RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                      Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                                     2002. május 28., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                          X. évfolyam, 2212. szám

 

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Az RMDSZ álláspontja szerint időszerűtlen mind az Egyetértési Nyilatkozat, mind a státustörvény módosítása – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ keddi sajtótájékoztatóján. Köztudott, hogy a magyarországi és a romániai vezető politikai alakulatok mind sajátos módon vélekednek a törvényről, illetve a két ország miniszterelnöke által aláírt egyezményről, éppen ezért – hangsúlyozta – a módosításuk alapos elemzésre szorul.

A szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, hogy időszerű az RMDSZ és a kormánypárt területi szervezetek szintjén történő együttműködésének kiértékelése, amire a közlejövőben kerül sor. Markó Béla továbbá aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta az újságírókat, és ismételten megerősítette, hogy külpolitikai téren Románia abszolút prioritását az ország NATO-csatlakozása jelenti.

Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke vázolta a testület szombati ülésére javasolt főbb napirendi pontokat. Tájékoztatása szerint két lényeges kérdés merült fel, így a fiatalságnak az SZKT-ban való képviselete, valamint az alkotmánymódosítás és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése.

Az első kérdés kapcsán Frunda György leszögezte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa fontosnak tartja a fiatalságnak a testületben való jelenlétét, ezért felszólították az ifjúsági szervezeteket, hogy szeptember közepéig terjesszék az SZKT Állandó Bürója elé a tanácsban való képviseletükre vonatkozó javaslataikat. A megfogalmazott javaslatról az SZKT következő, szeptember végén sorra kerülő ülésen fognak dönteni.

Az elkobzott egyházai javak kérdéséről szólva a Szövetség politikusa kifejtette, hogy nem tartották szükségesnek a téma megvitatását, ugyanis az SZKT 2001. szeptember 29-i határozata értelmében az RMDSZ határozottan szorgalmazza az elkobzott javak természetbeni visszaszolgáltatását. A kormánypárttal aláírt megállapodás értelmében 2002. június 30-ig a Parlamentnek el kell fogadnia az egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetet, ezt követően pedig augusztus végéig el kell fogadni az alkalmazási normákat. Frunda reményét fejezte ki, hogy ez év második felében alkalmazni lehet a jogszabály előírásait, amelyek – véleménye szerint – összhangban állnak az Európai Uniós elvárásokkal, ugyanakkor ezekkel mind az egyházak, mind az RMDSZ és az SZDP képviselői egyetértettek.

Frunda György ezt követően kitért az Alkotmány módosításának kérdésére is. Elmondta, hogy az RMDSZ illetékes szakemberei elkészítették a Szövetség javaslatait összefoglaló anyagot, kifejtette ugyanakkor, hogy véleménye szerint alapos módosításokat kell alkalmazni az alapjogszabály szövegében. Kifejtette, hogy a Szövetség módosító javaslatai két síkon fogalmazódtak meg: szükséges mindenekelőtt az intézményi reform, az RMDSZ ugyanakkor fontosnak tartja az Alkotmánynak az európai normáknak való megfeleltetését. Olyan módosításokat kellene bevezetni, amelyek elősegítik Románia NATO és Európai Uniós csatlakozását.

Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő beszámolt a SZKT ülésén elhangzott romániai magyar oktatás helyzetéről folytatott vitáról. Elmondta, hogy a vita tárgyát az Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztálya által elkészített helyzetkép képezte, amely részletesen ismerteti a romániai magyar oktatás törvénykezési kereteit, az oktatási reform eddigi folyamatát, a romániai magyar közoktatás szerkezetét, valamint az anyanyelvű felsőoktatás jelenlegi állapotát. Az RMDSZ képviselője elmondta, hogy a szövetségi képviselők szombati tanácskozásán elhangzott felszólalásokból körvonalazódott, hogy a viszonylagos eredmények ellenére, számos megoldatlan kérdéssel kell szembenéznünk. Megfogalmazódott ugyanakkor az a határozott igény is, hogy ezeket a gondokat a Szövetség a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési szerződés alapján oldja meg. A felső- valamint a közoktatás terén megoldásra váró kérdések mielőbbi orvoslásának szükségessége mellett Asztalos Ferenc kifejtette, hogy az SZKT-n felszólalók kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák összevonásának esetében figyelembe kell venni a helyi közösségek, így az önkormányzatok, szülők, tantestületek véleményét. Ugyanakkor hangsúlyozták az érettségi, illetve a képességi vizsgák tételeinek a kisebbségek nyelvére való lefordításának, valamint az iskolák döntéshozatali autonómiája bővítésének szükségességét.

Képviselőházi tájékoztató

***      A Képviselőház plénuma 2002. május 27-én megszavazta az állam magántulajdonában levő és a megyei tanács vagy helyi tanács ügyintézésébe tartozó kereskedelmi helységek eladását szabályozó törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését. Ez a jogszabály meghatározza a kereskedelmi helységek eladásának jogi keretét. A helységek eladása közvetlen tárgyalás vagy kikiáltásos nyilvános licit alapján történhet. (2002. május 28-án végső szavazásra került a törvénytervezet.)

