RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- március 29., szerda VIII. évfolyam, 1690. szám
- Budapesti kerekasztal a határon túli magyar támogatási rendszerrôl
- Markó Béla az RMDSZ politizálásáról, kormányzati szerepérôl a Duna TV Napóra c. mûsorában
- Április 1-jén ülésezik az Operatív Tanács Marosvásárhelyen
- Az RMDSZ szokásos sajtóértekezlete Bukarestben
- Budapesti kerekasztal a határon túli magyar támogatási rendszerrôl
*** Határon túli magyar támogatások 2000-ben – elmélet és gyakorlat címmel március 28-án kerekasztal-beszélgetést szervezett a Határon Túli Magyarok Hivatala Budapesten. Ez volt az elsô találkozó, amelyen jelen voltak a határon túli magyar pártok és érdekképviseleti szervezetek vezetôi, az Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány és Új Kézfogás Alapítvány vezetôi, az Oktatásügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetôje és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Fôosztályának vezetôje.
A kerekasztal-beszélgetésen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök és Tôkés László tiszteletbeli elnök.
A résztvevôk az elhangzott gyorsjelentések alapján, a meghívott közalapítványok és minisztériumok képviselôinek tájékoztatói tükrében megvitatták a határon túli magyarok támogatási rendszerének javításával kapcsolatos terveket, a támogatás jövôbeni lehetôségeit, a követendô stratégiát.
A tanácskozáson konszenzus alakult ki abban, hogy a határon túli magyarság támogatása a szülôföldön maradást segítse. Markó Béla felszólalásában riasztónak nevezte, hogy jelenleg 3300 középiskolás tanul magyarországi középiskolákban. Ez szerinte azt jelzi, hogy míg kormányzati szinten igen, a kisebb intézmények szintjén nem érvényesül a szülôföldön maradás elvének támogatása. Markó Béla rendkívül fontosnak nevezte a gazdasági támogatást, a vállalkozásfejlesztést, a kapcsolatépítést és az információcserét. Ez a segítség hozzájárulhat a gazdasági gyarapodáshoz, amely a szülôföldhöz kötheti a romániai magyar közösséget hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki bejelentette, hogy e célból az RMDSZ gazdasági tanácsadással, kapcsolatépítéssel foglalkozó állandó irodát kíván nyitni Budapesten.
- Markó Béla az RMDSZ politizálásáról, kormányzati szerepérôl a Duna TV Napóra c. mûsorában
*** Március 28-án, kedden este Markó Béla szövetségi elnök a Duna TV Napóra címû mûsorának vendége volt. A szövetségi elnök az RMDSZ tízéves fennállása során végzett munkájáról, koalíciós szerepérôl és választási esélyeirôl nyilatkozott a mûsorban.
Az RMDSZ tízéves történetének fontosabb mozzanatait, a szövetség jelentôs politikai döntéseit, állásfoglalásait, a kormányzati szerepvállalás során elért eredményeit és sikertelenségeit felelevenítô filmbejátszások között a mûsorvezetô kérdéseire adott válaszaiban Markó Béla elismételte nemrégen tett és a román sajtóban meglehetôsen nagy visszhangot keltett nyilatkozatát a romániai többség és kisebbség közötti egyenlôtlenségrôl. Elmondotta, hogy bár a koalíció megteremtette azokat az eszközöket, amelyek segítségével az RMDSZ megvédheti a romániai magyarság érdekeit, a román többség és a magyar kisebbség közötti egyenlôtlenségeket nem tudta feloldani. A koalíció csak részben tudta teljesíteni a közösen elfogadott programot, és ez nem csupán kisebbségi kérdésekre, hanem általában gazdasági vagy szociális kérdésekre is érvényes. A még mindig fennálló egyenlôtlenséget illetôen példaként említette a szövetségi elnök, hogy bár az RMDSZ jelen van a kormányban, és képviselôink igen jelentôs tisztségeket töltenek be és látnak el nagyon jól, nem vagyunk jelen a román diplomáciában, a külképviseletekben, a külügyminisztériumban, a belügyminisztériumban, a titkosszolgálatokban, ami a magyar kisebbséggel szembeni bizalom hiányát tanúsítja. ”Egyfajta nemzetállami szemlélet mûködik, vagyis a nemzetállam igazán fontos, úgymond biztonsági kulcspozícióit román nemzetiségûek foglalják el – mondotta Markó Béla, és hozzátette: – Általában a többség bizalmatlan a kisebbségekkel szemben, és egyébként ez egyelôre fordítva is igaz, mert van ok a bizalmatlanságra.”
