RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- november 10., szerda VII. évfolyam, 1599. szám
*** Szerdán, november 10-én került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ soros sajtóértekezletére, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô, Kelemen Attila képviselôházi frakcióvezetô, a Képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának alelnöke, Szabó Károly szenátor, frakcióalelnök, a Szenátus mezôgazdasági szakbizottságának alelnöke, és Pete István, a Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium államtitkára.
Markó Béla bevezetôjében a Magyar Állandó Értekezlet közeli tanácskozására utazó RMDSZ-küldöttség összetételét és mandátumát ismertette. Mint mondotta, az RMDSZ a magyar-magyar kapcsolatok eme intézményesített fórumán prioritásként fogja fölvetni a román-magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös érdekeket szolgáló fejlesztését, a schengeni egyezmény alkalmazásából eredô kérdések megoldását. Ez utóbbi tekintetében az RMDSZ a vízumkötelezettség törlését szorgalmazza Románia állampolgárai számára és ehhez kéri Magyarország segítségét. A Szenátus által elfogadott Földtörvényrôl szólva elmondotta, hogy ezzel a szabályozással végre megtörténik a történelmi igazságtétel, orvosolják a kommunista diktatúra törvénytelenségeit és megteremtôdnek a piacgazdaság feltételei. Ez a koalíciós pártok közötti kompromisszum alapján megszületett törvény igen fontos a tulajdonviszonyokat visszaállító többi törvény perspektívájában is, ezt követnie kell az államosított ingatlanok törvényének, az állami gazdaságokról szóló törvénynek, mint ahogyan sürgôsen el kell fogadni a helyi közigazgatás törvényét is, hiszen közelednek a helyhatósági választások. A Földtörvény elfogadásával viszonylagos stabilitáshoz érkeztünk el a mezôgazdaságban, és innen kiindulva el kell érni ennek a nagyon fontos gazdasági szektornak a felfuttatását – mondotta a szövetségi elnök.
Kelemen Attila a Földtörvény egyik kezdeményezôjeként és mezôgazdasági szakemberként úgy értékelte, hogy e törvény csak úgy vezethet célra, hozhat megnyugtató megoldást a tulajdonviszonyok rendezése terén, többek között a földtulajdon körül zajló mintegy ezer peres ügyre, ha alkalmazására megvan a nemzeti konszenzus, a közös akarat a politikai erôk szintjén. A törvénynek az egyéni termelôket, a magángazdákat kell szolgálnia, segítenie – mondotta.
Pete István arra hívta fel a figyelmet, hogy a Földtörvény elodázhatatlan alkalmazása csak az állami gazdaságok privatizációjáról szóló szabályozással együtt lehetséges, és e törvényt is halaszthatatlannak nevezte, amihez szükséges a koalíciós csúcson történô álláspont-egyeztetés.
Szabó Károly a mezôgazdaság fejlesztésének középtávú stratégiáját sürgette, ami ugyancsak koalíciós együttmûködést tesz szükségessé.
Verestóy Attila a Földtörvény elfogadásának elvi jelentôségét hangsúlyozta. A koalíció e törvény elfogadásával bizonyította eltökéltségét arra, hogy Romániát a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos európai gondolkodás és gyakorlat, az európai értékek útjára vezesse. A Szenátusban a törvény mellett leadott szavazatok azt jelképezik, hogy Románia a tulajdonviszonyok terén az európai értékítélet mellett tör lándzsát, az ellenszavazatok pedig annak a két pártnak az opcióját tükrözik, amelyek nem ezt az utat akarják követni. A szavazópolgárok dolga eldönteni, melyik úton haladjon az ország.
Markó Béla egy kérdésre válaszolva ostobaságnak nevezte a legnagyobb ellenzéki párt elsô alelnökének az állami gazdaságok privatizációjával kapcsolatos fejtegetéseit, a bennük foglalt vádakat bizonyítani kell. Egy másik kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy Csapó József szenátort egy korábbi, az RMDSZ-állásponttal ellentétes szavazatáért már szankcionálta a frakció, visszahívta a mezôgazdasági szakbizottság alelnöki tisztségébôl. Hozzátette, Csapó szenátor magatartását a Bihar megyei RMDSZ hivatott elemezni, de a szövetség elnökeként nem tudja elfogadni, hogy Csapó József még egyszer az RMDSZ választási listáján indulhasson a parlamenti választásokon.