RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. január 20., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2372. szám
A Fővárosi Bíróság tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezet per fellebbezését
*** Bukaresti Bíróság január 20-án tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezett – alapfokon már elutasított – per fellebbezését. Frunda György, a Szövetség ügyvédje közölte, hogy az RMDSZ jogi képviselője hiányában elfogadja a mára meghirdetett terminust, mert ezt az ügyet érdemben kell megnyerni, nem pedig perrendtartási, formai kifogásokkal. Az RMDSZ ügyvédje ugyanakkor kifejtette, hogy a felperes által az SZKT illegitim összetételére vonatkozó keresete elévült. Ha a felperes valóban az SZKT összetételét kifogásolja, az RMDSZ VI. csíkszeredai kongresszusát követően, 1999. május 16-tól számítva, 15 napon belül kellett volna megtámadnia a Szövetségi Képviselők Tanácsának összetételére vonatkozó kongresszusi határozatot – mutatott rá Frunda György.
Továbbá megállapította, hogy az RMDSZ VI. Kongresszusán elfogadott Alapszabályzat értelmében a jelenlegi SZKT összetétele az új SZKT megalakulásáig törvényes, mivel a belső választások megrendezését az SZKT átutalta a Kongresszus hatáskörébe.
Az RMDSZ jogi képviselője a fellebbezés elutasítását kérte. A Fővárosi Bíróság holnap hirdet ítéletet ebben az ügyben.
*** Magyar újságírók kérdéseire válaszolt Markó Béla szövetségi elnök a szombati marosvásárhelyi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését követően. A magyar sajtó képviselői több, igen aktuális témakört is érintettek, így az Alapszabályzat módosítását, minek kapcsán felmerült az a kérdés is, hogy milyen mértékben kaptak helyet a Szövetségen belül működő platformok indítványai a készülő tervezetben. Elhangzottak mindemellett a státustörvény módosításához, valamint a jogszabály által biztosított támogatásokhoz fűződő kérdések is.
A magyar sajtó képviselőinek felvetésére Markó Béla vázolta a Reform Tömörülésnek az Alapszabályzat módosításához előterjesztett javaslataival kapcsolatos véleményét. Elmondta, hogy ezek között némelyik megvalósítható, van olyan, amely már benne van az Alapszabályzat-módosító javaslatok csomagjában, és van olyan is, amely nem megvalósítható. Arról a javaslatról, amely szerint minden magyarnak biztosítani kell annak lehetőségét, hogy RMDSZ-vezetőséget választhasson, Markó Béla kifejtette: ez csak úgy lehetséges, hogy az a személy, aki választani akar, belép az RMDSZ-be. A román törvények szerint ugyanis csak az adott szervezet tagjai választhatják meg annak vezetőségét. Az RMDSZ elnöke szerint ez azonban nem kulcsprobléma hiszen, aki valóban részt akar venni a Szövetség képviselőtanácsának megválasztásában, az beléphet az RMDSZ-be. Markó Béla azonban kifejtette: nem kívánja a Reform Tömörülés elképzeléseit mélyrehatóbban elemezni, viszont a módszerét erkölcsileg elítéli. A radikális szárny képviselőinek arra a kijelentésére, amely szerint amennyiben nem veszik figyelembe az általuk támasztott feltételeket, szakadhat az RMDSZ. Markó Béla leszögezte: „Nem az RMDSZ-t, hanem a romániai magyarságot fenyegetik azzal, hogy tönkreteszik a romániai magyarság egyik legfőbb értékét, az egységes politikai fellépést, ami nélkül az elkövetkezőkben jelentős eredményeket nem lehet elérni.” Markó Béla nem értett egyet azzal a magatartással sem, amely szerint a Reform Tömörülés tagjai csak akkor hajlandóak az RMDSZ-ben együtt dolgozni, ha a többség teljesíti az általuk megszabott feltételeket. Ezekről a kérdésekről lehet konzultációkat tartani, elemezni lehet a kérdéseket, mint ahogy az, az elmúlt időszakban, az alapszabályzat módosításának folyamatában is történt – vélekedett a szövetségi elnök. Markó Béla cáfolta azt a kijelentést miszerint ennyire élesek lennének az ellentétek az alapszabályzat-módosító indítványok szempontjából. Véleménye szerint a Reform Tömörülés képviselői valószínűleg saját belső okaikból nagyították így fel a feszültséget. „Ennek a csoportosulásnak egyik szárnya gyakorlatilag nem akar az RMDSZ-en belül dolgozni. Míg mások, attól függetlenül, hogy bírálják az RMDSZ-t, a Szövetségen belül akarnak maradni. Ez az ellentét feszíti őket, s ez csapódik ki ilyen vehemenciával” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Markó Béla ezt követően határozottan visszautasította azt a Reform Tömörülés részéről megfogalmazódó vádat, amely szerint az új alapszabály-tervezet a diktatúra, az egypártrendszer bevezetőjének tekinthető. Elmondta, hogy az Alapszabályzat bármelyik részének vizsgálatakor nyitás tapasztalható. Az Operatív Tanács tagjainak száma 9-ről 11-re fog emelkedni, a Szövetségi Képviselők Tanácsa nem korporatívan áll össze, hanem félig, vagy pedig teljes egészében a sokat emlegetett belső választási módszerrel, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa mellett pedig az elkövetkezőkben létrejön a Platformok Konzultatív Tanácsa is. A körvonalazódó módosításokat a Szövetség elnöke semmiképp nem a diktatúra, hanem a bizonyos mértékű nyitás mutatóiként értékelte.
A státustörvény módosításáról szólva Markó Béla cáfolta azt az alapelvet, amely értelmében az Európai Unióba történő belépéskor az illető ország esetében a jogszabály érvényét veszíti. Érvényüket veszíthetik bizonyos rendelkezések, így a munkavállalásról, szociális kérdésekről szóló kitételek, amelyek tulajdonképpen már megoldódtak, és amelyekkel kapcsolatban az Európai Unió nem fogad el semmilyenfajta diszkriminációt. Az RMDSZ elnöke azonban nem ért egyet az oktatás, művelődés terén meghatározott kedvezmények, hasonló kérdésekben ugyanis nincs olyan európai elv, ami ezt akadályozhatná. „Ha az Európai Unió ennyire vigyáz az oktatási diszkriminációra, intézkedjék, hogy a mi gyermekeink, akik magyarul tanulnak, ne járjanak a románul tanuló gyerekeknél egy órával többet minden nap az iskolába” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Majd hozzáfűzte: „Egyébként ezek a támogatások nem ellentétesek semmilyen európai elvvel, ezeket meg kell tárgyalni, s ilyen kitételnek nem szabad a jogszabályba bekerülnie.”
A státustörvény tartalmának, lényegi előírásainak megőrzésében az RMDSZ elnöke fontos szerepet tulajdonít a román-magyar, illetve a magyar-szlovák viszonynak. „Európa ugyan értetlenkedik ezekkel a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatosan, a támogatás, az anyanyelvi oktatás ügyében, de ők valójában nem kisebbségjogi, hanem politikai szempontok alapján közelítik meg a kérdéskört, leginkább a feszültségtől félnek, s nem attól, hogy milyen jellegű a megoldás.” Markó Béla elismerte, hogy az EU képviselői ellenségesen közelítenek meg néhány státustörvényi kedvezményt. „De alapvetően ez a térség problémája. Sőt, Európa – valószínűleg – stabilitási kérdést lát ebben” – összegzett a Szövetség elnöke.