RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                              2002. március 20., szerda

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                          X. évfolyam, 2169. szám

 

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök az immár hagyományossá vált, és ezúttal zavartalan körülmények között zajló március 15-i megemlékező ünnepségek objektív sajtóvisszhangját méltatta. Ezt követően az RMDSZ elnöke az 1990 március 19-20-i marosvásárhelyi események tizenkettedik évfordulójáról emlékeztette a sajtó képviselőit. Több mint egy évtized távlatából rámutatott arra, hogy 1990-ben más mentalitás, az etnikai kérdések más értelmezése tette lehetővé az akkori helyzet elmérgesedését. Markó Béla hangsúlyozta: a konfrontáció és az együttműködés alternatívája mindig is létezet, ’90 március 20-án bizonyos érdekek a konfrontációba taszították volna az erdélyi román és magyar közösségeket, viszont az RMDSZ megalakulása óta ma már bizonyítottan sikeres utat, a párbeszédet, az együttműködést szorgalmazta. A továbbiakban a Szövetség elnöke arról is tájékoztatta a központi sajtót, hogy az RMDSZ közbenjárása eredményekét Ion Iliescu államfő elnöki kegyelemben részesítette a ’89-es kézdivásárhelyi forradalmi események – Agache-ügyként közismert – letartóztatottját, Héjja Dezsőt.

A megyei szinten megkötött SZDP-RMDSZ protokollumokról elmondta: a kétoldali megállapodást kiértékelő bizottság eddig Beszterce-Naszód, Brassó, Máramaros, Szeben és Temes megyében elkészült együttműködési megállapodásokat hagyta jóvá. Markó Béla hangsúlyozta, hogy jó döntésnek bizonyult kétoldali megállapodásokat kötni a helyi szervezetek szintjén, így konkrét, sajátos helyi kérdések nyerhetnek megoldást.

A népszámlálással kapcsolatban pedig közölte, hogy a pusztinai magyar csángó közösség részéről konkrét negatív jelzésekről értesült, melyek szerint a Bákó megyei népszámláló biztosok befolyásolják az ottani állampolgárok magyar nemzetiséget vállaló döntését. Dr. Verestóy Attila szenátor megerősítette, hogy senkinek – így a biztosoknak sem – áll jogában kétségbe vonni vagy befolyásolni egyetlen polgár nemzeti identitásának megválasztására vonatkozó döntését. A pusztinai panaszokat ellenőrizni fogják, és amennyiben valósnak bizonyulnak, a Bákó megyei népszámláló bizottságnál, majd a prefektúrán, végső soron pedig a Közigazgatási Minisztériumnál keresnek jogorvoslást.

 

Képviselőházi tájékoztató

***      A Képviselőház és a Szenátus szerdai, 2002. március 20-i együttes ülésén első napirendi pontként szerepelt a Kormány felelősségvállalása a privatizációs folyamat felgyorsítására vonatkozó törvényre vonatkozóan. Az együttes ülésen Adrian Năstase miniszterelnök bemutatta a törvény szükségességét és ennek legfontosabb rendelkezéseit. A jogszabályt a Kormány felelősségvállalással kívánja törvényerejűvé emelni. Ennek a törvényhozási módszernek a lényege, hogy az együttes ülésen való bejelentéstől számított három napon belül lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Amennyiben ez nem történik meg, az illető jogszabály törvényerejűvé válik .

A privatizációs folyamat felgyorsítására vonatkozó törvény tervezetét a Kormány még az elfogadás előtt átadta az RMDSZ parlamenti frakciójának. A Szövetség szakemberei megfogalmazták észrevételeiket és módosító indítványaikat. A konzultáció eredményeképpen az RMDSZ által megfogalmazott javaslatok egy része bekerült a Kormány által egyhangúlag elfogadott tervezetbe.

