RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Tófalvi Zselyke

április 3., kedd IX. évfolyam, 1942. szám

Az SZKT-n elvek, nem irányzatok ütköztek

*** Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke az MTI bukaresti irodájához eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szervezet belső parlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsa képtelen betölteni az RMDSZ-ben meghatározott szerepét és hivatását, hisz szombaton, a marosvásárhelyi ülésén hozott döntéseivel és az 1993 óta halogatott belső választások újbóli elodázásával maradék hitelét is elveszítette.

– A tiszteletbeli elnök megint nem látta, hogy mi történik az RMDSZ-ben. Nem figyelt oda a vitára, és nem vette észre, hogy itt nem táborok szerint oszlottak meg a vélemények, hanem két elv ütközött, de ezeknek az elveknek nincs közük az RMDSZ-en belüli irányzatokhoz – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában. A szövetségi elnök emlékeztetett arra, hogy egyes vélemények szerint az SZKT-nak továbbra is korporatív elvek szerint kell fölépülnie, mások szerint pedig a területi szervezeteknek leosztott mandátumokból kellene összeállnia. Mindkét elv demokratikus, nincs mögötte olyan megoszlás, mint amilyenre most a püspök úr hivatkozni próbál. A püspök úr az általa valósnak vélt megoszlást próbálja tovább mélyíteni, de akik ebből konfliktust próbálnak gerjeszteni, tévednek – hangsúlyozta Markó Béla. A szombati szavazáson az egyik elv kapott többséget.

Sajnos, Tőkés László megnyilatkozásait már nem tudom a tiszteletbeli elnök megszólalásának tekinteni, hiszen már hosszú ideje nem pártatlan erkölcsi tekintélyként szólal meg az RMDSZ-ben, hanem úgy, mint bizonyos, általa fontosnak vélt áramlatok makacs erőltetője. Meghallgatom és egyeztetni próbálom a különböző véleményeket, így Tőkés Lászlóét is, de nem úgy mint az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, hanem mint az RMDSZ-en belüli egyik áramlat képviselőjének véleményét – tette hozzá a szövetségi elnök.

Ülésezett a Kolozs megyei MKT

*** Pénteken 2001. március 30-án tartotta alakuló ülését az újonnan választott Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa a következő napirendi pontokkal:

1. Az MKT állandó bizottsága elnökének megválasztása;

2. Az alelnökök megválasztása;

3. A titkárok megválasztása;

4. A megyei elnökség bemutatása és megerősítése;

5. A szakbizottságok megalakítása;

Különfélék.

Az ülést Kónya-Hamar Sándor újraválasztott megyei elnök nyitotta meg.

Két elnökjelölt Mátis-Halmágyi Jenő és Molnos Lajos a szavazatokat 46/20 arányban kapta, tehát az állandó bizottság új elnöke Mátis-Halmágyi Jenő lett.

Alelnököknek többes jelölés után Okos Károly gyalui elnök (34 szavazattal) és Góger Ferenc belvárosi alelnök (49 szavazattal), lettek megválasztva.

Az állandó bizottság titkárainak Schwarcz Róbertet (39) és Váncsa Pált (40) választották.

A megyei elnökségnek az MKT által megerősített tagjai:

Bitay Levente ügyvezető elnök (szervezés, gazdaság);
Máté András Levente a kolozsvári kelületekkel és jogi problémákkal foglalkozó alelnök;
Lakatos András tanügyi alelnök;
Sztranyiczki Szilárd mezőgazdaság és faluszervezés;
Pillich László kultúra;

Önkormányzati alelnököt a párhuzamosságok elkerülése végett nem választott az MKT, mivel ezt a tevékenységet a MÖT elnöke végzi.

A szakbizottságok megalakítása nem történt meg a gyűlés keretében, ugyanis Mátis-Halmágyi Jenő MKT elnök javaslatára a bizottságok számát csökkenteni fogják 11-ről 7-re és ezen bizottságok nevesítése után a tanács tagjai két héten belül kötelesek lesznek ezek egyikébe, vagy legtöbb kettőbe beiratkozni.

