RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin www.rmdsz.ro 2003. április 15., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2439. szám, I. kiadás
Puskás Bálint politikai nyilatkozata
Kereskényi Sándor RMDSZ szenátor politikai nyilatkozata
Tájékoztató Ecaterina Andronescu tanügyminiszter Hargita megyében tett látogatásáról
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ csütörtökön, április 17-én 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utcai székházában.
Puskás Bálint politikai nyilatkozata
*** A Román Rádió és Televízió megszervezésére és működésére vonatkozó 41/1994. számú törvény 40. szakaszát módosító 18/2003. számú Kormányrendelet gyakorlati alkalmazásának következményeire hívta fel a figyelmet politikai nyilatkozatában Puskás Bálint RMDSZ szenátor.
Puskás Bálint mindenekelőtt kitért arra, hogy a kormányrendelet alkalmazása eredményeként, az új típusú villanyszámlákon megjelenik TV és a rádió illeték is. Ez utóbbiak kifizetésére akkor is kötelesek az adófizetők, ha energiafogyasztásuk értéke nulla. Amennyiben nem hajlandók az audiovizuális díjat törleszteni, megvonják tőlük az elektromos áram szolgáltatását. Az RMDSZ szenátora elmondta azt is, hogy panaszok érkeztek olyan személyek részéről is, akik speciális jogszabályok által mentesülnének az audiovizuális díj kifizetése alól. Sajnos, azonban ezeket a személyeket is az elektromos áram szolgáltatásának megvonásával fenyegetik meg az Electrica képviselői – fogalmazott Puskás Bálint.
A szenátor elmondta azt is, hogy nagyon sok panasz faluról érkezik, ahol az emberek nem rendelkeznek a TV és rádió díj kifizetéséhez szükséges pénzösszeggel. Ennek enyhítése érdekében a Szövetség módosító indítványt kíván előterjeszteni a Román Rádió és Televízió megszervezésére és működésére vonatkozó 41/1994. számú törvény 40. szakaszának módosítására. Indítványa értelmében az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy a mezőgazdasági nyugdíjasok mentesüljenek az TV és rádió illeték kifizetése alól.
A Szövetség politikusa hangsúlyozta, hogy a kifizetések kötelező összevonása ugyanakkor alkotmányos állampolgári jogokat is sért.
Kereskényi Sándor RMDSZ szenátor politikai nyilatkozata
*** A Szenátus április 14-i ülésén Kereskényi Sándor RMDSZ szenátor politikai nyilatkozatában a Szatmár megyei művelődési intézmények és műemléképületek helyzetét vázolta.
A Szatmár Megyei Történeti Múzeum, Románia egyik legelismertebb ilyen jellegű intézményének idei költségvetése a régészeti kutatások költségeit is szűkösen tudja fedezni, az erdődi középkori vár, az aranyosmegyesi reneszánsz kastély, valamint a bujánházi barokk kastély restaurálására azonban már nincsen anyagi keret. A megyeközpont jó néhány műemlék-épülete, mint például a Szépművészeti Múzeum szintén rossz állapotban van és javításra szorulna. A szatmári, Dinu Lipatti nevét viselő filharmónia, csak annak köszönheti, hogy nem jutott csődbe, hogy külföldi turnéi sikeres menedzselést tesznek lehetővé – mutatott rá Kereskényi Sándor szenátor.
A nemrégiben még nemzetközi tekintélyű, két tagozatos Északi Színház elképesztően szerény költségvetésből gazdálkodhatja ki előadásait, a legsiralmasabb helyzetbe azonban a Szatmár Megyei Könyvtár került, amely régóta hányódik a nagyhangú ígéretek és a központi, valamint az önkormányzati szervek közönyössége között.
Mindennek tanulsága: az amúgy is kurta önkormányzati költségvetés, de talán az elkötelezett érdeklődés hiánya is, félreérthetetlenül jelzi, hogy a megoldandó problémák egyelőre csak halmozódnak – vonta le a következtetést a Szövetség politikusa.
Tájékoztató Ecaterina Andronescu tanügyminiszter Hargita megyében tett látogatásáról
*** 2003. április 12. és 13-án Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke, kíséretében Hargita megyében tartózkodott. Április 12-én a Asztalos Ferenc képviselő és Mircea Duşă prefektus jelenlétében, Ecaterina Andronescu és Valer Dorneanu a Hargita megyei polgármesterekkel, tanfelügyelőkkel és iskolaigazgatókkal találkoztak a megyeház gyűléstermében. A miniszter asszony a találkozó során tartott előadásában azokat a kompetenciákat sorakoztatta fel, amelyeket az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében kell kialakítani a hazai diákokban.
Asztalos Ferenc ugyanakkor a továbbképzés újragondolásának szükségességét hangsúlyozta. A képviselő nemzetközi összehasonlító adatok alapján bizonyította, hogy a tanárok zöme képtelen az említett kompetenciák kialakítására, mert a képzés minősége miatt ők maguk sem rendelkeznek ezekkel. Míg Nyugaton a tanári képzésben részesülő diákok össztantárgyainak 35-40 százaléka pszicho-pedagógiai és módszertani ismereteket tartalmaz, addig Romániában a tulajdonképpeni tanárképzést biztosító tantárgyak részaránya csupán 15 százalék. A nyugati átlag szerint, az eljövendő tanár a pedagógiai gyakorlat keretében 200 órát tanít, ezzel szemben Romániában az egyetemisták által megtartott órák száma nem haladja meg a tízet.