A jogszabály legfontosabb rendelkezései a következők:

• a rendkívüli igazgatás bevezetése a privatizációs folyamat idejére, az állami tulajdonost képviselő közintézmény által kibocsátott mandátum alapján;
• az ú.n. 1 eurós privatizáció, amelynek lényege az állam részesedésének szimbolikus áron történő eladása a gazdaságilag nem vonzó kereskedelmi társaságok esetében;
• a privatizálandó kereskedelmi társaságok adósságainak rendkívüli menedzsmentje (ezek teljes vagy részleges törlése, illetve átütemezése);
• a magántőke kedvezményes bevonása a helyi közszolgáltató vállalatok privatizációs folyamatába;
• a privatizációs folyamattal kapcsolatos törvényszéki eljárások gyorsított ütemben való levezetése;
• a kereskedelmi társaságok működésére vonatkozó, illetve a jelenleg érvényben levő privatizációs törvények egyes rendelkezéseinek érvénytelenítése a privatizációs folyamat felgyorsítása érdekében.

Az esetleges bizalmatlansági indítványt 2002. március 22-ig lehetne benyújtani, amennyiben ez nem történik meg, a jogszabály törvényerejűre emelkedik.

***      A két ház továbbá véglegesítette a mezőgazdasági termelésre vonatkozó 2001. évi 108. számú Sürgősségi Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezetet. A törvénytervezet célja a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele. Az RMDSZ képviselőházi frakciója részéről Dr. Kelemen Atilla és Kovács Zoltán képviselők nyújtottak be módosító javaslatokat.

A képviselők és a szenátorok újra átvették és megszavazták a jogszabálynak azokat a cikkelyeit, amelyek esetében a két ház által külön-külön elfogadott szövegváltozat eltérő volt. Az együttes ülés elfogadta ezeknek a cikkelyeknek a képviselőházi formáját. A mezőgazdaságban használt területek nagysága különböző lehet, illetve a családi gazdaságok is támogatásban részesülnek.

Az RMDSZ mezőgazdasági szakemberei fontosnak tartják, hogy a törvénytervezet az életképes családi farmokat is hatékonyan segítse.

 

Március 18-án Frunda György szenátor részt vett az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén

***      Az ülés napirendjén szerepelt a bruxellesi tartomány francia kisebbségének az a kérése, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban. A belga törvények pontosan előírják az egyes tartományokban használható hivatalos nyelveket (ez egyes tartományokban a francia, másokban a flamand). A francia kisebbség kérését ezért nehéz teljesíteni, mert ez csakis a belga törvények módosításával lehetséges. Frunda György szenátor javasolta, hogy Belgium, amely Franciaország mellett az egyedüli ország, amely még nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, minél előbb tegye ezt meg, és ratifikálja az Európai Emberjogi Egyezmény 12. pontját, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját.  A Bizottság elfogadta az RMDSZ szenátorának javaslatát tartalmazó zárójelentést.

***      Erik Jürgens, aki a Státusztörvényről ír jelentéstervezetet, levélben kérte a Bizottságot, hogy ne látogasson Romániába, és hogy a Budapesten és Pozsonyban szerzett tapasztalatok alapján, az áprilisi ülésszakon mutassa be jelentéstervezetét. Frunda György szenátor ezzel kapcsolatban javasolta, hogy Erik Jürgens látogasson el Bukarestbe és Belgrádba is, és jelentéstervezetében tűntesse fel azt a megoldást, amelyet a román és magyar kormány között létrejött megállapodás jelent, és térjen ki az RMDSZ-nek a kétoldali megállapodás létrejöttében játszott pozitív szerepvállalására. Frunda György ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelentést úgy előterjeszteni, hogy előzőleg ne hallgassák meg az érintett kisebbségeket, valamint azokat, akik közvetlenül érdekeltek a kérdés megoldásában.

 

Népszámlálás-tájékoztató körút Erdélyben

***      Aktív szerepet vállalt az ifjúság a folyamatban lévő népszámlálással kapcsolatos tudnivalók ismertetésében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által készített népszerűsítő anyagok, plakátok, szórólapok segítségével tájékoztatják a fiatalok az érdekelteket.

