RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro 2002. április 15, hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro X. évfolyam, 2185. szám
Továbbra is az együttműködés és összefogás jegyében (beszámoló a Hunyad megyei kétnapos ünnepi rendezvénysorozatról)
*** A kormánypárttal kötött megyei szintű megállapodások lényeges minőségi javulást jelentenek az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti viszonyában, ezek révén ugyanis az előző évhez képest sokkal szélesebb alapokra sikerült helyezni a két politikai erő közötti együttműködést. Ezáltal az RMDSZ közelebb jutott ahhoz az évtizedes célkitűzéséhez, hogy az erdélyi magyarság, a mindenkori politikai konjunktúrától függetlenül részt vegyen az őt érintő fontos döntések előkészítésében – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Hunyad megyei Déván tartott lakossági fórumon. Az RMDSZ elnöke a hétvégén a Szövetség Hunyad megyei szervezetének meghívására tett két napos látogatást Déván, illetve Vajdahunyadon, amelynek során találkozott a Szövetség megyei, illetve helyi szervezeteinek vezetőivel, a helyi civil szervezetek, valamint a sajtó képviselőivel. A vajdahunyadi Petőfi-szobor felavatásának alkalmából tartott kétnapos ünnepi eseménysorozaton többek között jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Winkler Gyula képviselő, a megyei szervezet vezetője, Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is.
A dévai református Melite közösségi házban tartott fórumon az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az együttműködési megállapodásban előírtaknak megfelelően a Szövetség az elmúlt hetekben is több, az erdélyi magyarság számára fontos kérdésben ért el eredményt. Mint mondta, sikerült lezárni a több éve folyó egyeztetéseket a Földtörvény módosításáról, és várható az is, hogy az RMDSZ számára kedvező változatot a napokban el is fogadják. Hasonlóan jelentős előrelépésnek nevezte a rendőrök jogállásról szóló törvény április 11-i elfogadását is, amely előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság 20 százalékát elérő vagy meghaladó nemzeti kisebbségi közösségek élnek, a rendőrség kötelékében alkalmazni kell az azok anyanyelvét értő rendőröket.
Markó Béla ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ megkezdte a tárgyalásokat az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet kidolgozásáról is. A jogszabály előkészítésében a kormány az RMDSZ hasonló törvénytervezetét veszi majd alapul – mutatott rá a szövetségi elnök.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumról szólva Markó Béla méltatta azt, hogy számos megyéhez hasonlóan, Maros megyében is sikerül majd önálló magyar oktatási intézményt létrehozni. A Szövetség számára ez prioritást jelent, ugyanis a magyar oktatás bővítése – a gazdasági és szociális helyzet javítása mellett – lényeges szempont az itthonmaradás feltételeinek megteremtésében. Az elnök ugyanakkor mesterségesnek nevezte a tanintézmény körül az elmúlt napokban kialakult feszültségeket, amelyeket meggyőződése szerint az együttműködési megállapodás szellemében sikerül majd rendezni.
A magyarországi választásokkal kapcsolatban Markó Béla leszögezte: az RMDSZ-nek az az eddig is követett, egyértelmű álláspontja, hogy a határon túli magyarság ügye semmilyen esetben nem válhat magyarországi pártpolitikai viták tárgyává. – A határon túli magyarság támogatásának kérdése nem megosztó, hanem összefogó erő kell legyen. Az az alapvető érdekünk, hogy mindegyik magyarországi párt egyforma elkötelezettséggel viseltessen a kisebbségben lévő magyarság iránt – fejtette ki az elnök, majd hozzátette, az RMDSZ-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egy politikai párt mellett, vagy ellen, hanem az, hogy minden felelős magyar politikai erővel jó kapcsolata legyen.
Az elnök továbbá hangsúlyozta, a magyarországi pártokkal folytatott kapcsolataiban az RMDSZ érvényesíteni tudta azt, hogy Magyarország határon túli magyarságot érintő politikájában ezen közösségek szervezeteinek véleménye legyen mérvadó. – Az RMDSZ felelősen hozzájárult a román-magyar együttműködési megállapodás megszületéséhez, mely révén a két ország kapcsolatai ma már jónak mondhatók. Az RMDSZ megnövekedett politikai súlyát latba téve a továbbiakban is arra fog törekedni, hogy ez a jó viszony megmaradjon, és azon lesz, hogy olyan, a határon túli magyarokat pozitívan érintő kezdeményezések, mint Státustörvény, vagy a Sapientia Tudományegyetem továbbra is fennmaradjanak, működjenek. – Erre az RMDSZ szerepe, politikai kapcsolatai nyújtanak garanciát – szögezte le Markó Béla.
Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a maga részéről kifejtette: az RMDSZ-nek folytatnia kell azt a szerepet, melynek révén az elmúlt évtizedben megkerülhetetlenné vált a román-magyar államközi kapcsolatokban. A Szövetségnek a Státustörvény romániai alkalmazásában, a gyakorlatba ültetés politikai feltételeinek megteremtésében játszott döntő szerepét értékelve ugyanakkor megállapította: egyetlen ilyen irányú magyarországi kezdeményezés sem lett volna sikeres az RMDSZ támogatása nélkül.
A nagykövet kifejtette, bízik abban, hogy bármilyen összetételű kormány is alakuljon Magyarországon, a határon túli magyar politika, legfontosabb irányaiban nem fog változni a jövőben.
A Hunyad megyei magyarság gazdasági és szociális gondjaira utalva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: az RMDSZ kiemelten fontos kérdésként kezeli a vajdahunyadi kohászati kombinát helyzetének megfelelő rendezését, ennek esetleges felszámolása ugyanis a helyi magyarság jelentős részét igen súlyosan érintené. Az ügyvezető elnök ugyanakkor beszámolt a jelentős gondokkal küszködő Hunyad megyei magyar oktatás támogatására irányuló szövetségi kezdeményezésekről is.
Szoboravató ünnepség Vajdahunyadon
*** Több száz résztvevő jelenlétében, az RMDSZ országos és megyei vezetői, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek részvételével avatták fel vasárnap, Vajdahunyadon, ünnepi keretek között Petőfi Sándor magyar nemzeti költő mellszobrát. A Szövetség megyei szervezete, valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által szervezett ünnepi rendezvényen az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Winkler Gyula, a megyei szervezet vezetője, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A rendezvényen részt vett Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, valamint Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője is.
Az avatóünnepséget megelőzően a résztvevők ökumenikus istentiszteleten adóztak a magyar nemzeti költő emlékének. A Balázs Tibor helyi szobrászművész alkotását az RMDSZ elnöke avatta fel.
Markó Béla ünnepi beszédében Petőfi Sándor történelmi szerepét, életművének ma is időszerű üzenetét méltatta.
A magyar nemzetnek számos jelentős történelmi személyisége van Szent Istvántól, a Hunyadiakig, Széchenyitől Kossuth Lajosig, ám tetteik, életük ma is vitákat szülhetnek. Petőfi Sándor azonban az erdélyi magyarság, de az együtt élő, vagy távolabbi nemzetek számára is ugyanazt üzeni. Azért van szüksége minden magyar közösségnek Petőfi-szoborra, mert a nemzet nagyjai között Petőfi Sándor képviseli a leghitelesebben a magyarság szabadságakaratát, a más népek számára felmutatott üzenetét, amely nem a gyűlölet, nem az elválasztás, hanem a szeretet üzenete – hangsúlyozta Markó Béla. A Szövetség elnöke rámutatott, Petőfi a magyar nemzet számára is ugyanazt jelenti: az egységet, az oszthatatlan szabadságszeretetet. – Legyünk bármelyfélék, gondolkozzunk sokféleképpen, de vannak olyan értékek, olyan eszmények, amelyekkel megosztani minket nem lehet, csak összefogni. Ezért ő a legfontosabb személyiségünk, a legfontosabb védjegyünk, Petőfi Sándor – hangsúlyozta az elnök.
Takács Csaba ügyvezető elnök beszédében a vajdahunyadi magyar közösség összefogását, kitartását, nemzeti önazonosságához való ragaszkodását, alkotóerejét méltatta. – Azért hiteles Petőfi Sándor e közösség számára, azért hiteles ez a Petőfi-szobor, mivel ennek létrehozásában csak önerejére, kulturális, gazdasági erejére alapozott – mondta Takács Csaba.
Az eseményen beszédet mondott még Winkler Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Bálint Pataki József, a Határon Táli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője is.
Az ünnepség végén az RMDSZ vezetői, a helyi civil szervezetek, valamint az anyaországi meghívottak megkoszorúzták az újonnan felavatott szobrot.
A látogatás során az RMDSZ vezetői még megtekintették a vajdahunyadi Magyar Házat is. A helyi közösség által szintén önerőből létrehozott intézmény kulturális, művészeti rendezvények mellett ingyenes rendelőnek, és magyar óvodának is helyet biztosít.
A rendezvénysorozat utolsó állomásaként Markó Béla szövetségi elnök megnyitotta Balázs Tibornak, a Petőfi-szobor alkotójának önálló festészeti tárlatát.
A helyhatóságok mint iskolafenntartók
*** Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a megyei szervezetekkel közösen tanácskozássorozatot szervez, melynek tematikája a helyhatóságok mint iskolafenntartók. Változások a közoktatási intézményrendszer finanszírozási gyakorlatában.
