RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 26., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2461. szám, I. kiadás
Új Erdélyre, új magyarságra van szükség
Belső választások – 2003
A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozata
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ kedden, május 27-én, 13 órai kezdettel tartja sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utcai székházában.
Új Erdélyre, új magyarságra van szükség
*** A Stúdium Academicum kétnapos rendezvénysorozatára került sor május 23-24-én a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. Az előadássorozat keretén belül, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Erdély a globalizáció kapujában című előadásában kifejtette: Erdélyben megvannak a történelmi előképei e folyamatnak. Az erdélyi magyarságnak pozitív történelmi hagyományaira kell támaszkodnia, valamint figyelembe kell vennie a szász universitasok, a székely közösségek, illetve a román pásztori – paraszti társadalom között a történelem során kialakult együttélés feltételeit is.
A magyar nemzet már ezer éve szembesült a globalizáció kérdésével: a kereszténység felvételekor, majd sokszor történelme során. Az erdélyi társadalom nem zárkózhat el a világtól, még ha ez generálhatja is az identitás elvesztésének veszélyét. Arra kell törekednünk tehát, hogy nemzeti identitásunkat megőrizzük úgy, hogy szigorúan meghatározzuk azokat az értékeinket, amelyeket meg akarunk tartani, illetve azokat, amelyekről le tudunk mondani. E cél elérése érdekében szükség van arra, hogy az erdélyi magyar civil szféra, az egyház és az RMDSZ együtt tudjon dolgozni. – mutatott rá Markó Béla.
Az integrációs folyamatnak vesztesei és nyertesei lehetünk, a bezárkózás veszélyes, de jó integrációra csak olyan nép képes, amely rendet tud tartani értékei között. Biztos világkép, politikai egység, s hogy az EU-ban, „ahol mégis csak nagyobb biztonságban vagyunk”, sokszínű közösségként is egységben tudjunk fellépni. Vissza kell szerezni, amit elvettek és meg is kell tartani, de Erdélyt modernizálni is kell a hagyományok megőrzése mellett. Új Erdélyre, új magyarságra van szükség – zárta előadását az RMDSZ elnöke.
Belső választások – 2003
Tisztújítás és belső választás Hunyad megyében
*** Két küldöttgyűlésre került sor május 24-én, Vajdahunyadon. A Szép Gyula RMDSZ művelődési ügyvezető alelnök által levezetett tisztújító küldöttgyűlésen a 110 szavazati joggal rendelkező megyei küldöttből százan jelentek meg. Winkler Gyula tevékenységi beszámolóját követően a különböző megyei bizottságok képviselői, illetve az információs iroda megyei vezetője tartott beszámolót. Ez utóbbi kivételével – melynek csak informatív jellege volt –, a küldöttek valamennyi beszámolót százszázalékos arányban megszavazták. A voksolást megelőzően a helyi szervezet részéről szólaltak fel a küldöttek, akik értékelték Winkler Gyula lezáruló mandátumának – az anyanyelvű oktatás fejlesztése, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának támogatása, valamint az RMDSZ megyei szervezetének megerősítése terén elért –, eredményeit majd a különböző helyi gondok megoldására kérték a megválasztandó megyei vezetés további támogatását.
A felszólalásokat és a beszámolók megszavazását követően került sor a tulajdonképpeni tisztújításra. A megszabott határidőig két jelölt nyújtotta be pályázatát a megyei elnöki tisztség betöltésére. A választási bizottság mindkét pályázatot érvényesnek minősítette. Szőts Lajos MKT és dévai RMDSZ elnök azonban a választást megelőző napon, a tisztségi összeférhetetlenségről megjelent törvény értelmében kénytelen volt visszavonni pályázatát. Így az egyetlen jelölt Winkler Gyula képviselő maradt, akit a küldöttek titkos szavazással kereken 90 százalékos arányban újraválasztottak megyei elnökké.
A belső választásokat célzó rendkívüli küldöttgyűlést már az újraválasztott elnök vezette. A Hunyad megyét megillető két SZKT-helyre két jelölt pályázott: Szőts Lajos az MKT és az RMDSZ dévai szervezetének elnöke, illetve Babóczi Imre, petrozsényi RMDSZ tanácsos. A belső választáson 92 megyei küldött vett részt. A titkos szavazás alkalmával Szőts Lajost 82-en, Babóczi Imrét 71-en támogatták az SZKT tagság elnyerésében.
A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozata
*** A Magyar Állandó Értekezlet VII. ülésének résztvevői, Magyarország és magyar nemzeti közösségek nevében üdvözlik a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés 2003. április 16-án Athénban történt aláírását, mint olyan, történelmi jelentőségű eseményt, amely utat nyit a magyarság európai keretekben történő újraegyesítéséhez.
