RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- november 15., hétfô VII. évfolyam, 1602. szám
- A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata
- Markó Béla az MKP II. Kongresszusán
- Ülésezett a MISZSZ VII . Kongresszusa
- A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének
ZÁRÓNYILATKOZATA
A Magyar Állandó Értekezlet résztvevôi megemlékeznek a Szent István‑i államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulójáról. Elsô királyunk, István megkoronázásával a magyar nemzet a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Az ezredforduló közeledtén mind a magyarországi, mind a határon túli magyarság élve a történelmi pillanat felemelô, ám ugyanennyire felelôsségteljes lehetôségével, egyaránt tekint a múltba, hogy számvetést készítsen a magyar nemzet elmúlt ezer esztendejérôl, s a jövôbe, hogy hagyományait, szellemi és tárgyi hagyatékát tovább örökítve felkészülhessen a következô évezredre. A határon túli magyarság üdvözli, hogy a Magyar Országgyûlés törvényben kíván emléket állítani Szent István államalapító tevékenységének és a Szent Koronának.
A XX. század történelmi viharai több részre szakították a magyar nemzetet, amely azonban a szellemi régiókban végig egységes maradt. Az új évezredre készülô magyarság ma is sokat tanulhat Szent István életmûvébôl. A magyar kormány mélyen átérzi és vállalja azt a felelôsséget, amellyel a határokon kívül élô nemzetrészek sorsa iránt viseltet. Meggyôzôdése, hogy az egységesülô Európában közösen fogja megtalálni boldogulását Magyarország és szomszédai, a magyarországi és a határon túli magyarság és a velük élô többi nemzet.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevôi, a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetôleg tartományi képviselettel rendelkezô határon túli magyar politikai szervezetek és a nyugati magyarság képviselôi,
eleget téve az Alkotmány 6. paragrafus (3) bekezdésébôl adódó kötelezettségeknek, valamint megerôsítve a magyarországi rendszerváltozást követô idôszakban a Magyarország és a határon túli magyarság címmel megrendezett konferencia-sorozat nyilatkozatait, továbbá alapul véve a MÁÉRT elsô ülésének Zárónyilatkozatát, és a Magyar Állandó Értekezlet létrejöttét üdvözlô 26/1999. (III. 26.) magyar országgyûlési határozatot;
figyelembe véve a magyar kormány 1079/1999. (VII. 7.) határozata alapján a Magyar Állandó Értekezlet eredményes mûködésének elôsegítése érdekében létrehozott oktatási, kulturális, gazdasági, egészségügyi és szociális, állampolgársági és önkormányzati, valamint az európai uniós integrációs szakértôi bizottságok tevékenységét;
tekintettel arra, hogy az egységes Európa létrehozása során a nyelvi, a kulturális örökség, a nemzeti önazonosság megôrzése és fejlesztése minden nemzet elidegeníthetetlen joga, és egyben a megújuló Európának is alapvetô érdeke; szem elôtt tartva, hogy a térség államai közötti jószomszédi viszony fejlesztése közös érdek, és a közöttük lévô feszültségek csökkentése a demokratikus rendszerek megszilárdulását segíti elô; ez mind a Magyar Köztársaságnak, mind a határon túli magyar kisebbségi közösségeknek alapvetô érdeke; célul tûzve ki a határon túl élô magyarok egyéni és közösségi jogainak lehetô legszélesebb körû biztosítását, figyelembe véve a mérvadó európai példákat és a nemzeti sajátosságokból adódó reális szükségleteket;
a következôkben állapodtak meg:
- Történelmi jelentôségû tény, hogy a Magyar Köztársaság 1999. március 12-én a Cseh Köztársasággal és a Lengyel Köztársasággal együtt az Észak-atlanti Védelmi Szövetség Szervezetének teljes jogú tagjává vált. Meggyôzôdésünk, hogy ez jelentôsen hozzájárul Közép- és Kelet-Európa biztonságának és stabilitásának erôsödéséhez, a térségben zajló politikai és gazdasági átalakulási folyamatok demokratikus úton történô sikeres véghezviteléhez.
- Üdvözlik a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar kormányzati feladatok végrehajtását szolgáló szakértôi bizottságok létrejöttét és egyetértenek a szakértôi bizottságok alakuló ülésein megfogalmazott munkatervekkel. Felkérik a magyar kormányt, hogy a szakértôi bizottságok ajánlásait, döntései során, a legmesszemenôbb mértékben vegye figyelembe.
- A különbözô országokban élô nemzetrészek közötti kapcsolatok sokrétûsége felveti a magyarországi jogi szabályozás szükségességét. A résztvevôk, tekintettel a határon túli magyarság ez irányú igényére, felkérik a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy Magyarország és a határon túli magyarság együttmûködésébôl fakadó elônyök érvényesülése érdekében, megerôsítve a nemzeti összetartozás tudatát, Magyarország és a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban, vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését. Ennek elsôdleges célja a szülôföldön maradás esélyeinek és lehetôségeinek erôsítése.