A tervezett összejövetelen részt vesznek az Ügyvezető Elnökség Oktatási- és Önkormányzati Főosztályainak képviselői, megyei RMDSZ tisztségviselők, képviselők, szenátorok, a helyhatóságok megyei és helyi tisztségviselői, a tanfelügyelőség képviselői, szaktanfelügyelők, közoktatási intézmények vezetői vagy vezető-helyettesei, az RMPSZ megyei képviselői.
A megvitatásra kerülő kérdések között szerepelnek a Helyhatósági Törvény oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezései, alkalmazásának eddigi tapasztalatai, a helyhatóság, a tanfelügyelőség és az intézményi menedzsment kompetenciái, a magyar tannyelvű iskolahálózat fejlesztési lehetőségeinek megvitatása, a 2002–2003-as tanév beiskolázási tervei, a 9 osztályos alapképzésre való áttérés problematikája stb.
Április 17-én Temes-, 24-én Szilágy-, 26-án pedig Szatmár megyében szervezik meg a tanácskozásokat.
Az elmúlt hét Brassó megyei hírei
*** Április 11-én Brassó város kerületfelelőseinek gyűlésére került sor, melyen új városi elnököt választotta Szente László személyében. Az alapszabályzat szerint a döntést az MKT el kell fogadja.
Április 12-én a megyei RMDSZ és Szociáldemokrata Párt küldöttsége tárgyalásokat folytatott. Napirenden az eddigi együttműködés kiértékelése, az Áprily Lajos Középiskola helyzetének megoldása, a 215-ös törvény alkalmazása, a restitúciós jogszabályok alkalmazása szerepelt. Az Ürmösön felmerült erdő-probléma megoldása érdekében egy ellenőrző bizottságot állítottak fel, melynek tagja Markó Gábor, a megyei tanács alelnöke.
Tisztújítás Visán
Vasárnap 2002. április 14-én, tisztújító gyűlést tartott a visai RMDSZ szervezete. A beszámoló megvitatása után a jelenlévők megválasztották a település új 9-tagú választmányát és a pénzügyi ellenőrző bizottságot. A szervezet elnöki tisztségébe a leköszönő elnök Kiss Zoltán Zsuk-községi tanácsos lett újraválasztva. Munkáját segítik Lukács György visai református lelkész és Fodor Kis Ferenc alelnökök.
A gyűlés második felében a jelenlévők elsorolták a település gondjait. Az utak állapota miatt a falu el van szigetelve. Így a termékek értékesítése is nagy nehézségekbe ütközik. Ez csökkenti a kereseti lehetőségeket. Nagy gondot okoz az ivóvíz hiánya is. Továbbá pozitívumként említették, hogy elkészült a település kétnyelvű táblája.
A gyűlés végén Máté Péter, a megyei információs iroda vezetője magyarigazolványokkal kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta a jelenlevőket.
A megyei szervezet részéről Bitay Levente megyei ügyvezető elnök volt jelen.
A magyar tannyelvű Bolyai Farkas Kollégium visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye
*** A Szenátus április 15-i, hétfői ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén felszólaló Dumitru Petru Pop nagy-románia párti szenátor „természetellenesnek” („contra naturii”) titulálta az SZDP-RMDSZ megállapodást, minthogy ennek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumot kizárólag magyar tannyelvű iskolává kell visszaváltoztatni. Ezzel szerinte végveszélybe került a társadalmi béke. Politikai nyilatkozatában Markó Béla szenátor rácáfolt erre a felfogásra és felemlítette, hogy több mint 30 hazai líceumban folyik országszerte tisztán magyar nyelven az oktatás. Marosvásárhelyen régebb is működött magyar középiskola és ennek visszaállítása jogos igénye az ottani magyarságnak. Ezt meg lehet úgy oldani, hogy a román diákok és a magyar diákok is megfelelő színvonalon tanulhassanak tovább azokban az iskolákban, amelyek az osztályok cseréjében részt vesznek. Corneliu Vadim Tudor szenátor a történtekre kitérve „nemzetbiztonság elleni merényletet” és „terrorizmust” emlegetett a protokollúmmal kapcsolatban. Nyilatkozatában Szabó Károly szenátor a törvényhozói szólásszabadság megcsúfolásának, beteges kisiklásának nevezte ezeket a kitételeket. Majd arról beszélt, törvénnyel kellene szabályozni, hogy a fő tisztségviselők közül ki igényelhet közpénzekből fizetett testőrt.
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ kedden, április 16-án 12.00 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség Dr. Lister utcai székházában.