Magyarország és a határon túli magyarság képviselői az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a magyarság régen megfogalmazott törekvéseinek megvalósulásaként tekintenek, ami a nemzet kulturális, gazdasági és politikai felemelkedése mellett a magyarság egymásra találásának esélye is. Éppen ezért üdvözlik, hogy Magyarországgal együtt az Európai Unió tagjává válik többek között a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, valamint, hogy jó eséllyel pályázik az uniós tagságra Románia és Horvátország is.
A Magyar Állandó Értekezlet tagjai e nagy jelentőségű esemény kapcsán – emlékezve az első, 1996-os magyar-magyar konferencián elfogadott nyilatkozatukra – újólag megerősítik azon álláspontjukat, hogy támogatják a Magyarországgal határos valamennyi államnak az euro-atlanti és az európai együttműködésbe történő bekapcsolódásra irányuló törekvéseit. Üdvözlik, hogy az Európa Tanács Szerbia-Montenegrót felvette tagjai sorába, amely utat nyitott az országnak az európai együttműködésbe történő teljes körű bekapcsolódása előtt. Üdvözlik és támogatják Ukrajna hosszú távú elkötelezettségét a demokrácia kiteljesítése és az európai struktúrákhoz történő stabil kapcsolódása mellett. Ezzel összefüggésben ismételten kinyilvánítják: közös cél, hogy Magyarország és más országok teljes jogú részvétele az uniós együttműködésben egyben segítse más, eltérő fejlődési dinamikával rendelkező államokat az örökölt hátrányok leküzdésében. Közös cél továbbá, hogy az uniós kötelezettségek végrehajtása járjon együtt a régió stabilitásának és sokoldalú fejlődésének erősödésével, különösen az európai fejlődés alappilléreit jelentő szabadságjogok – melyek az emberek, eszmék és áruk szabad áramlásában foglalhatók össze – kiteljesedésével.
A Magyar Állandó Értekezlet tagjai történelmi lehetőségnek tekintik, hogy a magyarság a maga jövőjét az Európai Unió keretében, a világ egyik legfontosabb térségének aktív részeseként határozhatja meg. Ebben a jövőben mindannyian az Európai Unió polgárai is leszünk, ezért természetes törekvésünk és kívánságunk, hogy minden magyar a csatlakozás nyertese legyen. Ehhez párbeszéd, konszenzus és egymás tiszteletén alapuló politika szükséges. Ebben a törekvésben továbbra is támaszkodni kívánunk a nyugati magyarságra, képviselőik áldozatos munkájára. Támogatásuk hasznosnak bizonyult a magyar ügy képviseletében és a figyelem fenntartásában. A Magyar Állandó Értekezlet nagyra értékeli azt az erőfeszítést, amelyet a nyugati magyarság kifejtett a határon túli magyarok megmaradása szempontjából fontos ügyek rendezésében, mellyel segített ráirányítani a világ figyelmét a magyarság ügyére.
Európa ismeri a magyarság múltját, elismeri értékeit. Múltunk, nyelvünk, kultúránk és tudományunk eredményei, az általunk teremtett értékek, ambícióink és tehetségünk Európát is gazdagítják. Magyarországnak az Unió egyenrangú tagjaként hallatnia kell a hangját minden fontos kérdésben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek, és elsőrendűen a határon túl élő magyarok ügye. A magyarság felemelkedése ezután európai érdek. Egymás iránti felelősségünk európai kötelesség.
A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői – felismerve annak fontosságát, hogy a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásának kiemelten fontos eleme az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos tevékenységek összefogása, stratégiai tervezése – javasolják a Magyar Állandó Értekezlet keretei között működő Ifjúsági Tagozat létrehozását.
Hasonlóképpen fontosnak, a határon túli magyar közösségek megmaradása szempontjából meghatározónak tekintik a kisebbségi jogok érvényesülése mellett e közösségek gazdasági megerősödését is. Ennek érdekében a magyar Kormány – az uniós tagság nyújtotta lehetőségeket felhasználva, azokkal összhangban – kiemelt hangsúlyt fektet a regionális együttműködés elmélyítésére a szomszédos államokkal, a határokon átívelő infrastrukturális fejlesztésekre és az információs társadalom vívmányainak elterjesztésére. Ezzel összefüggésben pozitív irányba tett lépésnek értékelik mindazokat a kormányzati lépéseket – beleértve a privatizációban való részvétel elősegítését –, melyek a határon túli magyar közösségek törekvéseivel összhangban elősegítik munkahely-teremtő beruházásokkal és más eszközökkel a szülőföldön maradást.
A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői a magyarság közösségeinek boldogulását, a nemzeti azonosságtudat és a közös kulturális örökséghez való tartozás erősítését, az egymás iránti felelősség vállalását, a nemzeti szolidaritás európai szellemiségű megteremtését célul tűző dokumentumnak, egyben ezen törekvések gyakorlati valóra váltása eszközének tekintik a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt.
