RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. március 18., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2416. szám, II. kiadás
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ szerdán, március 18-án 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utcai székházában.
Markó Béla fogadta az NDI küldöttségét
Tájékoztató a Képviselőház 2003. március 18-i plenáris üléséről
Markó Béla fogadta az NDI küldöttségét
*** Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta a National Democratic Institute (NDI) küldöttségét: James Gastont, a Politikai Pártok program igazgatóját, Dana Diaconut, a Civil Társadalom program igazgatóját, valamint Ratyis Alicet, a Politikai Pártok program képzőjét. Az RMDSZ részéről a találkozón jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Pataki Júlia parlamenti képviselő, valamint Bereschi Zsuzsa külpolitikai tanácsos. Az NDI tagjai ismertették a jelenlevőkkel a 2002-ben elindított, 5 évesre tervezett programjukat, amely megpróbál a helyi közösségek szintjén kapcsolatot teremteni a politikai pártok és a civil szféra között. Az National Democratic Institute munkatársai három különböző területen fejtik ki tevékenységüket: politikai pártokkal, nem kormányzati szervezetekkel foglalkoznak, valamint e két szféra közötti együttműködés és párbeszéd kialakulása érdekében szerveznek képzéseket. Az RMDSZ elnöke a beszélgetés folyamán kifejtette: nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani a mass – médiának, mivel a társadalom különböző csoportjai között a párbeszéd eszköze lehet. Az RMDSZ és az NDI képviselői egyetértettek a további rendszeres konzultációk szükségességében, illetve a látogatók fontosnak tartották, hogy a szövetség vezetősége rendszeresen tájékoztassa őket a programra vonatkozó javaslataikról.
Tájékoztató a Képviselőház 2003. március 18-i plenáris üléséről
*** 2003. március 18-án a napirend előtti felszólalások során Dr. Garda Dezső RMDSZ képviselő politikai nyilatkozatában elmondta, hogy a Kormány – annak ellenére, hogy a korrupció visszaszorítását célzó intézkedéseit több úton próbálja érvényesíteni – az új Munkatörvénykönyv sajátos értelmezésével csökkenteni próbálja a Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló Parlamenti Bizottság tevékenységének hatékonyságát.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy ezelőtt négy esztendővel a lakosság részéről érkező nagy számú panaszlevelet a parlamenti kivizsgáló bizottság képtelen volt orvosolni, ezért külső munkatársakat alkalmaztak, így nagyban teljesíteni lehetett a lakosság elvárásait. Továbbá elmondta, hogy a Parlament Állandó Bürójának 2003. március 10-i döntése alapján, a három szakemberből csupán egy személy maradhat e feladatkör betöltésére, ami lehetetlenné teszi a parlamenti szakbizottsághoz érkezett panaszlevelek megfelelő kivizsgálását.
Felszólalása végén a képviselő hangsúlyozta, hogy pénzügyi nehézségekre hivatkozva nem lehet korlátozni a bizottság hatékony munkáját.
*** Ezt követően Dr. Makkai Gergely képviselő politikai nyilatkozatában megemlékezett a 2002. március 22-én sorra kerülő Víz Világnapról és a 2002. március 23-i Meteorológiai Világnapról. Mindkettő jelentős esemény az évente lezajló ökológiai napok között.
Az alábbiakban az RMDSZ képviselője felszólalásának teljes szövegét közöljük.
A Víz és a Meteorológia Világnapja
Minden év márciusában, két nagy jelentőségű ökológiai nap található a zöld kalendáriumban. 22-én a Víz Világnapját, míg 23-án a Meteorológiai Világnapot ünnepeljük.
Véletlen egybeesés folytán az ENSZ minden év március 22-ét jelölte meg a „Víz Világnapja számára. A Nemzetközi Meteorológiai Szervezet már 1946-ban létrehozott egy hidrológiai bizottságot, mert felismerte, hogy az éghajlati ismeretek jól hasznosíthatók a vízügyi tervekben. A nemzetközi „víznap” kijelölése azonban csak 1992-ben, az ENSZ által szervezett Rio de Janeiroi Környezetvédelmi Világkonferencián történt meg. Az eseményhez kapcsolódó rendezvények megszervezésére minden évben egy-egy neves nemzetközi intézményt kérnek fel, amely a nap tematikáját is ajánlja. A Tavaly ez a megtiszteltetés az ENSZ Nemzetközi Atomenergiai Bizottságának jutatott, míg az idei szervező az Egyesült nemzetek Környezetvédelmi Programokkal foglalkozó szaktestülete.
