RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. március 14., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2412. szám, I. különkiadás
A Magyar Köztársaság Miniszterelnökének üzenete
a határon túli magyarokhoz március 15-e alkalmából
Tisztelt Ünneplők! Magyarok! Kedves Barátaim
Március 15-e a nemzet legközvetlenebb, legszemélyesebb jellegű ünnepe. Nemzeti ünnep, amelyet nem kormányhatározat, nem az állami tekintély avat ünneppé, hanem az egyetemes magyarság történeti emlékezete. Akkor is a Nemzet Ünnepe volt, amikor nem nyilvánították hivatalosan ünnepnappá, akkor is az együvé tartozás felemelő pillanata lehetett, amikor tiltotta a hatalom. Még az idő, a megszokás és az ünnepi beszédek sem tudták fakóvá koptatni, mert ez a nap olyan egyetemes értékeket jelenít meg, mint a szabadság, az emberi és a nemzeti méltóság, az ébredés, a remény, a fiatalos lendület, és mint ilyen az örök ifjúság ünnepévé vált.
A ’48-as márciusi ifjak ránk hagyott öröksége történelmünk és kultúránk révén egy nemzetté kovácsolt bennünket, és megtanított arra is, hogy más nemzetekkel békében, megértésben, egymás javát és felemelkedését segítve kell élnünk.
Az 1848–49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc emlékezete évről évre új erőt ad a magyaroknak ahhoz, hogy emelt fővel tekintsenek saját jövőjükre, éljenek akár Magyarországon, akár valamely szomszédos állam területén vagy még távolabb, a Kárpát-medencén kívül. Ahogyan 1848. március 15-e a csatlakozás aktusa volt az akkori Európa leghaladóbb törekvéseihez, a szabadságjogokra felesküdő Milánó, Párizs, Bécs Európájához, ez a jövő ma, európai uniós csatlakozásunk küszöbén nem jelent mást, mint teljes jogú európai polgárrá válni — magyarként. A magyarság történelmének talán legígéretesebb kihívása előtt állunk: helyt állni és magyarságunk értékei révén gazdagítani azt a közös Európát, amellyel most azonos értékrendünk alapján végre megadatik az egyesülés esélye. Történelmi lehetőség ez egész nemzetünkre nézve. Magyarország EU-tagsága egyet jelent majd azzal, hogy a magyarság a korábbinál erőteljesebben hallathatja szavát, véleményünkkel, törekvéseinkkel újra számolnak. Az EU-integráció tehát közös nemzeti ügyünk és közös nemzeti érdekünk. Magyarországnak e tekintetben is érdeke, hogy minél több szomszédja az Európai Unió tagjává váljon. Ebben Önöknek, a határokon túl élő nemzettársainknak is fontos szerepük és felelősségük van.
Ünneplésünk nemcsak a ’48-as eszméknek és a hazáért áldozatot hozó elődeinknek szól, hanem a napjaink értékőrző és -teremtő küzdelmét megvívó, az anyaországban vagy a határokon túl élő magyaroknak és a velük egy hazában élő, történelmi-kulturális közösségben velük osztozó embertársainknak is, akikkel együtt remélünk, és teremtünk meg egy boldogabb jövőt.
E közös reményünkben kérem minden határon túl élő magyar bizakodását és támogatását ahhoz, hogy egy új, kibővült Európa magyar honpolgáraiként 1848 hozzánk szóló üzenetéből együttesen merítsünk erőt és mutassunk példát a jövő nemzedékeinek.
Kívánok bensőséges, méltó és boldog ünneplést.
Budapest, 2003. március 15.
Dr. Medgyessy Péter