RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. február 25., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2398. szám, IV. kiadás
Tájékoztató a Képviselőház 2003. február 24 és 25-i plenáris üléséről
*** 2003. február 24-én a Képviselőház plenáris ülésének megnyitását követően az ellenzék javasolta, hogy a tervezettnél korábban kerüljön a plénum napirendjére a közméltóságok, bírák és ügyészek, illetve köztisztviselők vagyonbevallását szabályozó 1996. évi 115. számú törvény módosítására benyújtott törvénytervezet vitája.
Borbély László képviselő ismertette a törvénytervezetek napirendre tűzésének procedúráját, majd javasolta, hogy térjenek rá a napirendi pontok megtárgyalására, így sorra fog kerülni a szóban forgó törvénytervezet is. A képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem ellenzi a jogszabály vitáját és kész megszavazni azt.
A képviselő külön hangsúlyozta, hogy az RMDSZ soha nem ellenezte a közméltóságok, bírák és ügyészek, illetve köztisztviselők vagyonbevallását szabályozó törvénytervezet megtárgyalását, illetve elfogadását.
A Szociáldemokrata Párt képviselője érvelésében közölte, hogy a kormány egy törvénytervezetet készít, melyet felelősségvállalással akar törvényerőre emelni, ezért nem tartja helyesnek most egy rossz tervezet megvitatását.
Márton Árpád képviselő ismertette, hogy az RMDSZ frakció nem ért egyet azzal az eljárással, amely értelmében a kormány törvénykezik, amikor azt megteheti a Parlament. A képviselő javasolta a napirendről folyó vita felfüggesztését és az érdembeli vita elkezdését. Véleménye szerint a Parlamentben létező törvénytervezetet kell jobbítanunk, elkerülve annak látszatát, hogy a parlamenti képviselők nem hajlandók alávetni magukat a kötelező vagyonbevallási procedúrának.
- február 25. – napirend előtti felszólalások
*** Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatában a brassói „Áprily Lajos” líceum helyzetéről szólva rámutatott arra, hogy a magyar diákok helyszűkében szenvednek, nem férnek hozzá laboratóriumi felszerelésekhez, és mindez csökkenti az oktatás színvonalát. Következésképpen, a képviselő szerint a brassói magyar közösség jogosan kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását.
A képviselő ismertette, hogy a kormánypárttal – helyi és központi szinten megkötött együttműködési egyezmény megkötésének alkalmával a két fél kielégítő megoldást keresett a probléma megoldására és a megegyezés alapján el is indult egy új iskola építésének folyamata. A tanügyi tárca vezetője, Ecaterina Andronescu, a 2003. január 29.-én, Brassóban tett látogatása alkalmával érthetetlen módon mégis arról beszélt, hogy a megjavított épületbe a magyar nyelvű osztályok költöznek majd, a román diákok pedig az új épületbe, amit legkésőbb folyó év szeptember 1.-ig át kell megkapniuk.
A képviselő szerint szomorú az a tény, hogy egyes ellenzéki pártok politikai tőkét akarnak kovácsolni maguknak abból, hogy befolyásolják a román tanulókat és szülőket, az úgynevezett „etnikai elkülönülés” elleni harcra buzdítva őket.
*** Ezt követően dr. B. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezető személyiségeinek magatartásával kapcsolatban, akik a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiírtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. A képviselő elmondta, hogy ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra, és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, és amikor a parlamenti kivizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások tovább folytatását, az ügyészség pedig megszüntette a kártevők elleni eljárást. A képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy az időben vissza nem adott erőterületeket, melyeket időközben kipusztítottak, most csutakosan adják vissza a jogosultaknak.
Erdő helyett erdőt kéne visszaadni – zárta beszédét a képviselő.
*** 2003. február 25-én a Képviselőház plénuma megvitatta és elfogadta az állam magántulajdonában lévő helységek politikai pártoknak való eladását szabályozó 16/2002. számú törvénykezdeményezés egyeztető bizottsági jelentését.
A jogszabály szerint bármely nemzeti kisebbségi szervezet, amely képviselve van Románia Parlamentjében, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a politikai pártok.
A jogszabály előírásaiban a politikai pártokra vonatkozó 2003. évi 43. számú törvény értelmében újra bejegyzett politikai pártok részesülnek.
A Képviselőház 2003. február 25.-i plenáris ülésén megtörtént a törvénytervezet végső szavazása.
Továbbá a képviselők megvitatták és elfogadták a Kormány által benyújtott bányatörvény-tervezet egyeztető bizottsági jelentését.
Az Ipari és szolgáltatásügyi bizottság által alapfokon tárgyalt jogszabály hosszú bizottsági vita után került a plénuma elé, de elmondható, hogy több olyan előírást tartalmaz, amelyek pozitívan befolyásolhatják a kitermelési tevékenységet.
Az RMDSZ képviselőinek javaslatára sikerült a törvény szövegébe beiktatni, hogy az önkormányzatok az érvényes szabályozások szerint, kedvezményekben részesíthessék a bányaipari beruházásokat, illetve hogy az érvényes bánya-kitermelési licenszek módosíthatóak legyenek, ha az utólagos szabályozás ezt lehetővé teszi.
Az RMDSZ képviselői, Antal István, Erdei D. István és Ráduly Róbert felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény egyik lényeges előírása értelmében az építőipari altalajkincsek kitermelhetőek és hasznosíthatóak kitermelési engedéllyel is, licensz kiváltása nélkül. Hasonló módon kitermelhető a folyók és patakok medrében található, építkezésre alkalmas kő és homok.
A törvény fent említett előírásai lehetőséget nyújtanak arra, hogy az önkormányzatok olcsóbb építkezési anyaghoz jussanak, felgyorsítva ezáltal a már elkezdett építkezések és útjavítások menetét.