Az RMDSZ-en belüli ellentétekre vonatkozó kérdésre válaszolva a szövetségi elnök rámutatott arra, hogy az RMDSZ nem politikai párt, hanem egy nagyon is sokszínû szervezet, amelyben természetes módon helyet kapnak a különbözô ideológiák és doktrínák. Egy politikai párton belül is vannak nézetkülönbségek, hogyne lennének akkor egy ilyen sokszínû szervezeten belül. Ezektôl a nézetkülönbségektôl nem kell félni, és az elmúlt évtizedben megvolt az RMDSZ-ben a kellô bölcsesség ahhoz, hogy ezeket a véleménykülönbségeket áthidaljuk, és a konfliktusokat megoldjuk, és ezután is meglesz ez a bölcsesség. Nem kell eltakarni ezeket a véleménykülönbségeket, legfennebb az a gond, ha ezek a véleménykülönbségek személyeskedéssé, személyi ellentétekké fajulnak. Vannak módszereket érintô ellentétek, kezdettôl fogva volt az RMDSZ-ben egy olyan csoportosulás, amely támadta, vitatta, megkérdôjelezte az RMDSZ kormányzati részvételét. Az RMDSZ elnöke kijelentette: ”Szó sincs arról, hogy egy kisebbségi szervezetnek, egy érdekvédelmi szervezetnek mindig is kormányon kellene lennie. 1990-ben voltak ilyen vélemények, és akkor én magam is, meg a kollégáim is élesen elleneztük ezt, és azt mondtuk, kormányzásra akkor lehet és akkor szabad vállalkozni, amikor az a koalíció kellô eszközöket kínál ahhoz, hogy a helyzetünkön változtassunk. 1996-ban ezt így ítéltük meg, ezért vállalkoztunk a kormányzásra, a romániai magyarság nagy többsége támogatott minket ebben a vállalkozásban, és utólag, mivel most már lassan véget ér ez a négy esztendô, utólag is azt kell mondanom, hogy hasznos volt ez a vállalkozás, tudtunk változtatni a helyzetünkön, tudtunk a törvényhozásban is, és tudtunk a végrehajtásban is – akár az oktatás területén, akár más területeken – eredményeket fölmutatni.” Ebben az összefüggésben a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a kormányzati részvételnek köszönhetôen számos helyi vonatkozásban sikerült a magyar közösség diszkriminációját csökkenteni.
A választási esélyekrôl, az esetleges ellenzéki szerepvállalásról szólva az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint sajnos a koalíciós pártok választási esélyei csökkentek, népszerûségük zuhant, egyedül az RMDSZ az, amely tartja ugyanazt a támogatottságot, mint 1996-ban vagy 1996 elôtt. Ez azt jelenti, hogy választóink józanul ítélik meg, hogy az RMDSZ mit tett, és mit tehetett ebben a koalícióban. Nyugati elemzôk is azt mondják, hogy egyetlen stabil tényezô, sajnos, ebben a koalícióban, az RMDSZ. Én számítok arra, hogy a választásokon fel tudjuk mutatni ezt az eredményt, és hogy erôfeszítéseinket saját közösségünk értékelni fogja a választásokon is. A gond az, hogy ezzel a százalékkal mit tudunk majd kezdeni – mondta Markó Béla.
Az SZDRP-vel való esetleges koalíciós szövetséggel kapcsolatban, amire a fô ellenzéki párt törekedni fog, hiszen ez külföldi megítélése szempontjából érdekében áll majd, a szövetségi elnök kijelentette: ”Én ebben a pillanatban, egy olyan magyarellenes retorikájú és kisebbségellenes programot mutató párttal, mint az Iliescuék pártja, nem tudom elképzelni a szövetséget”.
- Április 1-jén ülésezik az Operatív Tanács Marosvásárhelyen
*** Markó Béla szövetségi elnök 2000. április 1-re, szombat reggel 9 órára, a marosvásárhelyi Elnöki Irodába összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. A szövetségi elnök a következô napirendet javasolta:
- az önkormányzati választásokkal kapcsolatos teendôk áttekintése;
- idôszerû kormányzati kérdések megbeszélése.
- Az RMDSZ szokásos sajtóértekezlete Bukarestben
*** Markó Béla szövetségi elnök március 30-án, csütörtökön 13.00 órakor, az RMDSZ bukaresti székházában tartja szokásos sajtóértekezletét, amelyen részt vesz az RMDSZ több más tisztségviselôje is.