Ezt követően a plénum megszavazta a felnőttek szakképzését szabályozó 2000. évi 129. számú Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését. A jogszabály része az EU jogharmonizációs folyamatnak. A törvénytervezet célja a munkanélküliség megelőzése és csökkentése. Újdonságként megemlítjük, hogy a jogszabály előírja az inasság visszavezetését.

(2002. május 28-án végső szavazásra került a törvénytervezet.)

Továbbá a Képviselőház plénuma cikkelyenként tárgyalta és megszavazta a helyi választottakra és köztisztviselőkre vonatkozó egyes tiltások bevezetését szabályozó 2002. évi 5. számú Sürgősségi Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezetet.

A jogszabály kimondja, hogy azok a kereskedelmi társaságok, amelyekben a helyi választottak tulajdonosi szerepet, illetve vezetési funkciókat töltenek be, nem köthetnek kereskedelmi szerződéseket helyi közigazgatási hatóságokkal, amelyek területén meg voltak választva. (Kiegészíti a 2001. évi 215. számú helyi közigazgatási törvény inkompatibilitásokra vonatkozó cikkelyét.) (2002. május 28-án végső szavazásra került a törvénytervezet.)

 

***      A 2002. május 28-i napirend előtti felszólalások alkalmával Dr. Garda Dezső képviselő bemutatta a gyergyói erdészeti hivatalnál érzékelhető rendellenességeket.

 

***      A Képviselőház plénuma 2002. május 28-án elkezdte a helyi választottak statútumára vonatkozó törvénytervezet cikkelyenkénti tárgyalását.

Ráduly Róbert képviselő az általános vita keretében elmondta, hogy egy olyan új jogszabállyal állunk szemben, amely a helyi autonómiát kívánja erősíteni, a helyi választottak jogállását tisztázza, a polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei önkormányzati képviselők törvényes helyzetét pontosítja.

A törvénytervezet fő célja a helyi szintű közméltóságokra vonatkozó szabályozások egyesítése és ezeknek az európai normákkal való összhangba hozása.

Az RMDSZ szempontjából ezek a célkitűzések vállalhatóak és ugyanakkor kötelezőek, mivel általuk erősödik a helyi autonómia és konkretizálódik ennek tartalma. Az RMDSZ képviselők aktívan részt vettek a vitában és számos módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül számosat az alapfokon megkeresett közigazgatási és jogi szakbizottságok elfogadásra javasoltak. Ilyen például az, amely kötelezővé teszi, hogy a helyi választottak beszámoljanak a külföldi utazásaikról.

 

Ezt követően végső szavazásra kerültek a következő törvénytervezetek:

• Az ivóvíz minőségére vonatkozó törvénytervezet, amely része az EU jogharmonizációs folyamatnak és az európai normáknak megfelelően határozza meg az ivóvíz minőségi paramétereit. A törvénytervezet erénye, hogy egyetlen szolgáltató vállal felelősséget az ivóvíz minőségéért, az előállítástól a felhasználóig való eljuttatásáig.
• A tőkepiac megszervezésére, működésére, valamint a tőkepiac felügyeletével megbízott Országos Bizottság Statútumára vonatkozó törvénytervezeteket magába foglaló törvénycsomagot.

A következő négy törvénytervezetről van szó:

1. a) a tőkepiac felügyeleti bizottságának a statútumát szabályozó törvénytervezet;
2. b) a kollektív tőkeberuházások szervezeteit szabályozó törvénytervezet;
3. c) az áru- és tőkepiac működésére és intézményeire vonatkozó szabályozásokat tárgyaló két törvénytervezet.

A törvénycsomagba foglalt előírások megszavazása megteremti a szükséges jogi keretet a tőkepiac megfelelő működésére. A szabályozások elfogadása sürgős, mivel az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások keretében rövidesen sorra kerül a tőkepiacra vonatkozó fejezet megvitatása.

Szenátusi tájékoztató

***      Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátor politikai nyilatkozatott tett, ezúttal saját nevében, a Szenátus május 27-i, hétfői ülésén. Mint elmondotta egy romániai viszonylatban is 150 éves múltra visszatekintő, s a törvényhozásban 12 év óta tárgyalásban levő, de máig megoldatlan maradt ügy, a szövetkezeti mozgalom hazai fennmaradása érdekében kívánt szót emelni. Közelebbről az ennek működési rendjét újra szabályozó törvénykezdeményezés napirendre tűzését sürgette. Kitért arra, hogy a kommunista rendszer által jobb sorsra érdemes előzmények után kisajátított, eredeti útjától eltávolított szövetkezeti mozgalmat nálunk a szétesés veszélye fenyegeti. Míg 1997-ben még 150 000 szövetkezeti tagot fogtak össze, 2002-re már csupán 70 000 tagnak ad munkát országszerte a különféle szövetkezeti egységek. A hajdan tekintélyes értéket képviselő szövetkezeti ingó és ingatlan vagyon egyre jobban lepusztul. Menteni kell azt, ami még menthető, az új középosztály gyarapodásának is szolgálatába állítva ezt a hagyományos termelő- és értékesítő tevékenységi formát. A világviszonylatban több mint 800 millió tagot számláló szövetkezeti mozgalomba való visszatérésünk érdekében le kell számolni az előítéletekkel és meg kell alkotni a szövetkezetek, a szövetkezeti tulajdon jogállását, a szövetkezeti jogviszonyokat összességükben korszerűen szabályozó új törvényt.