2003

2003. február 3., hétfő XI. évfolyam, 2381. szám

be

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                 Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                        2003. február 3., hétfő

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                          XI. évfolyam, 2381. szám

 

 

Kongresszusi határozatok

Megújította Állandó Büróját a Szenátus

Megválasztotta vezetőit az RMDSZ képviselőházi frakciója

 

 

***      Kongresszusi határozatok

Az alábbiakban közöljük az RMDSZ 7. Kongresszusa által elfogadott határozatokat:

 

 

HATÁROZAT

a térségek fejlesztéséről

 

Figyelembe véve, Románia általános gazdasági-szociális helyzetét, az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat, az önkormányzatokra támaszkodó térségi fejlesztési stratégiák szükségességét és a európai politikáknak megfelelő, a térségek közötti különbségek csökkentését célzó programok szükségességét,

 

tekintettel Magyarország Európai Uniós csatlakozására, amely Románia európai integrációs folyamatában a romániai magyarság számára előnyös helyzetet teremt,

 

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kongresszusa, a helyzeti előnynek az érvényesítésére, és azért, hogy a magyarság az integrációs folyamatból nyertesen kerüljön ki,

 

ELHATÁROZZA:

 

  1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség céljai között kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső-Erdély, Székelyföld) fejlesztési elképzeléseinek támogatása, a térségi sajátosságok figyelembe vevő fejlesztési programok támogatása.
  2. A Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megyék) sajátos helyzete és adottságai miatt sajátos megoldásokat igényel. A székelyföldi magyar lakosság (667.573 fő) 55%-a él vidéken (365.294 fő). Ezért az RMDSZ különös gondot fordít a vidék gondjainak megoldására, a vidékfejlesztésre, a vidéki infrastruktúra javítására.
  3. A Székelyföld térség problémáinak megoldása érdekében az RMDSZ támogatja:
    1. azt, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak;
    2. egy térségspecifikus fejlesztési program megvalósítását, amely a beruházások ösztönzését, az életminőség javítását és új munkahelyek létrehozását célozza;
    3. modern technológiák bevezetését a székelyföldi hagyományos iparágakba (fafeldolgozás, mezőgazdaság), figyelembe véve, hogy visszaszolgáltatásra került a mezőgazdasági ingatlanvagyon;
    4. az intézményfejlesztést, az önkormányzatok menedzsmentjének bevezetését;
    5. a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozását;
    6. a humán erőforrás képzését és átképzését, a felsőoktatás szerepét a felnőttképzésben;
    7. a kultúra fejlesztését és a hagyományok megőrzését;
    8. a térség marketingjét.
  4. A Kongresszus kötelezi az Ügyvezető Elnökséget arra, hogy hozzon létre egy térség- és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, támogatásával, összehangolásával megbízott munkacsoportot.

 

Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa

  1. 02. 02., Szatmárnémeti

 

 

HATÁROZAT

 

Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, életszínvonalára, és jelentős részének elszegényedésére,

 

ezen rétegek szociális biztonságának és életminőségének javítása érdekében,

 

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kongresszusa a következő szociálpolitikai irányelveket határozza meg:

 

1.               Létbiztonság

 

  1. Növelni kell a létbiztonságot, ezért a szociális rendszernek biztonságot, stabilitást és kiszámítható jogszabályokat, intézményrendszereket kell nyújtania. A társadalmi biztonság – a gazdaság helyzetnek megfelelő – alapszintjének garantálását a Szövetség céljának tekinti.
  2. A szociális védelem minimumszintjének kiépítése.
  3. A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie.
  4. A szegénység enyhítése.

