2001

2001. november 22., csütörtök IX. évfolyam, 2087. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                  Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                    elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro

  1. november 22., csütörtök IX. évfolyam, 2087. szám

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság jelentése kapcsán kifejtette: egyre erősödő magyarellenes kampányról van szó, amely rendkívüli módon veszélyezteti a román-magyar viszonyokat –nem csak Hargita és Kovászna megyékben, hanem az egész országban. Az utóbbi időkben megsokszorozódó magyarellenes nyilatkozatokra utalva (tankönyvbotrány Kovászna megyében, magyar nyelvű oktatás a Bákó megyei csángó közösségben) rámutatott, hogy a parlamenti bizottság ezúttal túllépte hatáskörét, és ahelyett, hogy feladatát teljesítené, tevékenysége által éppen az ország biztonságát veszélyeztető dokumentumokat állít ki. Előzmény nélküli eset – mondta a szövetségi elnök -, hogy olyan állami intézmény, mint amilyen a Román Hírszerző Szolgálat, vagy ennek tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagjai etnikai alapon „hadat üzenjenek” az ország két – történetesen többségében magyarok által lakott – megyéje ellen. A következetességgel összeállított dokumentumból, valamint a fenn említett szervek viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy az állami hatóságok „idegen testnek” tekintik e két megyét, illetve a romániai magyarságot. A dokumentumban rendkívül veszélyes és hamis vádakat fogalmaztak meg – hangsúlyozta –, amelyeket semmiféle bizonyítékkal nem támasztották alá. Markó Béla ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kormánypárt képviselői által fenntartott magyarellenes kampány nem csak a magyarság, hanem olyan, már érvényben lévő törvények alkalmazása ellen irányul, mint amilyen a helyi közigazgatási vagy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény. E magyarellenes hadjárat okai és céljai egyelőre nem körvonalazódtak, viszont egyre nyilvánvalóbbak a következmények, amelyek a román-magyar kapcsolatok elmérgesítése révén elsősorban Románia euro-atlanti integrációját veszélyeztetik. A szövetségi elnök továbbá tarthatatlannak minősítette, hogy a kormánypárt a még érvényben lévő együttműködési szerződés ellenére sorozatos támadásokat indít az RMDSZ és a romániai magyarság ellen; ez a PSD kétszínűségére vall, ami jelentős mértékben befolyásolhatja a két alakulat további együttműködését – egészítette ki az RMDSZ elnöke.

Szabó Károly szenátor a parlamenti bizottság jelentése csupán „eszköz” ara, hogy alátámassza az utóbbi időben megszaporodó alaptalan magyarellenes vádakat. A szenátor szerint az sem kizárt, hogy a dokumentumot a bizottságon kívül fogalmazták volna meg. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő számadatokkal cáfolt rá a felügyelő bizottság jelentésében foglaltakra. Elmondta, hogy Kovászna megyében, ahol a lakosság mintegy 75%-a magyar nemzetiségű, a hadsereg és a rendfenntartó erők alkalmazottjainak kb. 5%-a magyar, a prefekturán sofőröstől, titkárnőstől dolgozik hat magyar, az erdők visszaszolgáltatását felügyelő bizottságban pedig a 15 tagból 3 magyar, és az igazságszolgáltatásban is jóval 50% alatt van a magyar nemzetiségű alkalmazottak száma.

Borbély László képviselő a klézsei és pusztinai csángók magyarnyelvű oktatási helyzetére utalva elmondta: az ET múlt héten elfogadta azt a jelentést, amely előírja a csángók kultúrájának megőrzését és anyanyelvük elismerését. Ugyanakkor arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy létezik ugyan a csángók magyar nyelvű oktatásának jogosságát elismerő miniszteri rendelet (még Andrei Marga oktatásügyi miniszter idejéből), az utóbbi években több ízben is támadást indítottak a Bákó megyei csángók magyarnyelvű oktatása ellen, a helyi tanügy szervek pedig mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a rendelet alkalmazását. A helyi tanügyi hatóságok újabban az iskolai programon kívül, otthon tartott heti két-három magyar nyelvű oktatást is ellenzik, sőt elkobozzák a magyarul tanulni óhajtók könyveit. Ez viszont letűnt idők gyakorlatára emlékeztet – közölte a képviselő. A képviselő továbbá kifejtette, hogy az RMDSZ az ügy orvoslása érdekében a Bákó megyei prefektussal és a kormánypárt képviselőivel közösen olyan megoldáson dolgozik, amely a volt miniszter rendeletének szellemében rendezze a magyar nyelven tanulni óhajtó csángó gyermekek helyzetét.