- Megállapítják, hogy a rendszerváltozás óta eltelt idôben a határon túli magyarok helyzetének javulását lehetôvé tévô körülmények alakultak ki. Üdvözlik a Magyarországgal szomszédos államok demokratikusan választott kormányainak azon törekvéseit, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó korábbi intézkedéseket fokozatosan felszámolják. Nagy jelentôséget tulajdonítanak olyan lépéseknek, mint a párkányi híd újjáépítése, az aradi Szabadság-szobor kiszabadulása, a horvátországi magyar oktatási és mûvelôdési központ létrehozása, valamint a kárpátaljai árvízkárosultak támogatásában és a szlovén-magyar közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése érdekében hozott pozitív kormányzati intézkedések. Üdvözlik, hogy az alapszerzôdések végrehajtását ellenôrzô mechanizmusok mûködése megkezdôdött.
- Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy mindezek ellenére, országonként eltérô mértékben ugyan, de továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, és meggyôzôdésük, hogy a hátrányos helyzetük enyhítését célzó elsô pozitív lépéseket továbbiaknak kell követniük. Aggodalomra adott okot a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény, a leginkább érintett magyar nemzetiségû szlovákiai polgárok képviselôinek ellenzése dacára történt elfogadása, ami nem felel meg a „jó kormányzás” („good governance”) demokratikus alapelvének. Nem hagyható figyelmen kívül a romániai nacionalista erôk fokozott aktivitása Erdélyben és a hatóságok gyenge, a helyzetnek nem mindig megfelelô fellépése sem. Aggodalomra ad okot a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulátusát ért atrocitás-sorozat, valamint az Agache-ügy és a körülötte kibontakozó hangulatkeltés. Elengedhetetlennek tartják, hogy a szomszédos országok eleget tegyenek az Európa Tanácsba történt felvételük során tett vállalásaiknak.
- A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény létrejötte komoly lépés a térség stabilizálódásának folyamatában. A résztvevôk meggyôzôdése, hogy a Stabilitási Egyezményhez kapcsolódó munkaasztalok tevékenysége hozzájárul a megfelelô megoldási mechanizmusok kialakításához, a térség problémáinak megnyugtató rendezése érdekében. Reményüket fejezik ki, hogy a szegedi konferencia és annak szellemisége elôsegíti azt, hogy Jugoszláviában mielôbb meginduljanak a demokratikus változások, ennek érdekében jött létre a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány, amelynek célja az önkormányzatok és a független média támogatása. Tekintettel a téli idôszak közeledtére, felkérik a magyar polgárokat, gazdálkodó és társadalmi szervezeteket, hogy az elviselhetô életkörülmények megteremtése érdekében fokozzák a humanitárius célú segítségnyújtást. Ugyanakkor a magyarországi humanitárius szervezeteknek azt javasolják, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet mind a tömbben, mind a szórványban élô magyarságnak.
- Tekintettel arra, hogy Jugoszláviában a továbbra is uralmon lévô rezsim politikája nyomán a vajdasági magyarság a folyamatos fenyegetettség légkörében él, ami további elvándorláshoz vezet, támogatják az önkormányzatiság és szubszidiaritás európai elvei szellemében kidolgozott egységes vajdasági magyar autonómiatervezetet és az abban meghatározott intézményeket. Üdvözlik a vajdasági magyar autonómia tervezetrôl a vajdasági magyar pártok és a szerb demokratikus ellenzék között megkezdett párbeszédet és annak eredményeit. Felszólítják a vajdasági magyar pártokat és szervezeteket, hogy a személyi és politikai ellentéteiket háttérbe szorítva, törekedjenek a vajdasági magyar közösség és az összmagyarság általános érdekeinek képviseletére. Örömüket fejezik ki, hogy az USA szenátusa november 4-én egyhangúan elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot.
- A határon túli magyarság képviselôi történelmi jelentôségûnek tartják az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás tervezését a 2000. évi költségvetési tervben. Egyetértenek abban, hogy a jelen helyzetben a magyarországi támogatást egy relációra kell összpontosítani, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az anyanyelvû felsôoktatás intézményrendszerének megteremtését és színvonalának javítását más államok magyar közössége esetében is jelentôs magyarországi segítséggel lehet biztosítani. Ugyanakkor fenntartják annak igényét, hogy országuk adófizetô polgáraiként jogosultak a teljes körû, önálló, állami anyanyelvû oktatásra.
- A határon átnyúló együttmûködés fejlesztése és eurorégiók létrehozása, a gazdasági együttmûködés ösztönzése a térségben nagy mértékben javíthatja a Kárpát-medence hagyományosan összetartozó, ám a történelmi események folytán perifériára szorult területek gazdasági fejlôdését. A MÁÉRT fontosnak tartja, hogy az eurorégiók mûködôképességének feltételei megteremtôdjenek. A határon túli magyarság képviselôi a jövôben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelôen kiaknázzák az ilyen formájú együttmûködés lehetôségeit a magyarországi helyi és regionális önkormányzatok és a saját helyi és regionális szervezôdéseik között.
