RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 22., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2459. szám, I. kiadás
Lehet használni az anyanyelvet az igazságszolgáltatásban
Megoldódott a felekezeti osztályok kérdése
Lehet használni az anyanyelvet az igazságszolgáltatásban
*** A Képviselőház mai ülésén tárgyalta a Büntető Törvénykönyv, a Büntető Eljárási Törvénykönyv és egyéb, kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvény tervezetének azokat a cikkelyeit, melyeket keddi ülésén a plénum, az RMDSZ javaslatára a szakbizottsághoz visszaküldött. Ezek a cikkelyek az igazságszolgáltatás előtti anyanyelvhasználat kérdését szabályozták.
A kormánypárttal való egyeztetés nyomán, sikerült konszenzusos álláspontot kialakítani a törvénytervezet 7. és 8. cikkelyeivel kapcsolatban, illetve a javaslatot a plénummal elfogadtatni.
A Képviselőház által elfogadott szöveg a következőket tartalmazza: habár általános elvként kijelenti, hogy a bírósági eljárás román nyelven folyik, a 7. cikkely (2) bekezdése kötelező módon előírja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek – felek, tanuk, szakértők, bármely más, a perben résztvevő személy – anyanyelvüket az igazságszolgáltatás előtt szabadon használhatják, Románia területén bárhol, kivétel nélkül. A 8. cikkely ugyanakkor pedig arra kötelezi a bíróságokat, hogy ingyen tolmácsot biztosítsanak minden olyan félnek, aki a román nyelvet nem érti.
Az elfogadott eredeti, román nyelvű szöveg a következő:
„Art. 7. – Întregul proces penal se desfăşoară în limba română.
(2) În faţa organelor judiciare, se asigură părţilor, şi altor persoane chemate în proces, folosirea limbii materne, actele procedurale întocmindu-se în limba română.
Art. 8. – Părţilor care nu vorbesc sau nu înţeleg limba română ori nu se pot exprima, li se asigură, în mod gratuit, posibilitatea de a lua cunoştinţă de piesele dosarului, dreptul de a vorbi, precum şi dreptul de a pune concluzii în instanţă, prin interpret.”
A szöveg nem hivatalos magyar fordítása a következő:
„7. cikk – A bírósági eljárás román nyelven zajlik.
(2) Az igazságszolgáltatási szervek előtt biztosíttatik a feleknek és a perben szereplő más személyeknek anyanyelvük használata; a periratokat román nyelven kell megírni.
- cikk – Azoknak a feleknek, akik nem beszélik vagy nem értik a román nyelvet, illetve nem tudják magukat kifejezni ezen a nyelven, ingyenesen biztosítani kell azt a jogot, hogy tolmács útján megismerhessék a periratokat, felszólalhassanak és záróbeszédet mondhassanak.”
A Képviselőház 175 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a teljes törvénytervezetet elfogadta.
Az RMDSZ nevében Márton Árpád képviselő szólalt fel a végszavazás után és elmondta: az RMDSZ üdvözli ezt az újabb lépést, mely közelebb viszi Romániát az európai normák életbeléptetéséhez, egyszersmind reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező egyeztetési eljárás során, valamint a törvény kihirdetése után, az alkalmazási szabályok kidolgozása során, minden illetékes tényező ugyanolyan európai szellemben fog cselekedni és dönteni, mint ahogy azt ma tette, ezáltal újabb lépéseket téve közös célunk, az európai integráció és az európai szellemiség átvétele fele.
Megoldódott a felekezeti osztályok kérdése
*** Az RMDSZ és az SZDP hétfői egyeztető tárgyalása során, újra felmerült a felekezeti osztályok kérdése. A megbeszélések eredményeképpen az Oktatási – és Kutatásügyi minisztérium május 22-én, csütörtökön, kiadott egy minisztériumi utasítást, amely a felekezeti osztályokra vonatkozóan két intézkedést tartalmaz. Ezek értelmében a jelenleg létező teológiai profilú líceumokban továbbra is ugyanúgy működhetnek a világi tagozatok mint az előző években, illetve a felekezeti osztályok száma sem változik a korábbihoz képest.