A határon túli magyarság és Magyarország jelenlévő képviselői emlékeztetnek Magyarországnak a törvénnyel kapcsolatos azon törekvésére, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása a nemzetközi jog alapelveivel, a mértékadó európai megoldásokkal és az érintett szomszédos országok szuverenitásának tiszteletben tartásával szolgálja alapvető céljainak megvalósítását. E törekvésében Magyarország fenntartás nélkül élvezte a határon túli magyar közösségek felelős képviselőinek bizalmát és támogatását.
A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megvitatták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról készült javaslat tervezetét. Álláspontjaikat kifejtve egyetértettek abban, hogy
– a törvény eredeti céljait – azaz a határon túli magyarság identitásának megőrzését és szülőföldön való megmaradását – meg kell őrizni;
– a törvénnyel jobb esélyt kell biztosítani a szülőföldön magyarként való boldoguláshoz;
– a törvény Magyarország és más államok európai uniós taggá válása után is érvényben maradjon;
– a Magyar Igazolvány jelentősége semmilyen formában ne sérüljön.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése pártjainak és a Magyar Köztársaság Kormányának képviselői – a határon túli magyar szervezetek kérését teljesítve – kinyilvánítják, hogy a törvény módosítása során a Magyar Állandó Értekezlet támogatását élvező elveket juttatják érvényre.
Budapest, 2003. május 24.
A zárónyilatkozatot aláíró szervezetek:
Romániai Magyar Demokrata Szövetség: Markó Béla
Magyar Koalíció Pártja: Bugár Béla
Vajdasági Magyar Szövetség: Kasza József
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség: Gajdos István
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Jakab Sándor Horvátországi Magyarok Szövetsége: Csörgits József
Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége: Juhász Sándor
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség: Tomka György Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF/: Gulyás Balázs
Észak-és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége /NYOMSZSZ/: Deák Ernő
Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója: Léh Tibor
Hungarian American Republican National Federation: Gereben István
Az Emberi és Állampolgári Jogok Franciaországi Magyar Ligája /Párizs/: Méray Tibor Magyar Szocialista Párt: Tabajdi Csaba
Magyar Demokrata Fórum: Dávid Ibolya
Szabad Demokraták Szövetsége: Eörsi Mátyás
A kormány képviseletében: Kovács László
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 26., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2461. szám, II. kiadás
Bartók Béla emlékművet avatnak Bukarestben
*** Az RMDSZ országos vezetősége és a bukaresti területi szervezetének rendezésében május 27-én, kedden 17 órától a Herestrau parkban (Charles de Gaulle téri főbejárat, szobrok sétánya) sor kerül a Bartók Béla szoboravatási ünnepségére. A Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész készítette bronz mellszobor leleplezésének alkalmával ünnepi beszédet mond Razvan Theodorescu, művelődési és egyházügyi miniszter, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint Csendes László hegedűművész. Ezt követően a bukaresti Ady Endre líceum diákjai a Cantata profana, népi változatának szövegét szavalják felváltva magyarul, illetve románul, majd Bartók Béla Háromszólamú művek furulyára átdolgozva című darabját adja elő az Ady Endre líceum, Lyceum Consort együttese Öller Ágnes tanárnő vezetésével.
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ kedden, május 27-én, 13 órai kezdettel tartja sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utcai székházában.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 26., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2461. szám, III. kiadás
Belső választások – 2003
Nagybánya
*** Május 23-án ülésezett a Nagybánya területi RMDSZ szervezet küldöttgyűlése, melyen az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről jelen volt Kerekes Gábor, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök. A területi küldöttek feladata az új területi elnök valamint az SZKT –tagok megválasztása volt. A 92 küldöttből a jelenlévő 72 küldött újabb két évre bizalmat szavazott Ludescher Istvánnak. A négy SZKT jelöltből Bónis István, a felsőbányai RMDSZ szervezetének elnöke és Vida Noémi ifjúsági képviselőként kapta a küldöttek legtöbb szavazatát.
Arad
*** Március 24-én, szombaton 10.00 órától, az Aradi Állami Színház nagytermében ült össze az Arad megyei RMDSZ szervezet Küldöttgyűlése.