- A MÁÉRT résztvevôi üdvözlik, hogy az EU Bizottság országjelentése megerôsítette Magyarország felkészültségét az EU-s csatlakozásra, valamint az Európai Unió Bizottságának javaslatát a csatlakozási tárgyalások kiterjesztésérôl Szlovákiára és Romániára. Az ezekben az országokban nagy létszámban élô magyarságnak alapvetô érdeke, hogy országuk teljesítse a csatlakozás feltételeit, különösen a kisebbségi jogok biztosítása és a kapcsolódó kötelezettségvállalások területén. Románia, Szlovákia, és természetesen Szlovénia mielôbbi csatlakozása, illetve a többi szomszédos ország közeledése az euroatlanti szervezetekhez pozitívan járulhat hozzá a kisebbségekben élô magyarság és Magyarország magasabb szintû integrációjához. Megállapítják, hogy az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások tartalmi, nem csupán formai megvalósítását tartják mérvadónak. Egyetértenek abban, hogy a zavartalan kapcsolattartás megôrzése Magyarország és a határon túli magyarok között közös érdek, Magyarország Európai Unióhoz történô csatlakozásáig és azt követôen is.
Budapest, 1999. november 12.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Magyar Koalíció Pártja
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Vajdasági Magyar Szövetség
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Muravidéki Magyar Önkormányzat
A Magyar Köztársaság Kormánya
FIDESZ-Magyar Polgári Párt
Magyar Szocialista Párt
Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt
Szabad Demokraták Szövetsége
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Demokrata Fórum
Magyarok Világszövetsége
- Markó Béla az MKP II. Kongresszusán
*** 1999. november 13-án, szombaton Markó Béla szövetségi elnök a szlovákiai Komáromban részt vett és üdvözlôbeszédet mondott a Magyar Koalíció Pártja II Kongresszusán.
Beszédében az RMDSZ elnöke köszöntötte a kongresszust, és külön kiemelte annak jelentôségét, hogy az MKP elsô, alakuló kongresszusa óta a szlovákiai magyarok is egységesen lépnek fel a politikai életben. „Azáltal, hogy RMDSZ és az MKP országukban kormányon vannak olyan kárpát-medencei magyar modellt próbálnak kialakítani, amelyre Európának jobban oda kellene figyelnie” – mondta az RMDSZ elnöke.
Bugár Béla elnök, valamint az Országos Tanács és a parlamenti csoport beszámolója után alapszabályzat- és programmódosításokra került sor. Ez utóbbi rendkívül fontos volt az MKP jövôjét illetôen, hiszen itt dôlt el az is, hogy az MKP néppártként határozza meg magát, s így csatlakozhat a keresztény-konzervatív Európai Néppárthoz (EPP). Mint ismeretes, a Kereszténydemokrata Mozgalom, illetve a Liberális Internacionáléhoz tartozó Együttélés és Magyar Polgári Párt egyesülésével létrejött érdekképviseleti szervezet felvételét e kongresszus utánra halasztotta az EPP.
A kongresszus külön napirendi pontként foglalkozott az MKP kormányzati tevékenységének kiértékelésével, azzal, hogy az elmúlt évben mit tudtak megvalósítani a kormányprogramból, mennyire teljesítették és mennyire teljesíthették a felvidéki magyarság elvárásait.
A Kongresszus napirendjén tisztújítás is szerepelt. Bugár Béla eddigi elnököt egyedüli jelöltként választotta újra a kongresszus. Duray Miklóst ügyvezetô alelnökké, Duka Zólyomi Árpádot pedig általános elnökhelyettessé választották.
- Ülésezett a MISZSZ VII. Kongresszusa
*** A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) 1999. november 12–14-e között Székelyudvarhelyen tartotta VII. Kongresszusát.
A leköszönô Elnökség beszámolójának elfogadása után, a Szövetség stratégiájának és jövôképének körvonalazása mellett, a jelenlévô tagszervezetek állást foglaltak a MISZSZ szerepének növelése érdekében a magyarországi és nemzetközi ifjúsági szervezetek körében. Ugyanakkor a MISZSZ jövôben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti információcsere és együttmûködés javítására, valamint a tagszervezetei és a helyi RMDSZ-szervezetek közötti kapcsolatra.
A Kongresszus újraválasztotta Nagy Pál elnököt, és kijelölte az új alelnököket Ilonczai Annamária, Ratyis Alice Krisztina, Halász Imre Levente és Somogyi Attila személyében.
Az új Elnökség fontos feladatának tekinti a MISZSZ és a tagszervezetek anyagi hátterének javítását, valamint új szellemi és anyagi források bevonását a Szövetségbe a hosszú távú mûködés biztosításának érdekében.