RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                   Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                    elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro

2001. október 9., kedd IX. évfolyam, 2055. szám

 

Markó Béla a szülőföldön való boldogulás esélyeiről Balatonszemesen

***      Markó Béla szövetségi elnök október 8-án meghívottként vett részt a Magyarságtudat és megélhetés – A szülőföldön való boldogulás esélyei a Kárpát-medencében címet viselő balatonszemesi konferencián. A szövetségi elnök a Határon túli nemzetstratégiák című beszélgetésen a romániai magyarság és az RMDSZ elsőrangú politikai célkitűzéseként a szülőföldön való megmaradás elősegítését jelölte meg.

Markó hangsúlyozta, hogy a jelen pillanatban Magyarországon könnyebb magyarként élni, ugyanakkor az anyaország jobb egzisztenciát is biztosít, ezért a Szövetség arra törekszik, hogy olyan megélhetőségi lehetőség biztosítson Romániában, amely előrelépést jelent a mostani helyzethez viszonyítva. Sorsdöntő lehet a romániai magyarság megmaradása szempontjából, hogy a következő egy-két generációnak sikerül-e olyan megélhetőségi lehetőség biztosítani, amely tudja ellensúlyozni a Magyarországról érezhető elszívó hatást – szögezte le Markó Béla. Majd hozzáfűzte: ebben a munkában szükség van mind magyarországi támogatásra, mind a romániai politikai helyzet által nyújtott lehetőségek kiaknázására. Arra a kérdésre, hogy egy kisebbségi ideológiára épülő politikai szervezeten belül, hogy lehet az egységet megtartani a szövetségi elnök a platformok fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy az RMDSZ-en belül működő politikai platformok elsődleges szerepe az kellene legyen, hogy szellemi műhelyként kidolgozzák a romániai magyarság programját és célkitűzéseit, elkerülve az ideológiai jellegű megosztottság meghonosítását a Szövetségen belül.

 

Románia támogatja a terrorizmus elleni fegyveres támadásokat

***      A Szenátus hétfői, október 8-i ülésén, a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál a parlamenti frakciók támogatásukról biztosították az Amerikai Egyesült  Államok és Nagy-Britannia terrorizmus elleni, afganisztáni célpontokat sújtó katonai csapásait. Az RMDSZ-frakció állásfoglalását Szabó Károly Ferenc Szatmár megyei szenátor terjesztette elő. Kifejtette, hogy az szükséges volt immár a tettek mezejére lépni, ezek legitim, igazságszolgáltató akciók egész emberiség javát szolgálják, s amint azt a bombázással egyidejűleg ledobott segélycsomagok is bizonyítják, nem az afgán nép ellen irányulnak. Örvendetesnek mondotta, hogy Románia, hasonlóan a világ legtöbb államához, támogatja ezt a terrorizmus elleni hadjáratot.

 

Nyelvtörvény a magyar nyelv nyilvános használatának visszaszorítása érdekében

***      Hétfőn, késő délután a szenátusban napirendre került a román nyelv védelméről szóló, Pruteanu-féle törvénykezdeményezés is. Pontosabban annak az egyetlen függőben maradt kitétele, mely a törvény hatálya alóli kivételezések, vagyis a nem román nyelvű szövegek szimultán lefordítása alól kivételezett esetek felsorolását tartalmazza. Noha a szakbizottságban előzetesen egyeztetett szövegváltozat került terítékre, a vita általános síkra terelődött.

Az eredetileg – állítólag – főként az anglicizmusok térhódításának korlátozására szánt törvénytervezetet ismételten a magyar nyelv nyilvános használatának a drasztikus visszaszorítására igyekeztek felhasználni a nagy-romániás szenátorok mellett egyes kormánypárti honatyák is. A magyar nyelvű tömegtájékoztatásnak a törvény kényszerével történő minél maradéktalanabbul kétnyelvűvé torzítását kísérelte meg keresztül vinni Adrian Păunescu szenátor. Még a vallásos szertartások közvetítésének a szimultán fordítását is követelte, úgymond a román-magyar testvériség megszilárdítása érdekében. Románellenesnek, Európa-ellenesnek, sőt magyarellenesnek bélyegzett bármely “engedményt”. Felcsatlakozott hozzá a magyarul egyébként jól beszélő Pop D. Popa sebészprofesszor-szenátor is, aki azzal hozakodott elő, hogy tulajdonképpen nem is „a Hargita és Kovászna megyei békés lakosság” igényli az anyanyelvű közlések jogát, hanem a nevükben fellépő, de éppenséggel ellenük ágáló politikusok. Frunda  György, Puskás Bálint és Szabó Károly szenátorok a lehetséges megközelítések mindenikét kihasználva szálltak vitába az ügy érdekében. Az időkeret meghaladása miatt félbeszakadt vita folytatására és feltehetőleg a szavazásra csütörtökön kerül sor.

