RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila

2 december 24., hétfő IX. évfolyam, 2109. szám

Markó Béla szövetségi elnök hozzászólása a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazásakor

Amikor a romániai politikai életben valaki fontos döntést hoz, vagy részt vállal egy nagyszabású kezdeményezésben, minden alkalommal a nemzeti érdekekre hivatkozik. Ez tulajdonképpen természetes: ugyanis aki szenátori vagy képviselői tisztséget vállalt, és általában politikai tisztséget, nyilván azzal a szándékkal tette, hogy ezeket az érdekeket képviseli. Az ellenzék ezen érdek nevében tevékenykedik, és a Kormány is ugyanezen érdek nevében védi álláspontját. Az elmúlt napokban a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha az RMDSZ szavazatai és a nemzeti érdek között kellene választania, természetesen a nemzeti érdeket választaná. Miután meghallgattam ezt a nyilatkozatot, elkezdtem olvasni az ellenzék bizalmatlansági indítványát, és már az első mondatból világossá vált hogy az aláírók, a PRM-s, PD-s és PNL-s kollegák is a nemzeti érdek megvédése érdekében szövetkeztek.

Mivel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy nagyon sajátságos szervezet, egy külön nemzeti közösség képviselője, természetesen mi szerényebbek vagyunk az effajta nyilatkozatokban. Ennek ellenére mi többször is kinyilvánítottuk, hogy szeretnénk hozzájárulni az egész romániai társadalom jólétéhez, és mind 1996-ban, amikor kormányra léptünk, mind most egy éve, amikor megállapodást írtunk alá a választásokat megnyerő párttal, nemcsak a romániai magyarok érdekeire gondoltunk, hanem az ország minden állampolgárának igényeire és törekvéseire.

Meg voltunk győződve arról, hogy a megállapodás által közösen politikai stabilitást teremtünk, tisztelt PSD-s kollegák, hogy ezáltal sikerüljön közelednünk Európához, és erősítsük integrációs esélyeinket.

Tehát ezek szerint mindenki Románia érdekeinek nevében cselekszik, csakhogy következtetéseink mégis különböznek számos alapvető pontban.

Az indítvány aláírói szerint Románia érdeke az lenne, hogy bukjon meg a kormány.

A hatalmon lévők szerint a Kormány megtette feladatát, tehát az ország érdeke az lenne, hogy folytassa tevékenységét. A felelősségfelvállalással tulajdonképpen maga a miniszterelnök ajánlotta fel a bizalmatlansági szavazás lehetőségét, valószínűleg azzal a meggyőződéssel, hogy nincs oka aggodalomra.

A bizalmatlansági indítvány kapcsán alkalmunk adódott a PSD, PRM, PD vagy PNL igazságához csatlakozni.

Valószínűleg meg fogják érteni, hogy nekünk is megvan a saját igazságunk, és hogy döntéseinket saját programunkra alapozzuk, saját elképzelésünkre az ország jövőjéről és saját prognózisunkra a következő év prioritásairól.

Számos dologban mi is elégedetlenek vagyunk, de ez nem téveszthető össze az indítványt aláíró ultranacionalista párt elégedetlenségével, sem a liberálisokéval vagy a demokratákéval.

Több dologgal mi is elégedettek vagyunk, de valószínűleg ezek sem azonosak a kormányzók elégtételeivel.

Megkaptuk a lehetőséget, hogy rövid mérleget készítsünk az elmúlt évről, és engedjék meg, hogy vázoljak fel én is egy ilyen visszapillantást.

Két évvel ezelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek világos választási lehetősége volt: várni vagy cselekedni. Bírálni vagy segíteni. Szemlélni vagy hozzájárulni. A kritikának, bármilyen durva is legyen az, természetesen fontos szerepe van a politikában. Akik visszautasítják a kritikát, vagy akik elfojtják azt, nagyot tévednek. De mi akkor is úgy véltük, hogy ha nem a várakozást, hanem a cselekvést választjuk, hozzájárulhatunk a politikai stabilitáshoz, és ezáltal a Romániával szembeni bizalom növeléséhez az európai és euro-atlanti intézmények részéről.

A vízumkényszer eltörlése bizonyítja, hogy választásunk helyes volt. Nemcsak a döntés kézzelfogható hatásaira gondolok, hanem szimbolikus velejáróira is, amelyek egyáltalán nem lényegtelenek.

