2003

2003. február 5., szerda XI. évfolyam, 2383. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                              Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                    2003. február 5., szerda

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                          XI. évfolyam, 2383. szám

 

 

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Markó Béla, a Szövetség e heti sajtótájékoztatóján mindenekelőtt röviden értékelte az elmúlt hét végén lezajlott Kongresszus eseményeit. Hangsúlyozta: a Szövetség életében betöltött vitathatatlan szerepe mellett, a Kongresszus erős kapocsnak bizonyult Románia és Magyarország közötti viszonyok megerősítésében. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet a Kongresszus által elfogadott határozatokra, amelyek több olyan kérdésre – integráció, régiófejlesztés, ingatlanok visszaszolgáltatása, kedvezménytörvény, szociális helyzet, népesedés – vonatkoznak, amelyeket az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelemmel fognak kezelni a Szövetség szakemberei. Mint mondotta: az elfogadott határozatok prioritások megállapítására kényszerít. Markó Béla kitért a Szövetség Programja és Alapszabályzata módosításának következményeire: az elfogadott dokumentumok egyes átalakítások végrehajtására köteleznek bennünket, így a belső választásoknak május 31-ig történő lebonyolítására.

A szövetségi elnök bevezetőjét követően Puskás Bálint szenátor, a Szenátus jegyzője ismertette az RMDSZ szenátusi frakciójának a tavaszi parlamenti szesszióra vonatkozó törvényhozási prioritásait. Elsődleges fontosságúnak számít a szövetkezeti törvény kidolgozása és elfogadása, melynek tervezete jelen pillanatban a Kormány előtt van. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy a szövetkezeti törvény elfogadása azért is fontos a Szövetség számára, mivel eddig nem létezett olyan jogi keret, amely hasonló jellegű társulások létrehozását lehetővé tette volna. Leszögezte: az RMDSZ nem támogatja a központosított szövetkezeti rendszert, minél nagyobb szabadságot kíván biztosítani a szövetkezetek működése terén. Puskás Bálint ezt követően további prioritásként jelölte meg a kárpótlásokra vonatkozó törvényt, amelynek tervezete ugyancsak a Nastase kabinet napirendjére fog kerülni az elkövetkezőkben.

Különös fontossággal bír az Adóügyi Törvénykönyv, amelynek módosításán a Kormány dolgozik, valamint a jogtanácsosi szakma gyakorlására vonatkozó törvénytervezet, amely jelen pillanatban a Szenátusban van. A Családi Törvénykönyv kidolgozása hasonlóképpen lényeges feladat a Szövetség számára, fontos olyan javaslatok kidolgozása, amelyek a jelenlegi körülményekkel összhangban állnak.

Márton Árpád képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke ismertette az RMDSZ képviselőinek e félévi prioritásait. Elmondta: három nagy kérdésben kívánnak módosításokat végrehajtani: a kultúra, a tanügy és az egészségügy terén.

Márton Árpád kifejtette, hogy fontosnak tartják a kulturális intézmények finanszírozására vonatkozó törvény kidolgozását. A tanügyi törvény kapcsán elmondta, hogy szükségesnek tartják olyan módosítások beiktatását, amelyek pontosabbá és átláthatóbbá teszik a tanügy egészét. Az egészségügyről szólva Márton Árpád rámutatott arra, hogy koherens és működőképes rendszer kidolgozását szorgalmazzák, ugyanis a meglévő jogszabályok, kormányrendeletek, illetve törvénykezdeményezések egységes keretének hiánya teljes mértékű bizonytalanságot teremt e téren. Az RMDSZ politikusa arról is tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a Szövetség egy új, az archívumokra vonatkozó törvény kidolgozását szorgalmazza, amely megkönnyíti az adattárakhoz való hozzáférhetőséget.

A Szövetség törvényhozási prioritásainak ismertetését követően, Markó Béla újságírói kérdésre válaszolva kitért az idei SZDP-RMDSZ protokollum egyes várható pontjaira. Elmondta, hogy az RMDSZ fontosnak tartja a magyarság képviselőinek jelenlétét a rendőrség, diplomácia és titkosszolgálat struktúráiban, de leszögezte: az előzetes sajtóhírektől eltérően, nem vezetői tisztségek betöltéséről van szó. Véleménye szerint a magyarság képviselőinek a főbb intézményekben való jelenléte elősegíti a kisebbség-többség közötti együttélést.