 

Képviselőházi hírek

***      Hétfőn a Képviselőházban az egyeztető bizottsági jelentések között volt többek között az 998/96-os, az erdőrendtartási és erdőgazdálkodási törvényt módosító jogszabályra vonatkozó is. A képviselőházi változatban a törvény I cikkelyének 12 szakaszának 1. bekezdése szerint (az RMDSZ képviselőinek elfogadott módosító javaslata alapján) a községi-, városi-, municípiumi erdők, a közbirtokossági- és a magánerdők tulajdonosai eldönthetik, hogy magánerdészeti hivatalokkal vagy az állami erdészeti hivatallal kötnek szerződést az erdők rendtartásának érdekében. A szenátusi változat ezt a jogot csak a közbirtokossági erdők tulajdonosainak hagyta jóvá. Bár az egyeztető bizottság a szenátusi változatot javasolta elfogadásra, a plénumon, heves vita után, melynek során Tamás Sándor tartotta fenn az RMDSZ javaslatát, a képviselőházi változatot szavazták meg. E jogszabály végső szavazását a keddi ülésre halasztották.

***      A Képviselőház 2002. évi költségvetési tervezetének vitája során Borbély László elmondta, hogy örvendetes az a tény, hogy 11 év alatt először már októberben vitatásra került a következő év költségvetése. A költségvetési tervezet pozitívumai között a képviselő megemlítette a befektetésre szánt összegek kiegyensúlyozottságát, valamint azt, hogy a 2002-es tervezetben már érintik a 2003-2005. időszak költségeinek hozzávetőleges arányait is. Mindezeket figyelembe véve, az RMDSZ csoportja megszavazta ezt a tervezetet.

***      Szintén szavazásra került a képviselők és szenátorok esküjére vonatkozó, még 1998-ban benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentése is. Bár a e bizottság itt is a szenátusi változat elfogadását javasolta, a plénum képviselőházi változatot szavazta meg, mert az világosabb, tömörebb és a célnak megfelelőbb. A végső szavazása ennek a jogszabálynak is a keddi ülésre maradt.

***      A napirend utáni felszólalások során Dr. Vekov Károly a közigazgatási miniszterhez intézett interpellációjában arra kért választ, hogy a központi hatalom képviselői miért nem tesznek semmit a kolozsvári polgármester által közvetlenül a Szt. Mihály templom mellett engedélyezett rendezvények (sörfesztivál, könnyűzenei koncertek stb.) ellen. A képviselő továbbá tarthatatlannak minősítette a Mátyás király szobra által meghatározott, műemlék jellegű teret eléktelenítő hordozható illemhelyek felállítása ellen, hiszen mindezekkel a polgármester provokálja Kolozsvár hívő és magyar lakósságát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában arra kérdezett rá, hogy miként magyarázza a Kormány azt a tényt, hogy a Kolozs megyei rendőrség a helyi tanácsok és polgármesterek ellen hozott intézkedéseivel megakadályozza a 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény alkalmazását, és hogy közrendészeti erők hatásköre meddig terjedhet e törvény alkalmazását illetően.

***      A Képviselőház keddi plénumán megszavazták a 2000/137-es, a diszkrimináció megelőzésére és a mindenféle diszkrimináció büntetésére vonatkozó Kormányrendeletet egyeztető bizottsági jelentését is, amelynek múlt heti vitája során az RMDSZ képviselői többszörösen kifejezték ügyrendbeli tiltakozásaikat a bizottsági jelentés ellen, mert az megszegi az alapvető emberi jogokat, a vita érdemi részében pedig a Szenátusban elfogadott változat mellett álltak ki. A végső szavazás során az RMDSZ képviselői az egyeztető bizottsági jelentés ellen szavaztak. Varga Attila az RMDSZ szavazatának indoklása során fenntartotta az RMDSZ ügyrendi tiltakozásait, érdemben pedig kifejtette, hogy a jogszabály, abban a formában, ahogyan elfogadták, elvesztette lényegét, hiszen a diszkrimináció mindig csoportokat, közösségeket érint, tehát nem elég csak az egyént védeni a hátrányos megkülönböztetésektől. A képviselő azt is elmondta a plénum előtt, hogy az RMDSZ e jogszabály kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.

***      A Könyvtárak törvényének vitája során Márton Árpád fenntartotta a szakbizottság által elutasított módosító javaslatait, ám a plénum is ellenük szavazott. A képviselő a szavazás után hangot adott abbéli reményének, hogy talán a szenátusi változat majd nem tartalmazza azt a kitétet, hogy magánkönyvtárakat csak a Művelődési Minisztérium jóváhagyásával lehet létrehozni, hiszen ez az előírás korlátozza az információkhoz való hozzáférést.

***      A képviselők továbbá elfogadták az állattenyésztésre vonatkozó jogszabályt, amely az RMDSZ részéről Pete István, Kovács Zoltán és Dr. Kelemen Attila javaslatait tartalmazzák, akik szerint e törvény konkrét segítséget nyújt gazdasági tevékenységükben az állattenyésztők számára. Ezt követően a képviselők  cikkelyenként megvitatták  a fogyasztók védelmét szabályozó 1992/21 KR-t lényegesen módosító 2000/58-as Kormányrendeletet és a Kormány 2000/97-es, a hitelszövetkezeti szervezetekre vonatkozó Sürgősségi Rendeletét is, amelyekről az illető szakbizottságok jóváhagyó véleményezést készítettek.