RMDSZ parlamenti frakciója találkozott a pénzügyminiszterrel

*** 2001. április 2.-án a Képviselőházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tănăsescu pénzügyminiszterrel. A találkozó témája a 2001. évi költségvetés volt. A 22 RMDSZ-es honatyán kívül jelen volt a találkozón Markó Béla szövetségi elnök és Viorel Hrebenciuc a PDSR frakció vezetője is.

Miután M. Tănăsescu pénzügyminiszer ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket és kérdéseket intéztek a miniszterhez.

Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekről beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörbe átutalt pénzek átláthatóságát, a PDSR-vel kötött memorandumra utalva, amelyben prioritásként szerepel a regionális fejlesztés.

Puskás Bálint szenátor felszólalásában a Kovászna megyei problémákról beszélt, majd arra kérdezett rá, hogy a költségvetési terv elkészítésénél melyik megyék számítottak prioritásoknak, mert nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között.

Ráduly Róbert képviselő kifejtette, hogy ez a költségvetés egy program szerinti költségvetés, vagyis a minisztériumok maguk dönthetnek több száz milliárd lej sorsáról. Felvetette , hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Elmondta, hogy Csíkszereda az egyetlen megyeközpont, ahol nincsen sportcsarnok , és azt is, hogy, környezetvédelmi okok miatt, felfüggesztették a Csíkszeredai jégpálya működési engedélyét. Ezek orvoslására a miniszter segítségét kérte.

Winkler Gyula képviselő kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei felosztása is. Továbbá részletes leírást kért a közép- és kisvállalkozásokra szánt pénzösszegek esetében, és kérte azok további növelését.

Pete István szenátor arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági tárca esetében a fizetésekre szánt összeg még akkor sem elég, ha csökkentik az alkalmazottak számát. Ugyancsak kevésnek tartotta azt összeget, amelyet az állategészségügyi gyógyszerekre szántak, szerinte szükség lenne még legalább 100 milliárd lejre, valamint kérte a kistermelőknek szánt tejpénz-alap kiegészítését.

Tamás Sándor képviselő a kézdivásárhelyi kórház esetét említette, amelyet a volt tulajdonosok visszaigényeltek, bérleti díjat kérve a kórháztól. Mivel helyi szinten nem lehet megoldani a problémát, sokkal nagyobb összeg kiutalását kérte 2001-ben.

Márton Árpád képviselő a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte, elmondva, hogy, földrengés esetén, sok épület veszélyeztetve van. Kérte, hogy a kormány hagyjon jóvá összegeket mikró-hőközpontok kivitelezésére, amelyekkel csökkenteni lehetne a fűtéspótlékra szánt összegeket.

Varga Attila képviselő azt kérdezte, hogy milyen pénzeket lehetne a költségvetésből elkülöníteni az egyetem előtti oktatás decentralizációjára.

Szabó Károly szenátor azt kérdezte a minisztertől, hogy milyen beruházásokat eszközölnek annak érdekében, hogy csökkentsék az energiaveszteségeket, és hogy mi történik a szatmárnémeti korház befejezésével.

Kelemen Atilla képviselő szerint a mezőgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi, pénzösszeget (kb. 9500 milliárd) súlyosan terheli a tárcához csatolt erdőgazdálkodás. A miniszter segítségét kérte az Európát is veszélyeztető körömfertőzés elterjedésének megakadályozásához.

Mihai Tănăsescu pénzügyminiszter a fizetésadó befizetési helyére vonatkozóan válaszában elmondta, hogy jelen pillanatban a Közpénzügyek Minisztériuma és a Helyi Közigazgatási Minisztérium közösen dolgoznak egy törvénytervezeten, amely megoldaná ezt a problémát.

A mezőgazdaságról szólva, a miniszter elmondta, hogy a cél egy modern mezőgazdaság kialakítása. Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter új reformot készít elő a mezőgazdaság támogatását illetően, amelyet majd meg lehet vitatni a 2002-es költségvetésig. M. Tănăsescu megígérte, hogy, ha az állategészségügyi programokra nem elegendőek az előirányzott összegek, akkor hozzányúlnak az országos tartalékokhoz is.