A Meteorológiai Világnap jóval régebbi keletű, ezt 1961 óta ünnepeljük. Ezen a napon az ENSZ égisze alá tartozó Meteorológiai Világszervezet, a World Meteorological Organization (WMO) megalakulására emlékezünk. A WMO elődje, a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO) ugyan már 1873-ban megalakult, de ez nem kormányközi szervezet volt, hanem inkább „tudós társaság”. 1950 március 23-án alakult át az IMO olyan nemzetközi szervezetté, amelyben az egyes országok kormányszinten képviseltetik magukat. Mára már a Meteorológiai Világszervezet az ENSZ legnagyobb szakosított nemzetközi szervezetévé nőtte ki magát és tagja a világ valamennyi állama.
A Meteorológiai Világszervezet szempontjából a két életfenntartó környezeti elemhez kapcsolódó jelenségek annyira összefüggnek, hogy sok országban a két világnapot együtt, két napon keresztül ünneplik. Hagyománnyá vált az évek során az is, hogy ezeken a napokon a szervezők az egész emberiséget érdeklő kérdéskörök valamelyikéről emlékeznek meg. Ha csak a „Meteorológiai Világnapnál” maradunk, olyan témák kerültek megvitatásra, mint a meteorológia és mezőgazdaság (1968), meteorológia és élelmiszertermelés (1976, 1984), meteorológia és energiatermelés (1979), éghajlatváltozások, szárazság és elsivatagosodás (1986), vagy az utóbbi két évben, önkéntesek az időjárás, az éghajlat és a víz szolgálatában (2001), és meteorológia az élet és vagyonvédelemben (2002).
Hasonló módon, a víz világnapján is egy nagy gonddal megválasztott, sok esetben különböző ENSZ környezetvédelmi programokhoz kapcsolódó tematikát bocsátanak megvitatásra. Így 1997-ben az volt a nagy kérdés, hogy van-e elég vize a világnak, míg 2000-ben a huszonegyedik század vízkészletei foglalkoztatták a hidrológus szakmát.
Úgy tűnik, a társadalom érzékenysége fokozódik az extrém időjárási és éghajlati jelenségekkel szemben. Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot azok számadatok, amelyek szerint az utóbbi évtizedben világszerte mintegy 250.000 emberéletet követelnek a gyakoribbá váló természeti katasztrófák. Az áldozatok több mint 90%-a szélsőséges meteorológiai, vagy az ezekhez kapcsolódó hidrológiai eseményekben veszti el az életét. A ma már tényként kezelhető légköri globális felmelegedés egyenes következménye a légkörbe felelőtlenül és ellenőrizhetetlenül kikerülő óriási mennyiségű üvegházhatású gáznak. 1860 óta földünk légköre átlagosan 0.6 Celsius fokkal emelkedett. Ennek hatására a világóceán szintje 10 és 20 cm közötti értékekkel emelkedett. A növekedés mintegy tízszerese az utóbbi 3000 év ingadozásának. Számítógépes modellezések kimutatták, hogy a felmelegedés ütemének ily mértékű folytatása a tengerek és óceánok vízszintjének akár egy méterrel történő növekedését is előidézhetik 2100-ban. Ennek óriási földrajzi, gazdasági, illetve társadalmi kihatásai lesznek. A jelenlegi tengerparti síkságok elöntése új alakzatot ad a kontinenseknek, de gondot jelent majd az is, hogy a mezőgazdaságilag legtermékenyebb és a legsűrűbben lakott területek kerülnek a víz alá. Az elöntött területekről elvándorlók konfliktusba kerülnek a befogadó területek védőivel. Az éghajlati övek átrendeződése a mezőgazdasági terményszerkezet megváltozását hozza magával, ami az étkezési, a ruházkodási, építkezési és egyéb szokásokat alakítja át.
Mindezeknek a felismerése vezetett oda, hogy az idén a Meteorológiai Világszervezet Végrehajtó Tanácsa és az ENSZ Környezetvédelmi Program Bizottsága mondanivalójában összecsengő tárgyköröket jelöljön az idei megemlékezésekre. Így a „víz” nemzetközi fórumain a „Víz a jövőnek”, míg a „légkör” nemzetközi találkozóin a „Jövőbeli éghajlatunk” képezik a szakmai találkozók beszédtémáját.
Dr. Makkai Gergely meteorológus
RMDSZ parlamenti képviselő
A parlament környezetvédelmi szakbizottságának tagja