Hétfőn Medgyesen és Szatmárnémetiben jártak a tájékoztató körút tagjai. Az első helyszínen a helyi tájékoztatás módszereiről folytattak megbeszélést a medgyesi MADISZ vezetőivel. A népszámlálás népszerűsítése több síkon zajlott, egyrészt az ajtóról-ajtóra járás módszere, másrészt utcai és templomoknál történő szórólapozás segítségével.

Szatmárnémetiben megyei szintű egyeztetést folytattak a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács tagszervezetei között. Az ülésen részt vett Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ elnök is. A találkozón felmérték az eddig lebonyolított akciók eredményességét és cselekvési tervet dolgoztak ki a hátralévő időszakra. A találkozón több mint tíz ifjúsági szervezet képviselője vett részt.

Kedden Marosvásárhely és Zilah vált a figyelem középpontjává. A virágok városában egyetemistáknak adatott lehetőség kérdések feltevésére. Emellett szórólapokat osztottak szét a város főterén. Zilahon egy szűkebb körű megbeszélésre került sor, amelyen azok a fiatalok vettek részt, akik a maguk során szélesebb körben tartanak tájékoztatást a népszámlálásról.

A tájékoztató körút ma újabb helyszíneken – Beszterce-Naszód megyében és Nagyváradon – folytatja útját.

 

Az alábbikaban közzétesszük Markó Béla szövetségi elnöknek az 1990. március 19–20-i események tizenkétéves évfordulója alkalmából a Népújságban közölt nyilatkozatát.

***      Azt is mondhatnám, hogy jó lenne, ha elfelejthetnénk, hiszen ez azt jelentené, hogy alapvetően megszűnt minden egyenlőtlenség, minden ellentét, minden feszültség, amely az 1990. március 19-én és 20-án történtekhez vezetett. Annak ellenére, hogy ezekben az években sok minden változott, ezt nem állíthatjuk. Természetesen nem igaz az, hogy elfelejtettük a marosvásárhelyi március 19-ét és 20-át. Sőt, én azt mondanám, hogy gondolkodásunknak ma is szerves része az, amit akkor, azon a két napon, de nemcsak akkor, hanem az azt megelőző és az azt követő hetekben és hónapokban is tapasztaltunk.

Én magamról csak azt mondhatom, hogy az utóbbi időben sokszor hangsúlyozom például azt, hogy két út van az etnikai szembenállások megoldására. Az egyik az együttműködés, a másik a konfrontáció. Amikor ezt mondom, vagy amikor marosvásárhelyi politikus kollégáim ezt mondják, akkor számunkra ez nem üres elmélkedés, hanem sajnos szörnyű tapasztalatokon alapul. Mi ott, akkor Marosvásárhelyen láthattuk azt, hogy el lehet indulni egy másik úton, hiszen minket akkor bele akartak taszítani egy etnikai konfliktusba. Marosvásárhelyen egy jól előkészített és megszervezett pogromkísérlet zajlott, amelynek minden mozgatóját ma sem ismerjük és ma sem derült ki pontosan, milyen erők álltak mögötte. Tudjuk azt nagyon jól, hogy a volt szekuritátéból, vagy a volt pártapparátusból is nagyon sokan részesei voltak az akkori uszításnak és a pogromkísérlet megszervezésének is, de egy dolog számomra biztos: ha akkor ez tovább fokozódik, Romániában és Erdélyben is előállhatott volna egy háborús helyzet, és nem is akarom azt latolgatni, hogy ez magyarok és románok több nemzedéke számára is milyen következménnyel járt volna.

Éppen ezért én is azt mondom, hogy nem szabad megfeledkezni Marosvásárhely márciusáról, nem szabad megfeledkezni Sütő András áldozatáról, de másokéról sem, hiszen halottak is voltak ott. Igaz, hogy az utóbbi időben ritkán emlegetjük, pedig fontos ezt a példát nekünk tovább vinni.