 

2.               A munkaerő fejlesztés területén

 

  1. A munkához való jog gyakorlásának javítása, a hátrányos helyzetű településeken élő munkaerő, valamint a 45 feletti korosztályhoz tartozó aktív lakosság, a pályakezdő fiatalok és szakképzettek számára.
  2. A munkaadók érdekeltségének növelése az állam által támogatott foglalkoztatási politika irányában

 

3.               A szociális ellátások terén

 

  1. A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformjának folytatása, célzottabbá, áttekinthetővé tétele, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére.
  2. A társadalmilag önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok adóterheinek normatív csökkenése.
  3. A többgyermeket vállaló családok támogatási rendszerének létrehozása.
  4. A gyermekgondozási segély növelése és adómentesítésének fenntartása.
  5. A vidékről származó diákok számára, akik közép- és felsőoktatásban vesznek részt, javítani kell az esélyegyenlőség feltételeit: lakás-, szállítási- és megélhetési feltételek könnyítése révén.
  1. Az önkormányzatok szerepe a szociális biztonság megteremtésében

 

  1. A szociális szolgáltatások decentralizációja során a központi kormányzat biztosítsa ezen feladatok minőségi ellátásához szükséges forrásokat.
  2. Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttműködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok (nagycsaládosok, munkanélküliek, vidéki lakosság) támogatásában.
  3. A fogyatékossági támogatás egységes rendszerének kidolgozását (a 1999/102 számú sürgősségi kormányrendelet módosítása).
  4. A központi kormányzat és az önkormányzatok egyszerre ösztönözzék az új lakások építését és a meglévő állományok felújítását.
  5. A hajléktalanok számára – állami, önkormányzati és egyházi összefogással – ideiglenes szociális lakások biztosítása, garantálva az emberi lakhatás feltételeit.
  6. A visszaszolgáltatott államosított ingatlanok volt bérlői számára lakhatási feltételek biztosítása.
  7. A víz- és gázellátás biztosítása.
  8. Olyan szociális védőháló kialakítását, amely az egyedül élő és önellátásra képtelen idősek számára megfelelő életkörülményeket biztosít.

 

  1. A nyugdíjrendszer területén

 

  1. Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség felvállalja, kezdeményezi és támogatja olyan nyugdíj rendszer bevezetése, amelynek keretében biztosítva van a nyugdíjak méltányossága, kiszámíthatósága és biztonsága a nyugdíjaztatás időpontjától függetlenül.
  2. A nyugdíjasok szociális biztonságának megvalósítása céljából elengedhetetlen a meglévő állami nyugdíjbiztosítás kiegészítése a tőkefedezeti elven alapuló magánnyugdíj biztosítással.
  3. A nyugdíjnak az életkeresettel és a befizetett járulékkal összhangban kell lennie.
  4. A mezőgazdaságban dolgozók nyugdíjának méltányos rendezése.
  5. A nyugdíjak állandó kiigazítása az évi infláció figyelembe vételével.

 

Ezen irányelvek határozzák meg az RMDSZ álláspontját a Törvényhozásban, közigazgatásban, szakintézményekben.

 

Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa

  1. 02. 02., Szatmárnémeti

 

HATÁROZAT

a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta határozottan kiáll a Kárpát-medence országaiban élő magyar közösségek és az anyaország közti szabad kapcsolattartása mellett, következetesen cselekszik e természetes kapcsolat állandó gazdagításáért. Ezt Szövetségünk nemzeti önazonosságunk megőrzése egyik alapvető feltételének tekinti.

A magyar-magyar konferenciák, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásának egyik kezdeményezőjeként ezek munkálataiban az RMDSZ-nek jelentős szerepe volt, valamint abban is, hogy a kárpát-medencei magyar közösségek érdekvédelmi szervezetei és a magyarországi politikai pártok közös álláspontokat, együttes cselekvési prioritásokat, egységes stratégiát dolgoztak ki. Ennek bizonyítéka a MÁÉRT munkacsoportjaiban résztvevő szakértőink érdemi részvétele a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény rendelkezéseinek kialakításában, valamint az a szerepvállalás, amellyel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elérte, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen.

Mindez feljogosít bennünket arra, hogy kifejezzük határozott meggyőződésünket: a kedvezménytörvény beilleszthető az európa uniós gyakorlatba. Jelentős szerepe van a nemzeti önazonosság megőrzésében, a kisebbségi sorsban élő nemzeti közösségek hátrányos helyzetének enyhítésében, szülőföldjükön való boldogulásában. Az Európai Uniótól és az Európai Tanácstól segítséget várunk ezen elvek elismeréséhez.

