RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- november 9., kedd VII. évfolyam, 1598. szám
- A Szenátus elfogadta a Földtörvényt
- Markó Béla az RMDSZ-küldöttség élén a MÁÉRT november 11–12-i tanácskozásán
- Frunda György találkozott a bolgár igazságügyi miniszterrel
- Borbély László Bihar megyében
- Petrozsényban ülésezett a Hunyad megyei RMDSZ TKT
- Dr. Garda Dezsõ politikai nyilatkozata a vadászati visszaélésekrõl
- Markó Béla interjúja a Népújságban
- A Szenátus elfogadta a földtörvényt
*** November 9-i, keddi ülésén a Szenátus 89 mellette, 12 ellene leadott szavazattal, 27 tartózkodás mellett, elfogadta a mezõgazdasági és erdõterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetet. A szavazást megelõzõen az egyes frakciók és a függetlenek lehetõséget kaptak arra, hogy megindokolják végsõ álláspontjukat. Az RMDSZ-frakció nevében Markó Béla szólalt fel. Hangoztatta, hogy a törvényhozás alapvetõ kötelességei közé tartozott az erkölcsi és anyagi kárpótlás jogi kereteinek megteremtése. A tulajdonviszonyok helyreállítása és szentesítése a gazdasági fellendülés elengedhetetlen elõfeltétele. A szövetség elnöke bejelentette, hogy az RMDSZ-frakció megszavazza a törvényjavaslatot. A koalíciós pártok szenátorai ezúttal egységesen szavaztak a javaslat mellett, dr. Csapó József kivételével, aki a tervezet ellen szavazott.
- Markó Béla az RMDSZ-küldöttség élén a MÁÉRT november 11-12-i tanácskozásán.
*** Markó Béla vezetésével három tagú küldöttség képviseli az RMDSZ-t a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten november 11-én és 12-én, csütörtökön és pénteken megrendezésre kerülõ tanácskozásán. A delegációban részt vesz Takács Csaba ügyvezetõ elnök és Tõkés László tiszteletbeli elnök. Az Operatív Tanács legutóbbi ülésén kimunkált álláspontnak megfelelõen az RMDSZ küldöttsége szorgalmazni fogja a határon túli magyar közösségeket támogató alapítványok stratégiájának kidolgozását, a schengeni egyezménybõl fakadó vízum- és munkavállalási kérdések mielõbbi megoldását. Ugyanakkor a küldöttség hangsúlyosan kívánja felvetni a gazdasági kapcsolatok fejlesztését, a kölcsönösen elõnyös partneri viszony kialakítását, a regionális együttmûködést, a magyar tõke fokozott részvételét a romániai privatizációban.
- Frunda György találkozott a bolgár igazságügyi miniszterrel
*** Frunda György Maros megyei szenátor november 8-án, hétfõn a Szenátus épületében találkozott Vaszil Gocev bolgár igazságügyi miniszterrel, aki román kollégája, Valereiu Stoica meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában. Frunda György és Vaszil Gocev három éven keresztül kollegiális kapcsolatban voltak az Európa Tanács Jogi és Emberi Jogi Bizottságában.
A találkozón áttekintették az Európa Tanácsot foglalkoztató kérdéseket, valamint Románia és Bulgária aktuális problémáit. Megállapították, hogy a két ország között sok a hasonlóság, és egyetértettek abban, hogy meg kell keresni a közös pontokat ahhoz, hogy a két ország egymást támogatva tegyen eleget a európai és euroatlanti integráció feltételeinek, nyerje el a NATO- és EU-tagságot.
- Borbély László Bihar megyében
*** Pénteken, november 12-én Borbély László államtitkár, az RMDSZ kormányzati munkáért felelõs ügyvezetõ alelnöke Bihar megyébe látogat, ahol találkozik az RMDSZ helyi vezetõivel, illetve polgármestereivel és más helyhatósági tisztségviselõivel. A megbeszéléseken Borbély László ismertetni fogja az RMDSZ helyi tisztségviselõivel a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium által beindított programokat, különös tekintettel az Országos Lakásügynökség tevékenységére és az infrastruktúra fejlesztésére. Az RMDSZ kormányzati tevékenyégéért felelõ ügyvezetõ alelnök ki fog térni több olyan kormányzati projektre is, amelyek nagy jelentõséggel bírhatnak a Bihar megyeiek számára.