Hogy miért nem szabad megfeledkezni? Azért, mert ami akkor, ott történt, annak nem szabad megismétlődnie. És ez csak úgy lehetséges – ezt megmutatta akkor az, ami Marosvásárhelyen történt -, ha mindig, mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy mint az előbb is mondtam, két út lehetséges. Viszont mi egy másik úton indultunk el, és ezen az úton kell továbbmenni. (…)

Azóta eltelt 12 esztendő. Tagadhatatlan, hogy mi sokkal rövidebb idő alatt gondoltuk megvalósulni jó néhány fontos célunkat. Akkor nem tudhattuk, hogy ilyen hosszú küzdelem áll előttünk, amely ma sem ért véget. De az biztos, hogy néhány akkori célkitűzés ma már nemcsak hogy megvalósult, hanem tulajdonképpen többségi oldalról is elfogadottnak tekinthető. Például beszélhetnék a kétnyelvű feliratokról, hiszen Marosvásárhelyen akkor pontosan a kétnyelvűség igénye váltotta ki a román többség legnagyobb ellenkezését. Jól emlékszünk mindannyian, hogy egy gyógyszertári kétnyelvű felirattól származtatható tulajdonképpen az a megmozdulás, amely végül is erőszakhoz vezetett. Ma már, és jó ezt azért ez alkalommal elmondanunk, teljesen természetes sok helyt – még nem mindenütt, igaz – a kétnyelvű feliratok jelenléte, és lassan-lassan a közigazgatási nyelvhasználatban is elfogadott lesz a magyar nyelv. Akkori küzdelmünknek ez volt az egyik legfontosabb célja, és ez ma már megvalósultnak mondható.

Nem minden valósult meg az akkori célokból, ezt jól tudjuk, ám, most úgy tűnik, nagyon közel vagyunk egy másik marosvásárhelyi célnak a megvalósulásához, a magyar Bolyai Farkas középiskola visszaállításához. És első alkalom, hogy az idén egy román-magyar szerződésbe, az RMDSZ-SZDP megállapodásba bekerült, hogy ezt a kérdést meg kell oldanunk. Tehát szerintem 12 év alatt nagyon hosszú utat tettünk meg, s ennél még hosszabb út áll előttünk, ennek is tudatában vagyok. De azért látnunk kell, hogy azokkal az eszközökkel, amelyeket a magunk számára kiválasztottunk, a romániai magyarság politikai erejére és egységére támaszkodva tudtunk előrelépni. Vannak értékek, amelyek biztos, hogy 12 évvel ezelőtt más helyet foglaltak el egy képzeletbeli értékrendben, mint ma, de vannak állandó értékeink is. Ilyen például az egység, amelyre szükség volt akkor Marosvásárhelyen, és erre más körülmények között, más módszerekkel, ma is szükség van.

 

Hibaigazítás az RMDSZ-Tájékoztató március 19-i számában a román állampolgároknak az EU tagországaiba és más országokba való kiutazásakor érvényes kötelességeit szabályozó 2001. évi 144. számú Sürgősségi Kormányrendeletről szóló anyaghoz – ugyanis ezúttal egyeztető bizottsági jelentésről volt szó

***      Hétfőn, 2002. március 18-án, a Képviselőház plénuma megszavazott 5 egyeztető bizottsági jelentést és 7 nemzetközi egyezményt.

A megszavazott egyeztető bizottsági jelentések közül megemlítjük a román állampolgároknak az EU tagországaiba és más országokba való kiutazásakor érvényes kötelességeit szabályozó 2001. évi 144. számú Sürgősségi Kormányrendeletet.

Az RMDSZ határozott fellépése eredményeként sikerült azt a módosító javaslatot elfogadtatni, amely szerint a román állampolgároknak nem kell a határátkelőknél felmutatni az egészségügyi biztosítást igazoló iratot, ha olyan országba utaznak, amellyel Románia kölcsönös egészségügyi ellátásról szóló egyezményt kötött – így a Magyarországra utazók sem. A törvény megjelenésétől számított 15 napon belül a Belügyminisztériumnak az Egészség- és Családügyi Minisztériummal közösen kell összeállítania és nyilvánosságra hoznia azoknak az országoknak a listáját, amelyekkel Románia kölcsönös egészségügyi ellátásról szóló egyezményt kötött.