RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro 2002. július 22., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro X. évfolyam, 2250. szám
Költségvetési kérdésekről tárgyaltak
*** Július 22-én Bukarestben költségvetési kérdésekről tárgyaltak az RMDSZ és a pénzügyminisztérium szakemberei. A Találkozón jelen volt Gheorghe Gherghina, a pénzügyminisztérium államtitkára, Dr. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, és Winkler Gyula Hunyad megyei parlamenti képviselő. A tárgyalást követően Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy a mai megbeszélés három irányban zajlott. Kifejtette, hogy a FMI-vel folytatott tárgyalások alapján október-novemberre halasztják a 2002-es költségvetés kiegyenlítésének megvitatását, amelyre vonatkozóan az RMDSZ már összeállította és benyújtotta javaslatait. A dokumentumban olyan gondok mielőbbi orvoslását sürgetik, amelyek nem kizárólag Erdélyi megyékre jellemzők. Ezek közül az egyik legfontosabb például az, hogy a tavaszi népszámlálás költségeit a kormány még nem egyenlítette ki; egy másik pedig a decentralizált teendők elvégzésére vonatkozik, ugyanis a kiutalt pénzösszegek nem elegendők. Ez utóbbi közül rendkívüli hangsúlyt fektettek a minimál garantált jövedelemről szóló törvény végrehajtására, azaz a szociális segélyek átutalására az illetékeseknek, a fűtéspótlékok folyósítására, és egyéb ehhez hasonló gondokra. Elkészült egy olyan megyék szerinti háttéranyag, amely tartalmazza, hogy melyek azok az összegek, amelyeket a különböző megyék kiegyenlítésként igényelnek.
A képviselő ugyanakkor elmondta, hogy a tárgyalások során konkrét programokról is szó esett. Példaként említette azt, hogy a tanácsokban az interetnikai programokra már elfogyott a pénz. Erre vonatkozóan az RMDSZ szakemberei ígéretet kaptak arra, hogy az információs minisztérium egy 3 milliárd lejes összeget folyósít, amelyből kb. egymilliárdot fordítanak majd interetnikai programokra.
Winkler Gyula továbbá arról is tájékoztatott, hogy 2003-as költségvetés felépítésének az elvi kérdéseit is megvitatták. Itt elsősorban a helyi költségvetések növelésének lehetőségeiről beszéltek. Az RMDSZ képviselője rámutatott, hogy az idei költségvetésben kiutalt összegek nem elegendők arra, hogy a decentralizációs folyamatokat véghez vigyék, ezért valamilyen módon újabb pénzforráshoz kell juttatni a helyi költségvetéseket. Ennek érdekében folytatni kell azt, amit két évvel ezelőtt elkezdtek: azaz növelni kell jövedelemadóból helyben maradt összegeket, vagy pedig az ÁFÁ-ból újra leosztott összegeket kell megemelni.
Pénzügyminisztérium egyik felvetése szerint az ősztől érvénybe lépő helyi közpénzügyek törvénye több jövedelemhez juttatja majd a helyi tanácsokat azáltal, hogy a helyi adók és illetékek növekedhetnek. A minisztériumnak ezt a javaslatát az RMDSZ szakemberei a közeljövőben fogják elemezni – fejtette ki az RMDSZ pénzügy szakembere. Ennek egyéb vonzatai is vannak – mutatott rá Winkler Gyula képviselő -, ugyanis a döntés a helyi tanács hatáskörébe tartozik, tehát nem egy általános pénzforrás, hanem minden helyi tanács önálló módon döntheti el, hogy mekkora helyi adókat és illetékeket ír ki.
A tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy valamilyen módon meg kell találni azt a módszert, amely szerint vagy garancialapokat, vagy pedig helyi önkormányzati beruházási bankot hozunk létre azért, hogy a helyi önkormányzatok megteremthessék a külföldi programoknak az önalapját. Tudniillik számos olyan nyertes pályázat van, amely azért nem képes behozni az uniós pénzeket, mert nincs meg a szükséges önalapja.
Az RMDSZ képviselői ugyanakkor ismertették a 2003-as költségvetési keretszámaival kapcsolatos elképzeléseiket, valamint a számunkra legfontosabb beruházásokat. A költségvetési törvény mellékleteinek megfelelően az RMDSZ szakemberei elkészítettek egy jelentést arról, hogy az erdélyi megyék milyen pénzösszegeket kérnek a központi pénzleosztásból 2003-ra ahhoz, hogy végre tudják hajtani a decentralizáció folyamatokat.
Ugyanakkor elkészült egy jelentés azokról a legfontosabb minisztériumi beruházásokról, amelyekre a 2003-as költségvetés keretein belül kérünk támogatást. E tekintetben prioritások a megyék szükségleteinek függvényében változnak.
Winkler Gyula képviselő végül elmondta, hogy a költségvetéssel kapcsolatos elvi kérdések az augusztus 1-i kormányülés napirendjén szerepelnek, és valószínűleg ezt követően kerül sor az RMDSZ szakemberinek a pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott következő egyeztetésére.
Kisebbségpolitika és európai integráció a MIÉRT nyári akadémiáján
*** Az európai integráció és a kisebbségpolitika kérdéseiről tartottak szombaton vitafórumot vezető magyar és román politikusok Nyárádszentmártonban a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári akadémiáján.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 12 év a romániai magyar közösséget képviselő RMDSZ számára a programok és az azok megvalósításához szükséges eszközök keresésének időszaka volt.
Az RMDSZ elnöke szerint egyes eszközök programadó jelentőségűekké válhatnak. Példaként említette, hogy a kormányon lévő SZDP és az RMDSZ parlamenti együttműködése modellként szolgálhat arra, miként lehet a többségi demokráciát „megállapodásos demokráciává” változtatni.
Markó hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság olyan önálló közösséget kíván formálni magából, amely részese a román társadalomnak, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a magyar nemzethez. Ezt a kettős kötödéssel járó önállóságot mindenkinek meg kell értenie – jelentette ki.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyaránt arra helyezte a hangsúlyt, hogy alapvetően a folyamatosság elve érvényesült az elmúlt 12 évben a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar politikában.
Mindketten kiemelték, hogy a rendszerváltás után alakult első magyar kormányt követően valamennyi kormány ezen a téren az elődje munkáját folytatta.
Szabó Vilmos kiemelte, hogy az új magyar kormány is fontos eredménynek tekinti a kedvezménytörvényt. Az előző négy évhez képest elsősorban a szomszédságpolitikában tart szükségesnek változásokat. Itt kell helyreállítani a megbillent egyensúlyt. Ugyanakkor a jószomszédi viszonyban nem történt semmi helyrehozhatatlan – jelentette ki.
Az államtitkár szerint a jószomszédi viszony kérdése azért is kiemelt jelentőségű, mert az ilyen viszony elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményes lehessen az a politika, amely alapvetően a határon túli magyarok szülőföldön való megtartását kívánja szolgálni. (MTI nyomán)