RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. március. 4, kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2404. szám, II. kiadás
Markó Béla a Szövetségen belüli vitákról
Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 3-i együttes üléséről
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ szerdán, március 5-én, 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség Dr. Lister utcai székházában.
Markó Béla a Szövetségen belüli vitákról
*** Szomorú, hogy ma magyar-magyar viták zajlanak Erdélyben, és ezzel az a látszat teremtődik, mintha nekünk nem a románokkal lenne vitánk, hanem egymással, adott esetben Magyarországgal – jelentette ki kedden Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az RMDSZ elnöke azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy az elmúlt hetekben számos lakossági fórumot szerveztek a Székelyföldön, elsősorban Kovászna megyében. Ezeken a fórumokon rendkívül hevesen és indulatosan bírálták az RMDSZ vezetőségét, olyan elképzelések fogalmazódtak meg, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke vezetésével a székelyföldi magyaroknak új szervezetet kell létrehozniuk.
Nagyon tanulságos, hogy az RMDSZ kongresszusa előtt hónapokon át a belső választásokkal kapcsolatban folyt vita, és a jelenlegi vezetéssel szembenálló csoportosulások a választások elmaradása miatt támadták a vezetést. A választásokról hozott kongresszusi döntés után most a tiszteletbeli elnöki poszt megszüntetése az ürügy az RMDSZ megosztására – mondta Markó Béla. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökétől senki nem vette el a lehetőséget, hogy véleményét kifejtse, nyilatkozatokat fogalmazzon. A kongresszus azt az ellentmondást oldotta fel, amely a tiszteletbeli elnöki tiszt és a volt tiszteletbeli elnök éles politikai megnyilatkozásai között feszült. Hozzátette: sokkal nagyobb az ellentmondás, amikor egy püspök, egy egyházi vezető tesz ilyen nyilatkozatokat.
Az RMDSZ elnökének szavai szerint a spontánnak nevezett, de valójában nagyon is aprólékosan előkészített fórumokról szóló sajtóbeszámolók nyomán az a benyomás támad, hogy az erdélyi magyarságnak nem a románokkal van vitája. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a jóhiszeműség a provokációval keveredik – szögezte le Markó, aki szerint nem a romániai magyarság érdeke az, hogy egységes képviselete ne legyen olyan erős, mint amilyen most, s ha lehetséges, szűnjön meg egysége. Mint mondta, a románságon belül nagyon sokakat zavar, hogy az RMDSZ ilyen erőre tett szert, hogy hamarosan befejeződik a tulajdon visszaadása, és most kellene rendezni az egyházi ingatlanok sorsát. Sokakat zavar, hogy Erdélyben lassan-lassan számos helyen elfogadottá válik a kétnyelvűség, az alkotmánymódosítás előkészítése során elfogadták, hogy a kisebbség anyanyelvének használata alkotmányos lesz a közigazgatásban, a kormánynak alárendelt különböző intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Mindent megtesznek, hogy megosszanak bennünket.
Aggasztónak tartom, hogy ezeken a fórumokon egyre több olyan ember tűnik fel, aki az 1989 előtti rendszer kiszolgálója volt. Most megpróbálnak zavart kelteni közöttünk, nagyon sokszor ők a leghangosabbak – fogalmazott.
Markó Béla hangsúlyozta, hogy valóban nagyon sok emberben jogos elégedetlenség gyűlt fel szociális és gazdasági okok miatt. Ugyanakkor nem tudok eltekinteni attól a gondolattól, hogy tudatos provokációról, megosztási kísérletről szó van. Szeretnék mindenkit figyelmeztetni: legyen óvatos, mert sem az RMDSZ-nek, sem az egyházaknak, sem az erdélyi értelmiségnek nem érdeke, hogy most, amikor végre van erőnk komoly eredményeket elérni, egymásnak ugorjunk és hagyjuk megosztani ezt a közösséget – jelentette ki.
Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 3-i együttes üléséről
*** A Képviselőház és Szenátus 2003. március 3-i együttes ülésének vendége volt Lord George Robertson, a NATO főtitkára. Robertson mindenek előtt méltatta a csatlakozási folyamat során Románia által eddig megtett lépéseket, ugyanakkor emlékeztette a részvevőket arra, hogy az integrációnak továbbra is fontos külpolitikai célnak kell lennie az ország számára. Hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség biztonságpolitikai szerepét, mint mondta, a NATO-nak szüksége van európai szövetségesekre és az erőfeszítések koncentrálására.
Lord George Robertson felsorolta azokat az irányvonalakat, amelyek elengedhetetlenek a demokrácia kiteljesedéséhez, és amelyek területén Romániának folytatnia kell az elkezdett reformokat. Külön hangsúlyozta a katonai reform, a titkos információk biztonságának szavatolása, a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform, a gyermekvédelem és nem utolsó sorban a gazdasági reform, valamint a korrupció-ellenes törvények alkalmazása terén megtett lépések kiteljesítésének fontosságát.
A NATO főtitkára elmondta: bízik abban, hogy Románia teljesíti vállalt kötelezettségeit, és ezáltal hozzájárul a térség stabilitásához valamint a béke megőrzéséhez. Ily módon Románia 2004-ben teljes jogú NATO tagállam lesz.
„Üdvözöljük önöket a NATO családjában” – zárta beszédét Lord George Robertson.
*** A Képviselőház és a Szenátus 2003. március 3-i együttes ülésén megvitatta a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt által benyújtott „Giga-közköltség” című egyszerű indítványt.
Az RMDSZ álláspontját Antal István, az Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottság elnöke ismertette. A Szövetség képviselője elmondta, hogy az 1996-2000 közötti időszakban hatalmon lévőknek is négy évre volt szükségük ahhoz, hogy elkezdjék az energetikai szektor privatizációját, folytassák az elkezdett atomerőmű építésével kapcsolatos beruházásokat, valamint előkészítsék az előző kormányok által meg nem valósított programokat.
A képviselő elmondta, hogy az előző kormányok programjaiban is szerepelt az energetikai iparág átalakítását és privatizációját célzó tervezet. Sajnos az ehhez kapcsolódó stratégia nem készülhetett el, hiszen több alkalommal is miniszterváltásra került sor.
Antal István hangsúlyozta, hogy az energetikai szféra bővítése végre egy középtávú fejlesztési stratégia szerint történik. Ennek célja egy működő, minőségi, és környezetvédelmi szempontból biztos, az Európai Unió elvárásaival összhangban álló szolgáltatásokat nyújtó energia-piac létrehozása. Ennek érdekében az elmúlt két évben több olyan törvénykezési, adminisztratív intézkedés látott napvilágot, amelyek ezeknek a lépéseknek a megvalósítását hivatottak szolgálni.
A képviselő számottevő lépésként könyvelte el, hogy – az Európai Unióhoz való csatlakozási dokumentumok értelmében – a hazai villamos energia szektort 30 százalékos arányban, a gáz-szektort pedig 25 százalékos arányban kell liberalizálni.
Befejezésül Antal István megfogalmazta, hogy véleménye szerint a nemzetgazdaság fellendülése a hazai energetikai szektor középtávú fejlesztési stratégiájának megvalósításától függ. Az RMDSZ ugyanis határozottan támogatja az említett stratégia megvalósítását. Ez tételesen szerepel a kormánypárttal megkötött, a 2003. évre szóló Együttműködési Nyilatkozatban. A kormány, illetve szakminisztérium felelőssége óriási, de más lehetőség nincs, mint az elkezdett programok megvalósítása.
A képviselők és a szenátorok 70 igenlő és 182 ellenszavazattal visszautasították az indítványt.
Az RMDSZ az indítvány ellen szavazott.