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa kiáll amellett, hogy az érintett országokkal, és az európai intézményekkel folytatott konzultációk eredményeként módosításra kerülő kedvezménytörvény új formájában is őrizze meg lényegét: minél több lehetőséget és támogatást biztosítson önazonosságunk erősítéséhez – az anyaországban rendelkezésre álló eszközökkel és szülőföldjükön egyaránt – mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják, és akik közös anyanyelvük és kultúrájuk révén egy nemzetet/közösséget alkotnak.

 

Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa

  1. 02. 02., Szatmárnémeti

 

HATÁROZAT

a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról

 

A romániai magyarság utóbbi tíz évben bekövetkezett, közösségünk egészét érintő fogyása szükségessé teszi egy megfelelő népesedési politika kidolgozását, amit az RMDSZ a politikai szintéren képvisel és a közösségépítési munka során felhasznál.

Stratégiánk megalapozása érdekében az RMDSZ társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek bevonásával  folytatja az erdélyi magyarság fogyását előidéző sajátos, és a régió egészére jellemző demográfiai folyamatoknak, a társadalom helyzetéknek, mindannak az elemzését, ami a természetes fogyást, elvándorlást, illetve az asszimilációt előidézi. Az RMDSZ Programjára alapozva, a kutatások eredményeire építve kell megfelelő stratégiát kidolgoznunk és megvalósítanunk az ifjúságpolitika, a minőségi oktatás biztosítása, önálló intézményrendszerünk bővítése, a munkahelyteremtés, a családpolitika, a magyarok által is lakott régiók gazdasági fejlesztése, a szociális helyzet javítása által, hogy nemzeti közösségünk jövőképének része lehessen a jólét bizonyossága, önazonosságunk megőrizhetőségének hite.

Célunkat széleskörű társadalmi szolidaritásra alapozva, a történelmi magyar egyházakkal és az erdélyi magyar civiltársadalom szervezeteivel közösen kívánjuk megvalósítani, az együttműködés és a kölcsönös bizalom jegyében.

Ennek érdekében a Kongresszus megbízza az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét a kérdéssel foglalkozó munkacsoport létrehozásával, amely szakmai alapot biztosít a romániai magyar közösség népesedési helyzetének javítása érdekében kifejtett politikai és társadalmi tevékenységnek.

 

Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa

  1. 02. 02., Szatmárnémeti

HATÁROZAT

a romániai magyar közösség köztestüleitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényről

 

Parlamenti képviseletünk kiemelt feladataként jelöljük meg a romániai magyar nemzeti közösség köztestüleitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatását, különös tekintettel a csíki magánjavak hajdani tulajdonának visszaszolgáltatására az 1921-es telekkönyvi állapotnak megfelelően, valamint egyéb ingatlanokra.

 

Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa

  1. 02. 02., Szatmárnémeti

 

 

HATÁROZAT

Az RMDSZ állásfoglalása Románia európai integrációjáról

 

Az 1989-es fordulat után Románia számára az európai és euro-atlanti integráció kérdése a romániai társadalom demokratizálódásának sarokkövévé vált.

Az elmúlt tizenhárom évben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindvégig azon az állásponton volt, hogy az integrációs folyamat felgyorsítása elsődleges érdeke Romániának és ezen belül a romániai magyar közösségnek.

Azért, hogy nyertesei lehessünk az európai integrációnak, az RMDSZ kiemelt feladatának tekinti a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét, azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek lehetővé teszik, hogy erre a közösség és annak tagjai felkészülhessenek. Célunk, hogy az egyenlő esélyeket biztosító sokszínű Európában megőrizzük magyar nemzeti identitásunkat és kialakítsuk versenyképességünket.

Ehhez a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek politikai eszközökre van szüksége.