Murvai László az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium vezérigazgatója ezzel kapcsolatosan elmondta: az SZDP-vel folyatott tárgyalássorozatnak köszönhetően kiadott minisztériumi rendelettel az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt együttműködési megállapodásnak a felekezeti osztályokra vonatkozó előírása teljesítettnek tekinthető. Murvai László ugyanakkor kihangsúlyozta: az Alkotmány módosítását követően várhatóan világosabbá válik e kérdés kezelése, mert ennek értelmében három oktatási forma létezik majd Romániában: állami, magán illetve felekezeti.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 22., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2459. szám, II. kiadás
Az RMDSZ heti sajtótájékoztatójáról
Hivatalos látogatáson vett részt Jonathan Scheele Kovászna megyében
Ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Belső választások Nagybányán
Tájékoztató a Képviselőház 2003. május 22-i plenáris üléséről
Szenátusi hírek
Az RMDSZ heti sajtótájékoztatójáról
*** Május 24-én, szombaton, Budapesten ül össze a Magyar Állandó Értekezlet. Az ülés rendkívüli fontosságát a téma biztosítja: napirenden szerepel ugyanis a határon túli magyar közösségek képviselői által A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénynek a Magyar Kormány szakértői által kidolgozott módosító tervezetével kapcsolatos javaslatainak megvitatása és ezek véglegesítése – mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Operatív Tanácsa tegnapi megbeszélésen a résztvevők összegezték a Szövetség módosító javaslatait, amelyek közül megkülönböztetett hangsúlyt fektetnek az oktatási és művelődési kedvezményekre. Az RMDSZ elnöke kiemelte: Szükségesnek tartjuk a tervezetnek az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezését úgy módosítani, hogy a szövegből egyértelműen kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyerekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás. A diákigazolványok kapcsán Markó Béla elmondta: javasoljuk a tervezetet úgy módosítani, hogy minden határon túli magyar nemzetiségű egyetemi hallgató számára hozzáférhető legyen ez az igazolvány.
Az RMDSZ elnöke leszögezte: amennyiben sikerül javaslatainkat érvényesítenünk, az RMDSZ támogatni fogja a módosított szövegnek a magyar Parlament által történő, mielőbbi elfogadását. A kedvezménytörvény kapcsán kibontakozott viták ugyanis sem Magyarországnak, sem a szomszédos országoknak, sem pedig a határon túli magyar közösségeknek nem kedvezett. Szükség van a jogszabály véglegesítésére, hogy mielőbb tovább léphessünk – fogalmazott Markó Béla.
Ezt követően egy másik, a Szövetség életében hasonlóképpen igen fontos helyet elfoglaló eseményre, a belső választások kérdésére tért ki az RMDSZ vezetője.
Markó Béla ennek kapcsán kifejtette: Az RMDSZ 7. Kongresszusán elfogadott, a Szövetségi Képviselők Tanácsának megválasztásáról szóló szabályzat értelmében, minden területi szervezet 2003. május 31.-ig kijelöli küldötteit a Szövetségi Képviselők Tanácsába. Ez a folyamat megfelelő ütemben halad: jelen pillanatban mindössze hat területi szervezetnek – Nagybánya, Hunyad, Arad, Kolozs, Krassó Szörény és Történelmi Máramaros – kell még SZKT tagjait megválasztania. A területi küldöttek megválasztását követően ül össze, várhatóan június 28-án az új SZKT. Ezt megelőzően azonban május 31-én, Kolozsvárott, sor kerül a Szövetségi Egyeztető Tanács alakuló gyűlésére.
A televízió és rádió illetéket szabályozó kormányrendelet módosítására kidolgozott RMDSZ javaslatokat ismertette a sajtó képviselőivel Kelemen Hunor képviselő, SZET elnök. Kelemen elmondta: a Márton Árpád képviselővel együtt kidolgozott javaslataik révén elsősorban bővíteni próbálták azok körét, akik mentesülnek a rádió és tv illeték kifizetése alól.
Elsősorban a minimálbért szabályozó 416/2001. számú törvény értelmében szociális segélyben részesülő személyeket és családokat jelöltük meg, emellett, a civil szféra képviselőinek javaslatára, kezdeményeztük a szövetségek és alapítványoknak az illetéktől való mentesítését. Ugyanakkor kértük a vallási felekezeteknek, az iskola és egyetem előtti oktatási intézményeknek, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek nyugdíjasainak a kivételek körébe való helyezését – összegzett Kelemen Hunor. A Képviselőház művelődésügyi bizottsága a Szövetség képviselőinek javaslatát elfogadta, így a bizottság jelentése április 21-én a Képviselőház Állandó Bürójához került. Annak ellenére, hogy a Képviselőház szabályzata értelmében, a jelentésnek az Állandó Büróhoz való előterjesztésétől hét napon belül a Ház napirendjére kellett volna kerülnie, mindez nem történt meg – mondotta a Szövetség képviselője.