A küldöttgyűlésen napirenden szerepelt az Arad megyei szervezet SZKT képviselőinek megválasztása. A programbeszédek, valamint a küldöttek által a jelöltekhez intézett kérdések és azok megválaszolása után került sor a szavazásra, melynek következtében az Arad megyei RMDSZ szervezetet Bognár Levente és Cziszter Kálmán fogják képviselni a Szövetségi Képviselők Tanácsában.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 26., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2461. szám, IV. kiadás
Összefoglaló a hétvégén lezajlott belső választásokról
Belső választások – 2003
Tisztújítás és belső választás Hunyad megyében
*** Két küldöttgyűlésre került sor május 24-én, Vajdahunyadon. A Szép Gyula RMDSZ művelődési ügyvezető alelnök által levezetett tisztújító küldöttgyűlésen a 110 szavazati joggal rendelkező megyei küldöttből százan jelentek meg. Winkler Gyula tevékenységi beszámolóját követően a különböző megyei bizottságok képviselői, illetve az információs iroda megyei vezetője tartott beszámolót. Ez utóbbi kivételével – melynek csak informatív jellege volt –, a küldöttek valamennyi beszámolót százszázalékos arányban megszavazták. A voksolást megelőzően a helyi szervezet részéről szólaltak fel a küldöttek, akik értékelték Winkler Gyula lezáruló mandátumának – az anyanyelvű oktatás fejlesztése, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának támogatása, valamint az RMDSZ megyei szervezetének megerősítése terén elért –, eredményeit majd a különböző helyi gondok megoldására kérték a megválasztandó megyei vezetés további támogatását.
A felszólalásokat és a beszámolók megszavazását követően került sor a tulajdonképpeni tisztújításra. A megszabott határidőig két jelölt nyújtotta be pályázatát a megyei elnöki tisztség betöltésére. A választási bizottság mindkét pályázatot érvényesnek minősítette. Szőts Lajos MKT és dévai RMDSZ elnök azonban a választást megelőző napon, a tisztségi összeférhetetlenségről megjelent törvény értelmében kénytelen volt visszavonni pályázatát. Így az egyetlen jelölt Winkler Gyula képviselő maradt, akit a küldöttek titkos szavazással kereken 90 százalékos arányban újraválasztottak megyei elnökké.
A belső választásokat célzó rendkívüli küldöttgyűlést már az újraválasztott elnök vezette. A Hunyad megyét megillető két SZKT-helyre két jelölt pályázott: Szőts Lajos az MKT és az RMDSZ dévai szervezetének elnöke, illetve Babóczi Imre, petrozsényi RMDSZ tanácsos. A belső választáson 92 megyei küldött vett részt. A titkos szavazás alkalmával Szőts Lajost 82-en, Babóczi Imrét 71-en támogatták az SZKT tagság elnyerésében.
Nagybánya
*** Május 23-án ülésezett a Nagybánya területi RMDSZ szervezet küldöttgyűlése, melyen az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről jelen volt Kerekes Gábor, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök. A területi küldöttek feladata az új területi elnök, valamint az SZKT –tagok megválasztása volt. A 92 küldöttből a jelenlévő 72 küldött újabb két évre bizalmat szavazott Ludescher Istvánnak. A négy SZKT jelöltből Bónis István, a felsőbányai RMDSZ szervezetének elnöke és Vida Noémi ifjúsági képviselőként kapta a küldöttek legtöbb szavazatát.
Arad
*** Március 24-én, szombaton 10.00 órától, az Aradi Állami Színház nagytermében ült össze az Arad megyei RMDSZ szervezet Küldöttgyűlése.
A küldöttgyűlésen napirenden szerepelt az Arad megyei szervezet SZKT képviselőinek megválasztása. A programbeszédek, valamint a küldöttek által a jelöltekhez intézett kérdések és azok megválaszolása után került sor a szavazásra, melynek következtében az Arad megyei RMDSZ szervezetet Bognár Levente és Cziszter Kálmán fogják képviselni a Szövetségi Képviselők Tanácsában.
Kolozs
*** Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén május 24-én 10.00 órától tartotta küldöttgyűlését a Brassai Sámuel dísztermében, amelynek során tisztújítás történt a Megyei Képviselők Tanácsában (MKT), illetve sor került a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozs megyei tagjainak megválasztására. A 168 jelenlévő küldött a következő személyeket választotta SZKT tagoknak: Máté András, Lakatos András, Kerekes Sándor, Boros János, Kerekes Gábor, Pálffy Károly, Somogyi Gyula, Schwartz Róbert.
Háromszék
*** Május 24-én, szombaton 9.00 órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár Gábor Áron termében küldöttgyűlés keretében sor került a Háromszék területi SZKT tagok megválasztására. A testület Demeter Jánost, Papp Attilát, ifj. Olosz Gergelyt Tischler Ferencet Dimény Jánost és Kádár Gyulát választották a Szövetségi Képviselők Tanácsába.
Krassó – Szörény
*** A Krassó-Szörény megyei RMDSZ szervezet május 24-én, délután 16.00 órától, a resicabányai református imaház termében tartotta megyei tisztújítással egybekötött, az SZKT képviselőket megválasztó, küldöttgyűlését. A küldöttgyűlés újból bizalmat szavazott Makay Botond megyei elnöknek, a Szövetségi Képviselők Tanácsába pedig Bálint Erzsébetet választották.