Mert, szenátor és képviselő hölgyek és urak, látszólag mindenki a nemzeti érdek nevében tevékenykedik, csak teljesen másképp értelmezzük ezt a fogalmat.

Véleményünk szerint vagy sikerülni fog Románia integrációját felgyorsítanunk, vagy Európa ezen térségének kullogói leszünk, és nem ideiglenesen, hanem véglegesen.

Igen, létezik szegénység, és a korrupció még mindig teljében van. Igen, számos bírálat jogos, és még én is hozzátehetnék néhány problémát: a decentralizáció deklaratív jellege, a privatizáció lassú üteme, az államosított javak visszaszolgáltatásának késleltetése, egy jól meghatározott koncepció hiánya az infrastrukturális fejlesztés területén.

Mégis, ha becsületesek vagyunk, el kell ismernünk, hogy ezek nem a 2001-es év rendellenességei, hanem az 1989 utáni kormányok által felhalmozott problémák. Igaz, hogy természetesen mielőbb le kell rónunk ezeket a saját magunkkal és az egész társadalommal szembeni adósságokat. Mielőbb véget kell vetnünk a halasztgatásoknak és visszalépéseknek a nemzeti kérdés megközelítése esetében is.

Vitathatatlan, hogy a mi esetünkben az együttműködés mellett szóló egyik érv a kisebbségi problémához való pozitív viszonyulás volt, a szolidaritás és nem a szembenállás ezen a téren, egyes megoldások gyakorlatba ültetése részvétellel, és nem elszigetelődéssel.

Szolidaritás és nem összeütközés!

Részvétel, és nem elszigetelődés!

Ezek az elvek jellemezték az RMDSZ minden lépését. Nem hiszem, hogy valóban megértettek minket.

Mit szerettünk volna elérni?

A nemzeti probléma egy másfajta megközelítését, tisztelt kollegák. A politikai eszközök természetesen ezen a területen is fontosak. De érthetetlen számunkra az, hogy valaki csak választási érdekből támogassa a kisebbségek számára kedvező megoldásokat, és hogy ezeket megtorpedózza, esetleg ugyancsak választási érdekekből. Mi azt szeretnénk, tisztelt kormányzók és tisztelt ellenzékiek, hogy az interetnikus együttélés problémája kikerüljön a politikai harc kontextusából, és hogy a megoldásokat együtt keressük azon nemzeti érdek nevében, amelyre mindenki hivatkozik. Ebben az esztendőben, erre vonatkozóan fontos rendelkezéseket fogadtak el, elsősorban az anyanyelv közigazgatásban való használata terén, és mi értékeljük ezt a valós előrehaladást. De ezen rendelkezésekkel egyidejűleg érthetetlen számunkra az újra és újra a régi megosztási eljáráshoz való folyamadás, az úgynevezett Hargita-Kovászna jelentéssel, vagy más hasonló megnyilvánulásokkal.

Nem hiszem, hogy nekem kell itt a nemzeti érdek filozófiáját megfogalmazni. Én egyetlen dolgot tudok: minden hamis látszat ellenére, a magyarok érdekeim azonosak a románok érdekeivel: hogy közeledjünk Európához, és hogy legyen meg az esélyünk egy méltó életre szülőföldünkön. Hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát.

A kormány iránti bizalmi szavazás pillanatában vagyunk. Az idén volt okunk a bizalomra, de a bizalmatlanságra is. Voltak eredményeink, és kudarcaink is. Erre a mérlegre és a jövő évi közös tevékenységi programra alapozva fogunk dönteni néhány hét múlva, a jelenlegi partnereinkkel való együttműködés esetleges folytatásáról.

Biztosítom önöket, hogy a mi döntésünkben is a társadalom érdeke lesz a meghatározó tényező.

Stabilitást akartunk és akarunk a továbbiakban is, és természetesen együttműködést, de csak abban az esetben, ha mindannyiunk számára biztosíték lesz a valós reformra minden létfontosságú területen.

Ma természetesen nem csatlakozhatunk a bizalmatlansági indítványhoz, mert, amint azt már elmondtam, nem értünk egyet a dokumentum aláíróinak diagnózisával, és ugyanakkor, nem képzelhetjük el jelenlétünket egy olyan politikai táborban, ahol a húzóerő szerepét egy ultranacionalista párt tölti be.

A bizalmatlansági indítvány ellen fogunk szavazni.

december 21.

Markó Béla

Az RMDSZ elnöke

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN MINDENKINEK AZ RMDSZ ELNÖKI HIVATALA!