tanácsok azért harcolnak, hogy a jövedelemből nagyobb részarány maradjon az önkormányzatoknál. Ez egyelőre 63,5 százalék – összegzett a Maros megyei tanács elnöke.
A helyi értelmiségiek több témát érintettek: a lelkészek az egyházi épületek visszaadását sürgették, főleg azokét, amelyekben semmilyen intézmény nem működik. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. Napirendre került az egészségügy siralmas helyzete is. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül semmilyen támogatást nem kapott, az egyházak segítsége nélkül a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. A feltétlenül szükséges gyógyszereket külföldi segélyezőktől szerzik be. Mások a felnőttoktatás, a szakmai átképzések hiányát rótták fel. A polgármesterek az utak jobbítását sürgetik, illetve a vidéki szociális gondozás megoldatlanságára hívták fel a figyelmet.