Ezért 1996-ban az RMDSZ úgy döntött részt vesz a döntéshozatalban, kormánykoalícióra lépett, és ezzel tevőlegesen részt vállalt Románia euro-atlanti integrációs folyamatában. Ez az időszak, valamint a 2000-es választások utáni egyezmények a kormányzópárttal a magyar nemzeti közösség életében is pozitív eredményeket hoztak. A nemzeti kisebbségek, közösségek kérdéskörének európai dimenzióba emelése fontos állomást jelentett az integrációs folyamatban.

A tulajdon kérdésében, a föld és erdők visszaadásáról szóló törvény és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény keretet biztosít e tulajdonok visszaszolgáltatásához. Ezen törvények gyakorlatba ültetése politikai akarat kérdése.

A romániai magyarság továbbra is cselekvő részese az integrációs folyamatnak. A 2002-es őszi prágai NATO csúcsértekezlet Románia euro-atlanti csatlakozásáról meghatározó lehet a következő években. Az RMDSZ  hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsításához. Romániát ma a térség stabilitását pozitívan befolyásoló országként tartják számon. A szélsőséges politikai erők elszigetelésében és a politikai stabilitás fenntartásában az RMDSZ-nek döntő szerepe volt. Az a tény, hogy feloldották a  vízumkényszert fontos a romániai magyarság számára, főleg most, amikor Magyarország Európai Uniós tagsága előreláthatóan vízumkényszer bevezetését fogja jelenteni néhány Magyarországgal szomszédos állammal szemben, ahol magyar közösség is él. A kisebbségi közösségek helyzetének rendezése elkezdődött ugyan, de még számos alapvető kérdést kell megoldani ahhoz, hogy az esélyegyenlőség feltételei megteremtődjenek.

Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az Európai Unió 2002-es éves jelentése kimondja, Romániában még nem működik teljes értékű piacgazdaság. Bár gazdasági növekedésről beszél a statisztika, a lakosság ezt nem érzi, szegénység van, az életszínvonal nem nő, a nyugdíjasok, a pályakezdők számára különösen nehéz a megélhetés.

Románia számára az Európai Unió által betervezett 2007-es évi csatlakozási dátum azt jelenti, hogy gazdasági, szociális kérdésekben, a korrupció csökkenése terén, a nemzeti közösségek jogainak kiteljesítésében meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek reális esélyt jelentenek az ország minden állampolgára számára, hogy a csatlakozás valóban egy olyan egyesült Európát jelentsen, ahol a jólét, a másság tiszteletben tartása és elismerése alapvető értékek lesznek.

Az RMDSZ, a romániai magyar nemzeti közösség partnere Románia európai integrációs törekvéseinek. Ebben társa az RMDSZ azon román politikai erőknek, amelyek egy valós, megvalósításokon alapuló integrációt, az európai unióhoz való csatlakozást, és a vele járó értékrendek átvételét akarják Románia számára.

 

 

Elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. Kongresszusa

  1. 02. 02., Szatmárnémeti

 

***      Megújította Állandó Büróját a Szenátus

Hétfőre, február 3-ra, összehívták a folyó parlamenti ciklus 2003. február-júniusi ülésszakát. Az RMDSZ szenátusi frakciója megtartotta első ülését, melyen ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort javasolták, illetve fogadták el a jelenlevők titkos szavazással, egyhangúlag, az Állandó Büróban erre az időszakra az RMDSZ-t egyezményesen megillető titkári tisztség betöltésére. A Szenátus plénuma 116 mellette és 12 ellene leadott szavazattal Puskás Bálint Zoltán szenátort titkárának megválasztotta.

 

***      Megválasztotta vezetőit az RMDSZ képviselőházi frakciója

Az RMDSZ frakció megtartotta a 2003. február-júniusi ülésszakának első ülését, melynek keretén belül megválasztották a frakció vezetőségét. A szavazás következtében a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőségének összetétele nem változott: elnök – dr. Kelemen Atilla, alelnökök – Márton Árpád és Varga Attila, titkár – Pataki Júlia. A frakció, akárcsak a tavaly, Borbély Lászlót jelölte az Állandó Büró titkári tisztség betöltésére.

Az Állandó Büró tagjait a délutáni plenáris ülésen fogják megválasztani.