1. A nacionalizmus tolerálásának is vannak határai

*** Borbély László a képviselőház mai ülésén elhangzott felszólalásában Vlad Hogea, Nagy-Románia párti képviselő nemrég megjelent Naţionalistul című kötetéről szólt. Az RMDSZ képviselője aggasztónak tartotta, hogy a zsidó- és magyarellenes cikkeket tartalmazó gyűjtemény megjelenése fölött szemet hunytak az állam intézményei, és semmilyen tiltakozást nem váltott ki sem a közvélemény, sem a politikai pártok részéről. Borbély László továbbá azt is tarthatatlannak minősítette, hogy a kötet a Képviselőház szolgálatában álló Hivatalos Közlöny nyomdájában jelent meg. Szerinte a Naţionalistul kiváló bizonyítéka annak, hogy az elmúlt 11 esztendőben számos szélsőséges hangvételű cikk látott napvilágot, anélkül, hogy az állam illetékes szervei kellőképpen tiltakoztak volna ellenük. Borbély László sajnálatosnak minősítette, hogy a kötet szerzője egy olyan párt tagja, amely a 2000. évi választások során megszerezte a szavazatok egynegyedét. Továbbá élesen bírálta C. V. Tudor által vezetett politikai alakulatot, amely pár felszínes nyilatkozatán kívül ellenszegül az olyan valódi európai értékeknek, mint a magántulajdon garantálása, a piacgazdaság vagy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.

Az RMDSZ képviselője felszólította Románia Parlamentjét, valamint az illetékes szerveket, hogy vonják felelősségre a Nagy-Románia Párt képviselőjét a megjelent szélsőségesen nacionalista, faj- és nemzetgyűlöletet szító kötetért. A könyvben vallott nézetek tolerálása már önmagában tagadja a demokratikus értékeket, és megkérdőjelezi a jogállam fogalmának létjogosultságát – zárta beszédét Borbély László.

2. Az eskütétel nem korlátozza a képviselők törvénymódosító törekvéseit

*** A szenátusban kedden elfogadták a szenátoroknak és képviselőknek az állampolgárokkal szembeni hűségeskütételére vonatkozó törvényjavaslatot. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ álláspontját ismertetve kifejtette, hogy ez egy szimbólum értékű törvény, amely nem gátolja meg a szavazóközönség bizalmát elnyerő szenátorokat és képviselőket abban, hogy módosítsanak, javítsanak az ország Alkotmányán, törvényein. Az eskütétel állampolgári minőségükben arra kötelezi képviselőinket, hogy tiszteletben tartsák az állam törvényeit, ez viszont nem korlátozza őket törvénymódosító törekvésükben – hangsúlyozta Verestóy Attila. Ezt az álláspontot amúgy a szenátus jogi bizottsága is elfogadta. A szenátor ugyanakkor lényegesnek tartja, hogy az elavultnak tekinthető tételek helyét, amelyek az ország egységére, szuverenitására fektettek hangsúlyt, olyan időszerű fogalmak vették át, mint a demokrácia, illetve az emberi jogok tiszteletbetartása.