- Petrozsényban ülésezett a Hunyad megyei RMDSZ TKT
*** 1999. november 5-én, pénteken a Hunyad megyei RMDSZ Területi Képviselõi Tanácsának (TKT) Petrozsényban megtartott ülésén számos helyi gond került terítékre. A Zsil-völgyi szervezetek képviselõi szerint e régió gazdasági-szociális helyzete többek közt azért alakult így, mert egyetlen országos képviselõ sincs, aki felvállalná e terület érdekképviseletét. A képviselõk hiánya már megyei szinten is érzõdik, hiszen Petrozsénynak mai napig sem állapították meg hivatalosan a határvonalait. Ez jelentõs gazdasági károkat okoz a városnak, hiszen számos ipari, gazdasági egysége egyik napról a másikra egy más település tulajdonába került. Az ilyenfajta gondok kiküszöbölésére az RMDSZ igyekszik a következõ választások alkalmával Zsil-völgyi képviselõket is bejuttatni mind a helyi, megyei tanácsba, mind az országos képviseletekbe.
Szintén a soron következõ választásokra vonatkozóan született az a döntés, hogy a megfelelõ fórumok segítségével a Hunyad megyei RMDSZ juttassa el javaslatát az új választási törvényt elõkészítõ parlamenti bizottsághoz. A javaslat lényege: ha a valamely párt színeiben megválasztott képviselõ mandátumának ideje alatt kilép abból a pártból, szervezetbõl, melynek tagjai, szimpatizánsai megválasztották, ez mandátumának automatikus megszûntét is jelentse. Ha például egy RMDSZ-tanácsos mandátuma idején kilép az RMDSZ-bõl, ez egyben azt is jelenti, hogy lemond tanácsosi tisztségérõl, és helyébe a választási listán utána következõ személy kerül. E javaslat annak hatására született, hogy az elmúlt közel négy esztendõben a Hunyad megyei magyarságot számos keserû tapasztalat érte. Többek közt a szórványhelyzet miatt amúgy is kis létszámú helyi tanácsos-gárdából már ketten kiléptek az RMDSZ-bõl és függetlenként vesznek részt a helyi tanácsokban.
A választási törvény módosítására tett javaslat mellett a Hunyad megyei RMDSZ TKT arról is döntött, hogy alaposan átfürkészi a választási listákra jelentkezõk névsorát, és csak a minden szempontból megfelelõ személyeknek ad lehetõséget arra, hogy a következõ négy esztendõben képviseljék a Hunyad megyei magyarságot.
A petrozsényi ülésen megszavazták a megyei kampánystáb összetételét, illetve döntés született arról, hogy december 15-ig valamennyi helyi szervezet elkészíti és eljuttatja a megyei RMDSZ-hez a választási listákon szereplõ személyek névsorát, önéletrajzát, hogy ezt a soron következõ ülés alkalmával a megyei vezetõség kiértékelhesse.
A legközelebbi TKT-ülésre minden valószínûség szerint december 18-án kerül sor.
- Dr. Garda Dezsõ politikai nyilatkozata a Képviselõházban.
*** Dr. Garda Dezsõ kedden, november 9-én tett politikai nyilatkozatában a vadászattal kapcsolatos visszaélésekrõl, törvénytelenségekrõl beszélt. Elmondotta, hogy a törvény betartása csak az egyszerû emberekre vonatkozik, a legtöbb törvénytelenséget pedig azok követik el, akik a vadászati rendtartásért felelnek. E személyek számára a politikai hátteret 1989 elõtt Ceaušescu biztosította, napjainkban pedig a neokommunista nomenklatúra.
