Ezüstfenyő díjakat adott át Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen

*** Az RMDSZ 1989-as megalakulásakor arra vállalkozott és ma is arra vállalkozik programjában, hogy teljes egészében visszaszerezze a szülőföldet – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Marosvásárhelyen, az Ezüstfenyő díjak átadási ünnepségén. Az RMDSZ születésének 13. évfordulója alkalmából tartott ünnepi eseményen jelen voltak az RMDSZ országos vezetői, a területi szervezetek elnökei, szenátorok, képviselők, valamint neves közéleti személyiségek is.

Az RMDSZ elnökének kezdeményezésére, idén decemberben létrehozott Ezüst Fenyő díjjal azon személyek munkáját kívánták elismerni, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak, főként erdők és mezőgazdasági területek visszaszerzésében.

A díjat – Gyarmati János és Kiss Levente marosvásárhelyi képzőművészek alkotását – első alkalommal 38 személynek, szenátorok és parlamenti képviselők mellett vidéki polgármestereknek, alprefektusoknak, közbirtokossági elnököknek, erdőmérnököknek, egyházi személyiségnek ítélték oda. Markó Béla beszédében rámutatott, az ünnep egyúttal számvetés is. Emlékeztetett: 1989. december 21-én, a mostani ünnepséggel megegyező órákban Marosvásárhelyen az üzemektől a munkások elindultak már tüntetni a főtérre és este felé már halottai is voltak annak a népfölkelésnek, melynek Marosvásárhelyen 4 magyar és 2 román nemzetiségű hősi halottja volt. Rájuk is emlékeznünk kell ez alkalommal – mondotta a szövetségi elnök – nem nemzetiségük, hanem áldozatuk okán. Mert ez volt az a pillanat, mely esélyt mutatott fel – nemzetiségtől függetlenül – mindannyiunknak arra, hogy tegyünk valamit. saját közösségünkért.

A szövetségi elnök úgy vélte, különös dolog, hogy a mai napig sem lehet megjelölni azt a napot, helyet, ahol az RMDSZ megszületetett. „Nem tudjuk felmutatni azt, hogy hol, mikor volt az óra, az a pillanat, amikor az RMDSZ megszületett, mert az RDMSZ sok helyen, más-más napokon született meg: Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Erdély kisebb és nagyobb városaiban, szinte ugyanazokban a pillanatokban, szinte egymástól függetlenül.

Ez a sok helyen, sok pillanatban, de egy akarattal való születés az, ami a legjobban kifejezi a mai RMDSZ-t, hiszen sokfelé és sok alakban jött létre ez a szövetség. De soha senki egy pillanatig sem vitatta azt, hogy ennek a szervezetnek egyetlen, egységes szövetséggé kell válnia” – mutatott rá.

A szülőföld visszaszerzésének hosszú és nehéz folyamatáról szólva a szövetségi elnök arra emlékeztetett, hogy bár 1989 előtt a szülőföld nem veszetett el, de elveszőben volt. „Elveszőben volt a szülőföldünk, már nem voltak kétnyelvű feliratok, az anyanyelvet csak a családban lehetett használni, a helységneveket pedig az újságokban sem lehetett leírni, földünk, erdőnk, ingatlanjaink már réges-rég nem voltak, iskoláink pedig megfogyatkoztak”. Markó Béla leszögezte, az RMDSZ 13 éves munkája révén az erdélyi magyarság már van olyan állapotban, hogy visszaszerezze szülőföldjét, de kell, hogy legyen olyan állapotban is, hogy ne hagyja elhagyni a szülőföldet. Hogy ne engedje a fiatalokat elmenni erről a szülőföldről, hogy mutassa fel nekik, hogy itt van a lehetőség, az alkalom, az idő a szülőföld teljes visszaszerzésére – mutatott rá az elnök. A szülőföldet ugyanis el lehet veszíteni. Úgy is, hogy elveszik tőlünk, és el lehet veszíteni úgy is, hogy elhagyjuk.

Markó Béla szerint a szülőföld visszaszerzése csak lépésről lépésre lehetséges.
„Vissza lehet szerezni képzeletben egyszerre, egy csapással, huszárvágással, úgy ahogy valamikor elvették tőlünk, és vissza lehet szerezni úgy, ahogy a valóság ezt lehetővé teszi. Lépésről-lépésre, darabokban, földről-földre, holdról-holdra, hektárról-hektárra, erdőről-erdőre, házról-házra, költőről-költőre, szoborról-szoborra, emberről-emberre. Így adatott meg nekünk visszaszerezni ezt a szülőföldet – mondotta Markó Béla, aki rámutatott, az RMDSZ több éves nehéz küzdelme eredményeként Erdélyben mára már 1 millió hektár erdő került vissza többségében magyar nemzetiségű jogos tulajdonosaikhoz.

A Szövetség azoknak kínált fel Ezüstfenyő Díjat, akik nemcsak a hangzatos szólamokat vállalták, hanem a napi aprómunkát is, melynek viszont az eredménye nagyon nagy – mutatott rá az elnök. A szülőföld ezer, százezer hektárokban is mérhető, mint ahogy mérhető kétnyelvű feliratokkal, érzelmekkel, magyar himnusszal, március 15-tel, piros-fehér-zöld lobogóval, s ez mind együvé tartozik. A szülőföldet vissza kell szerezni úgy is, mint gazdasági erő, és ez a föld és erdő vagyont, amelynek nagy részét már visszaszereztük, az a szülőföld gazdasági erejének visszaadását is jelenti. Ha fiataljainkat itthon tudjuk tartani, akkor mi is lehetünk nyertesei Európa Uniós csatlakozásnak, ha nem, akkor bizonyossággal a vesztesei leszünk ennek – hangsúlyozta.

Zárógondolataiban Markó Béla annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a XXI. században a romániai magyarságnak, többé nem szabad vesztesnek lennie. A mostani Ezüstfenyő Díjazottak nagyon kemény munkával járultak hozzá ahhoz, hogy ma ne csak célkitűzésekről, hanem eredményekről is beszélhessünk meg. 1918 óta ez az első alkalom, amikor az erdélyi magyarság visszaszerzi, és nem elveszíti vagyonát – jelentette ki Markó Béla.

A rendezvény ünnepi hangulatát emelte Györfy László marosvásárhelyi színművész szavalata, valamint Székely Levente és Székely Bálint hegedűművészek előadása is.