RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
- március 28., csütörtök X. évfolyam, 2175. szám
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
*** Csütörtökön, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök közölte a sajtó képviselőivel, hogy a tegnap véget ért népszámlálásnak a Szövetség kellő jelentőséget tulajdonított. Az adatbegyűjtések során az RMDSZ több ízben jelezte a népszámlálás előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos rendellenességeket, amelyeket zömükben utólag sikerült orvosolni. Az egyetlen megoldatlan kérdés Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek az etnikai hovatartozás szabad megválasztásának megfélemlítő nyilatkozatai révén történő befolyásolása – mutatott rá a szövetségi elnök. Az elkövetett törvénysértésért felelőségre kellett volna vonni Kolozsvár polgármesterét, viszont az illetékes szervek elmulasztották ezt. Ugyancsak a népszámlálás kapcsán egyértelműen cáfolta azokat a vádak, amelyek értelmében az RMDSZ a csángók által lakott vidéken befolyásolta a polgárok nemzeti hovatartozásuknak megválasztását. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a romániai magyar kivándorlók száma, a Szövetség elnöke bízik abban, hogy az idei demográfiai mutató szerint a magyarság száma nem csökken az 1992-ben jelzett 1.624.000 alá, ugyanis az akkori népszámlálás adatai jóval kevesebbet mutattak a valós számoknál.
A sajtóértekezleten Markó Béla továbbá az Új szövetségesek tavasza címen Bukarestben megrendezett NATO-konferencia kapcsán elmondta: az elkövetkező időszakban abszolút prioritásként kell kezelni NATO-csatlakozás kérdését. Rámutatott arra, hogy jelentősen megnőttek Románia csatlakozási esélyei, és megnőtt a tagországok érdeklődése is az szövetség déli szárnyának fejlesztése iránt. Markó Béla ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az esélyek megnövekedése nem kizárólag Románia geopolitikai vagy geostratégiai helyzetének köszönhető. Ahhoz, hogy Prágában Romániát is meghívják a NATO-tagállamok sorába, több feltételnek kell eleget tennünk. Éppen ezért közös erőfeszítés szükséges a politikai stabilitás megteremtéséért és a szomszédos országokkal való kooperációs viszonyok kiépítéséért. Az RMDSZ elnöke ilyen értelemben pozitív példaként említette a román és a magyar kormány által elfogadott Egyetértési Nyilatkozat létrejöttét, valamint az RMDSZ-SZDP együttműködési megállapodását.
A területi szervezetek szintjén eddig tizenegy megye által előterjesztett protokollúmot hagyott jóvá az együttműködést kiértékelő bizottság – tájékoztatta az újságírókat Markó Béla.
A Szovátai gyógyfürdő-vállalat privatizációja törvényes
*** Március 27-i ülésén a Szenátus meghallgatta a Szovátai gyógyfürdő-vállalat magánosításának körülményeit kivizsgáló bizottság jelentését, valamint a csatolt különvéleményeket. A kivizsgálás tárgya az volt, hogy az üdülővállalat privatizálása folyamán betartották-e az érvényes jogszabályok előírásait, megfelelő módszerrel és értéken történt-e az elidegenítés, érte-e sérelem végeredményben a közérdeket. A jelentésbe foglalt elemzés konklúziói szerint a magánosítás a törvényes kereteket és a közérdeket tekintve alapvetően nem kifogásolható formában zajlott le. A bizottság különvéleményeket megfogalmazó tagjai az ülésen is fenntartották ezzel ellenkező álláspontjukat és további hatósági vizsgálatokat igényeltek a jogügylet semmissé nyilvánítása érdekében. Az egyes frakciók állásfoglalását kifejtő szóvivők sorában Ion Honcescu szenátor (SZDP) a jelentést támogatva megemlítette, hogy a hangoztatott vádak aligha merültek volna föl, hogyha történetesen francia vagy angol és nem magyarországi befektetők lennének a nyertes Salina Invest cég többségi tulajdonosai. A szovátai magánosítás állítólagos törvénysértő jellegét hangoztatták és ekként visszavonását kérték a Nagy Románia Párt szónoka mellett a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt képviselői is. A szociáldemokrata szenátorok közül Adrian Păunescu jelentette ki a szónoki emelvényről, hogy a lelkiismeretére hallgatva inkább a halált választaná, mint hogy jóváhagyja ezt a privatizációt. Az RMDSZ frakció részéről Puskás Bálint Zoltán szenátor azt hangoztatta, hogy a gyógykezelő központokra épülő telepek, mint például Szováta, csak egészükben magánosíthatók, az egyes szállodák értékét emezek működése vagy nem működése határozza meg. A privatizációért miniszteri rangban felelős, felszólaló Ovidiu Muşetescu szerint Szovátát a legmegfelelőbb vásárlónak adták el, a lehető legtöbb szerződéses biztosíték kikötésével. A jelentést a plénum 75 támogató szavazattal elfogadta, 52 ellenszavazat és 2 tartózkodás ellenében, az ezt magába foglaló határozatot 74 – 53 – 2 arányban szavazták meg.
Kőolaj- és a gázipar stratégiáról
*** Az Ipar és Szolgáltatások március 26-i szakbizottsági ülésén Antal István szakbizottsági elnök meghívására Hildegard Puwak, az Európai Integrációs miniszter, Mihai David, a Fejlesztésügyi Minisztérium államtitkára, Ion Taban, a Kis és Közepes Vállalatok Minisztériumának államtitkára és az Ipar és Szolgáltatások szakbizottság jelenlévő tagjaival közösen megbeszélést folytattak a 65/2001 és 14/2000 számú Ipari- illetve Technológiai Parkokról szóló kormány rendeletekről. A szakbizottság a következő hetekben véglegesíti a módosító javaslatait és a plénum elé terjeszti. Az Ipar és Szolgáltatások szakbizottság Dan Ioan Popescu miniszter és Andrei Grigorescu államtitkár jelenlétében megvitatta a kőolaj- és a gázipar stratégiáját.
A fent említett stratégiák tartalmazták: a jelenlegi általános állapotokat, a nemzetközi trendeket, előrejelzéseket, stratégiai célkitűzéseket, programterveket, beruházási terveket és a nemzetközi együttműködési lehetőségeket.
A szakbizottság tagjai kérdéseikben kitértek a stratégiák kivitelezésére helyi és országos szinten, valamint a következő területeken jelezték a problémákat illetve megoldásokat javasoltak: kőolaj-kitermelés és petrokémiai termelés csökkenését, a gázelosztó rendszerek adminisztrálása, a kőolaj és a gáz tárolási kapacitások biztosítása, a nemzetközi és regionális hálózatokkal való összekapcsolás, a szakági veszteségek csökkentése, gáz és kőolajtermékek importja, az elosztó hálózatok privatizálása.