- Markó Béla interjúja a Népújságban
*** Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a marosvásárhelyi Népújság. Alább az Állunk és nézzük: mi van itt megint? címmel november 9-én megjelent beszélgetésbõl közlünk részleteket.
– …Aztán belenézünk és egy többszörösen lerágott csontot találunk: autonómia, egyetemügy, belsõ választások. Ez a szenzáció. Miközben a földhözragadt tagságot a „belsõ” közvéleményt a legprózaibb gondok nyomasztják nap mint nap, s azt várnánk, hogy az RMDSZ ezekben és ezekrõl nyilatkozzon meg minél sûrûbben, ahogyan más pártok teszik koalíción belül és kívül. Elnök úr! Mi van itt?
– Azt gondolom, hogy mára már élesen elkülönül az RMDSZ-ben, nem két tábor, nem két koncepció, hanem két szemlélet. Az egyik a szimbolikus küzdelmet, kinyilatkoztatásokat helyezi elõtérbe, míg a másik a kérdésben is jelzett gondok orvoslásának mindennapi munkáját vállalja fel. A hároméves kormányzás sok mindenre megtanított minket. Csalódtunk, kiábrándultunk, de arra is rájöttünk, hogy a távlati tervek, a mindannyiunk számára fontos álmok a valóság mindennapi darabkáiból, sokszor apróságnak tûnõ kis eredményekbõl állnak össze. Fontos tapasztalat, s õszintén úgy gondolom, hogy nem hasznos most nekem Tõkés püspök úrral vagy másokkal ilyen szimbolikus csatározásokat folytatni. Különösen, hogy én viszont látom, érzem és tudom, hogy milyen nehéz helyzetben van a romániai társadalom, a romániai magyarok. Nap mint nap ütközöm magam is nehéz kérdésekkel. Hónapok óta foglalkozunk például azzal, hogy megoldjuk Gyergyószentmiklós fûtésgondjait, ami a felhalmozódott adósság miatt gubancolódott össze. És sorolhatnék hasonló vagy más természetû gondokat az egyéniektõl a közösségi gondokig, amelyek válságos gazdasági helyzetben nagyon élesen ütköznek ki.
(…) Most a Földtörvényrõl van szó, amely ha nem is jelent majd teljes visszajuttatást, az igénylõk több mint kilencven százalékának a helyzetét megoldja. S ezen belül hosszan lehetne beszélni arról, hogy a koalícióban, majd a parlamentben milyen nehéz küzdelembe került elérni, hogy a Székelyföld számára fontos közbirtokossági erdõk visszakerüljenek a közösségekhez. (…)
–(…) Furcsa, hogy az RMDSZ nem képes elvi-elméleti szinten tiszta helyzetet teremteni olyan alapvonalbeli kérdésekben, mint az autonómia, a belsõ választások, egyetem-ügyben, hanem újra és újra rágódnak rajta, mint kutya a gumicsonton. Nem lehet megállapodni, nyugvópontra jutni?
– Nem nagyon szoktam beleszólni más intézmények dolgába, különösen olyanokéba nem, amelyekrõl csak tisztelettel beszélhetek, de én ajánlanám a püspök úrnak, hogy a saját intézményében szervezze meg például a belsõ választásokat az összes református hívõvel, s mutassa meg, milyen egyszerû és könnyû véghez vinni. Ez az RMDSZ-ben azért húzódik, mert komoly kérdés, s csak jól szabad megcsinálni, vagy sehogy. Egyébként a felvetésben különbözõ nagyságrendû és súlyú kérdésekrõl van szó. A belsõ választásoknak, hiába próbálják demagóg módon sulykolni, meggyõzõdésem szerint nincs köze az autonómiához. Az RMDSZ belsõ életéhez tartozik, hogy a magyarság mily módon, milyen reprezentativitással, milyen beleszólással, közvetlen megnyilatkozással választja a maga testületeit, tisztségviselõit.