Szorgalmazzuk, hogy az Állandó Büró tűzze a Képviselőház napirendjére a jelentés megvitatását, ugyanis meggyőződésünk, hogy a sokat vitatott rádió és tv illeték kérdése csak parlamenti vita útján véglegesíthető – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet a névszerinti szavazás bevezetésével a Szenátus tagjai megválasztásában, mivel ez hátrányosan érintené az erdélyi magyarságot. Kelemen Hunor megerősítette az RMDSZ elnöke által mondottakat: Ez az eljárás a nagy pártokat részesíti előnyben, a kisebbeket hátrányosan érinti, és itt nem csak az RMDSZ-re gondolunk. Majd hozzáfűzte: az RMDSZ esetében annál inkább sem indokolt a szenátoroknak ily módon történő megválasztása, mivel a választásokon induló jelölteket a magyar közösség tagjai jelölik ki, névre szóló szavazással az előválasztások során.
Hivatalos látogatáson vett részt Jonathan Scheele Kovászna megyében
*** Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti Delegációjának nagykövete hivatalos, kétnapos látogatáson vesz részt Kovászna, illetve Hargita megyében. Május 22-i Kovászna megyei látogatása során a nagykövetet Demeter János, a Kovászna megyei Megyei tanács elnöke tájékoztatta a térségben kialakult helyzetről, elsősorban a regionális problémákat érintve. A találkozó során Demeter János felvázolta a Kovászna megyei Tanács és a Prefektúra között, valamint az előbbi két intézmény, illetve a települési önkormányzatok között kialakult viszonyt, amely véleménye szerint nagymértékben meggátolja a térség fejlődést, a kistérségi társulások létrejöttének lehetőségét. Továbbá Kovászna megyei Tanács elnöke ismertette az Európai Bizottság bukaresti Delegációjának nagykövetével azokat a tényeket, amelyek miatt ma a megye elmaradottnak tekinthető, elsősorban felhívta a figyelmet arra, hogy a román állam az utóbbi húsz évben komolyabb beruházásokat nem tett Kovászna megyében. Tulajdonképpen ez a tényállás vezetett el egy új fejlesztési régió, a Székelyföldi Régió megteremtésének gondolatához – hangsúlyozta Demeter János, hozzáfűzve azt is: az ötlet megteremtői ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy Románia megnyitotta az Európai Unióhoz való előcsatlakozás 21. fejezetét, amely a régiófejlesztésre vonatkozik, tehát jelen pillanatban a kormány strukturális változtatásokat nem eszközölhet ezen a téren.
Jonathan Scheele mindezekkel kapcsolatosan elmondta: tudatában van annak, hogy Románia jelen pillanatban milyen helyzetben van a régiófejlesztés terén, valamint azt javasolta, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye a továbbiakban is próbáljon hathatós együttműködést kialakítani a gazdasági fejlődés érdekében, igyekezzenek egy minél erősebb kohéziót kialakítani, például közös fejlesztési projektek kidolgozása útján.
Ugyanakkor kifejtette: számára az is nyilvánvaló, hogy a jelenleg létező nyolc fejlesztési régió nem az örökkévalóságnak szól, az azonban minden csatlakozni kívánó államnak személyes döntése, valamint a kormányok belső ügye, hogy a 21-es fejezet lezárása után, mikor és hogyan eszközölnek ebben az irányban lépéseket.
Demeter János, a Kovászna megyei Megyei Tanács elnöke a továbbiakban egy tájékoztató jellegű dokumentumcsomagot adott át az Európai Bizottság bukaresti nagykövetének, amely Kovászna megye gazdasági életére, az elmúlt évek megnyert projektjeire, valamint a Székelyföldi régióra vonatkozó adatokat tartalmaz.
Jonathan Scheele intézménye támogatásáról biztosította a megye képviselőit, valamint elmondta: lényeges az, hogy a megye jó kapcsolatokat tartson fent az Európai Bizottsággal.
Ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
*** Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének 2003. május 22-én tartott ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testület tagjait a Szövetségi Operatív Tanács előző napi üléséről, elsősorban a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénynek a Magyar Kormány szakértői által kidolgozott módosító tervezetével kapcsolatban kialakított álláspontról. Hangsúlyozta, hogy az álláspont kialakításának elsőrendű szempontja a törvény által nyújtott korábbi kedvezmények megtartása és azok bővítése volt.
Az ülés napirendjén szerepelt a belső választások folyamatának elemzése. Az Ügyvezető Elnökség úgy értékelte, hogy az eddig 13 területi RMDSZ-szervezetben megtartott választások – amelyek során 57 jelölt kapott mandátumot a Szövetségi Képviselők Tanácsába – a kongresszusi határozatnak megfelelően, a naptári tervet tiszteletben tartva, az esetek döntő többségében jól előkészítve történtek meg. A testület ugyanakkor kijelölte megbízottjait, akik részt vesznek a Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Nagybánya, Szeben és Történelmi Máramaros megyei illetve területi szervezetek e hét végén sorra kerülő választási küldöttgyűlésein.