Elutasították a tanügyi indítványt

***      November 22-i, csütörtöki ülésén a Szenátus megvitatta a román elemi és középfokú oktatási rendszer jelenlegi válságos helyzetére vonatkozó, a Nagy Románia Párt által előterjesztett indítványt. A kormány politikáját élesen bíráló összes korábbi hasonló kezdeményezéssel szemben, ebben az esetben lényegileg összhangzottak a vélemények a közoktatás csakugyan válságos helyzetét illetően. Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ állásfoglalását megfogalmazva emlékeztetett arra, hogy a közoktatás megreformálásának a szükségessége mellett szövetségünk már akkor határozott álláspontot képviselt, amikor arról sokan mások még hallani sem akartak. Problémáink közül többek között arra is rámutatott, hogy iskolás gyerekeink nem tanulhatják anyanyelvükön az ország történelmét és földrajzát, s vannak vidékek, ahol fakultatívan sem taníthatják nekik a magyar nyelvet. Szavazatainkkal azonban mégsem támogathatjuk ezt a semmilyen eredménnyel nem kecsegtető kezdeményezést. Az indítványt a Szenátus végül 74 szavazattal 54 ellenében elutasította – utóbbiak között szerepeltek a Nagyrománia Párt szenátorok mellett a demokratapárti és a szenátorok is.

 

A kataszteri és mezőgazdasági közösségi szolgáltatások létrehozásáról

***      A csütörtöki ülés a PD és a PNL által a Kormány ellen benyújtott, az ország egészségügyi helyzetére vonatkozó egyszerű indítvány bejelentésével kezdődött.

Ezután a képviselők megvitattak 6 törvénytervezetet, közöttük a kataszteri és mezőgazdasági közösségi szolgáltatások létrehozását és, működését szabályozó 2001/13-as kormányrendeletet is.

Kovács Zoltán képviselő szerint ez a jogszabály igen fontos eleme a helyi közigazgatási reformnak, hiszen elősegíti a földterületek jogi helyzetének tisztázását, és megteremti a földtörvény alkalmazásához szükséges feltételeket. A kormányrendelet alapján az önkormányzatok szintjén létrejövő kataszteri és mezőgazdasági szolgáltatások keretében szakemberek, a helyi közösségek igényeinek megfelelően, földméréssel, a köz- és magántulajdonban lévő földterületek nyilvántartásával, valamint a mezőgazdaság termelésre és állattenyésztésre vonatkozó tanácsadással segítik a lakosságot. A képviselő ugyanakkor rámutatott: ha a helyi költségvetések szűkös keretei miatt az önkormányzatok nem tudnak megfelelő számú szakembert alkalmazni, valamelyik szolgáltatás (a földmérés vagy a mezőgazdasági tanácsadás) elvégzése hiányt szenved.

Nemzetközi Olaj Gáz és Energia Konferencia Bukarestben

***      November 22-23 között első alkalommal szervezik meg Bukarestben a Nemzetközi Olaj Gáz és Energia Konferenciát. A rendezvényt megnyitja Sir Hugh Bidwell, London volt polgármestere, majd köszöntő beszédet mond Dan Ioan Popescu, az ipari tárca elnöke, valamint Antal István, az RMDSZ képviselője, a Képviselőház Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának elnöke.

A kétnapos értekezleten olyan előadások hangzanak el, amelyek mindenekelőtt az ország olaj, gáz és energia ágazatainak privatizációját, rehabilitációját, valamint modernizációját érintik. Antal István beszédében kitért az energetikai ágazat középtávú nemzeti stratégiájának főbb pontjaira, azt is hangsúlyozta, hogy Románia elfogadta az Európai Uniós csatlakozás feltételeként meghatározott acquis communitare energetikára vonatkozó 14. fejezetét.

Pécsi Ferenc Bécsben

***      Pécsi Ferenc parlamenti képviselő 2001. november. 19.-20. között ausztriai látogatáson vett részt, a Valer Dorneanu házelnök vezette parlamenti delegáció keretében.

A román delegációt fogadta Dr. Thomas Klestil, Ausztria köztársasági elnöke. A román delegáció hivatalos megbeszéléseket folytatott az osztrák parlament két házának elnökével, Dr. Heinz Fischer úrral, a Nemzeti Tanács elnökével, valamint Alfred Schöls úrral, a Szövetségi Tanács elnökével. Eszmecserére került sor az osztrák parlament külügyi bizottságának tagjaival is.

A megbeszélések középpontjában Románia euro-atlanti integrációs törekvései, a kétoldalú kapcsolatok helyzete és a Duna-térség országai közötti együttműködés szerepeltek.

Pécsi Ferenc, aki ebben a parlamenti ciklusban betölti a román-osztrák parlamenti baráti csoport elnökének tisztét, a következő javaslatokat fogalmazta meg az együttműködés fokozására: információcsere a törvénykezés területén felhasználva Ausztria tapasztalatát az Európai Unióba való csatlakozás folyamatában a két ország parlamentjei közötti együttműködés fokozása a nemzetközi parlamenti szervezetek keretében (az IPU konferenciáin és főképpen a 12 plusz csoportban) a gazdasági együttműködés támogatása (vásárok, üzletember-találkozók szervezése mindkét országban).

A két parlament baráti csoportjai közötti együttműködés további fejlesztése érdekében Pécsi Ferenc romániai látogatásra hívta meg az osztrák kollegákat, amelyet az osztrák fél elfogadott.