Belső választások Nagybányán
*** A Nagybánya területi RMDSZ szervezete, holnap, május 23-án 17.00 órai kezdettel tartja közgyűlését a nagybányai megyeház üléstermében. A napirendi pontok közt szerepelnek az megszokott elnöki beszámolón kívül, az új területi elnök, illetve az SZKT-tagok közvetett módon való megválasztása.
Tájékoztató a Képviselőház 2003. május 22-i plenáris üléséről
** 2003. május 22-én a Képviselőház plénumában napirendre került az Agronómusok Országos Testületére vonatkozó törvénytervezet.
A törvénytervezet szövegének véglegesítésében fontos szerepet vállalt Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
A jogszabály értelmében létrejön az Agronómusok Országos Testülete, mint önálló, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely a mezőgazdasági szakemberek érdekeit képviseli.
Ezt követően napirendre kerültek: a Galaţi-i „SIDEX” S.A. kohászati kombinát privatizációjára vonatkozó 2002. évi 137. számú Sürgősségi Kormányrendelet, a 2001. évi 119. számú Sürgősségi Kormányrendelet, a 2001. évi 127. számú Sürgősségi Kormányrendelet és a 2002. évi 66. számú Kormányrendelet.
A Gazdaságpolitikai és privatizációs szakbizottságban működő RMDSZ képviselők, Vida Gyula és Pécsi Ferenc, a viták során olyan szabályozást szorgalmaztak, amely áttekinthetővé teszi a kohászati kombinát privatizációját. Sajnos ez csak részben sikerült, mivel nagyon sok – a privatizációra vonatkozó ügyletet, illetve az adósságtömegek átütemezését, elengedését, vagy részvényekre való konverzióját homály fedi, és ezek teljes elszámolása a mai napig sem történt meg.
Az RMDSZ támogatta ezeket a sürgősségi kormányrendeleteket, mert 2001 őszén a kohászati kombinát a csőd szélére jutott, és a privatizáció jelentette az egyetlen megoldást, ugyanakkor az RMDSZ figyelembe vette azt, hogy Románia legnagyobb ipari létesítményéről van szó, amelynek tevékenysége döntő módon befolyásolja az ország külkereskedelmi- és a fizetési mérlegének alakulását.
Az RMDSZ továbbra is figyelemmel követi a privatizációs folyamatot, és törvényhozási és/vagy politikai eszközökkel is a kérdések megnyugtató rendezésére fog törekedni.
Hasonlóképpen a Képviselőház plénuma elfogadta a robbanóanyagokra vonatkozó 1995. évi 126. számú törvényt módosító törvénykezdeményezést, amelynek társszerzője Tamás Sándor háromszéki képviselő.
Az elfogadott kezdeményezés szerint a magánszemélyek számára megszigorítják a petárdák és az ehhez hasonló robbanó anyagok használatát.
Erre azért volt szükség, mert különböző ünnepi alkalmakkor – például karácsony, szilveszter, város-napok – sajnos sok esetben személyes sérülésekhez vezetett a robbanó anyagok ellenőrizetlen használata. Kézdivásárhelyen például egy felületesen szervezett rendezvénynek sajnos halálos áldozata is volt – vélekedik Tamás Sándor képviselő.
A törvénykezdeményezést a szenátus is el kell fogadja.
Szenátusi hírek
Az állampolgárságról szóló törvény módosítása
*** A Képviselőház után, a Szenátus plénuma is elfogadta, 2003. május 22-én csütörtökön, az állampolgárságról szóló 1991. évi 21. számú törvény módosítására benyújtott törvénykezdeményezést, amelynek társkezdeményezője Tamás Sándor képviselő.
A módosítás lényege, hogy mindazok a volt román állampolgárok vagy ezek leszármazottjai, akik bármilyen okból kifolyólag elveszítették román állampolgárságukat, a lakhelyük szerinti román külképviseleten kérhetik az állampolgárság visszaszerzését. Az eddigi gyakorlat szerint a kérelmezőknek, bármelyik ország területén lakjanak is, személyesen kellett Bukarestbe utazniuk.
„Az elfogadott módosítás mindazok érdekeit szolgálja, akik bármilyen okból kifolyólag, például tulajdon-visszaszerzés, öröklés, házasságkötés esetén vissza akarják szerezni román állampolgárságukat” – foglalta össze Tamás Sándor képviselő a Hivatalos Közlönyben hamarosan megjelenő törvény lényegét.