A magyar egyetem mindannyiunk számára kulcskérdés, amikor pedig az autonómiáról beszélünk, akkor egy rendszerrõl van szó. Arról, hogy milyen jogi rendszerben szeretnénk továbbéltetni a jövõben a magyarságot. Így ebbe minden beletartozik, amirõl beszélünk, az is, hogy erdõ, hogy föld, az egyetem, a nyelvhasználat, minden.
Ami engem illet, elég tisztán vélem látni, hogy mit jelent az autonómia. Csakhogy a vita másról szól. Mi dolgozunk az autonómián, s nap mint nap egy lépéssel elõrébb haladunk. Amikor államtitkárunk és kisebbségi fõosztályunk van a mûvelõdési minisztériumban, amikor decentralizálni kívánjuk a közigazgatást, s a koalícióban abban az irányban próbálunk hatni, hogy minél több hatáskört kapjanak a helyi tanácsok, polgármesterek, akkor egy-egy szeletét, elemét valósítjuk meg a nagyon is emberi, közösségi, tehát valóságos autonómiának.
Mindennek egy jelentõs része ugyanakkor egybeesik az ország egész lakosságának érdekeivel, például a közigazgatás decentralizációjával. Ezzel szemben van egy olyan álláspont, hogy add meg uram isten, de mindjárt. Ettõl azonban autonómia aligha lesz valaha is. Úgy azonban igen, ha szolidárisak vagyunk, s dolgozunk nap mint nap, s nem riasztjuk ki fiataljainkat egy országgal odébb. (…)
– A Tõkés-Markó ellentét újbóli felmelegítésének van-e, lehet-e valami köze a közelgõ magyar-magyar állandó értekezleten várható eszmecseréhez? Az „ügyet” a magyar sajtó sem hagyta ki, sõt, a Magyar Nemzet-beli írás egyenesen címében beszél Markó-féle klikkrõl.
– Az én klikkem az RMDSZ. Ha úgy tetszik, az RMDSZ többsége, amelyet aligha lehet klikknek nevezni. Aki nem emlékszik: az idei kongresszus választott meg elnöknek.(…) Azt kell mondanom, hogy a püspök úr is fáradt, mert eddigi vágyait frissíti fel. Annyi talán, hogy most élesebben fogalmaz, s egyértelmûen bántani akar, hogy felszisszenjünk. Feltehetõen kiszámítható ember vagyok, mert valóban felszisszentem. Meg kell mondanom azonban, hogy nem magam miatt szólaltam meg, hanem mert meg kell védenem azokat az embereket, akik az RMDSZ többségét jelentik, akiket nem lehet egyszerûen lemegalkuvózni. (…)
Másfelõl Tõkés Lászlónak az RMDSZ-ben nincs, hogy úgy mondjam, napi politikai szerepe. Az én felfogásomban a tiszteletbeli elnök egyfajta erkölcsi védjegye kellene hogy legyen a szervezetnek, és nem résztvevõje a közvetlen politizálásnak. (…) Egyébként is az elkövetkezõ idõszakban szeretnék tisztelettel gondolni arra a szerepre, amelyet Tõkés László 1989 decemberében Temesváron felvállalt. Ezt nem kellene elrontani azzal, hogy civódunk.(…)
Az sem kizárt, hogy a Magyar Állandó Értekezlet elõtt többen reflektorfénybe akarnak kerülni. Így történt ez az elõzõ alkalommal is. Most nem akarok két személy között egyenlõségjelet tenni, de egészen furcsának tartom, hogy hirtelen feltámad Csurka István, és az RMDSZ-szel, meg velem kapcsolatosan kezdett el beszélni egy sajtóértekezleten, hogy nekünk ki kellene lépnünk a kormányból. Boldog vagyok, hogy Budapestrõl is van, aki azt üzengeti, hogy lépjünk ki, miközben itt, Bukarestben az Iliescu vezette párt is mindent megtesz, hogy szétverje a koalíciót. Okos, értelmes politikus a mi részünkrõl azért oda kellene figyeljen, hogy ne akkor csináljon cirkuszt az RMDSZ-en belül, amikor éppen mások is csinálnak. (…)
(…) Magyarországon is sokan megfeledkeznek a partneri viszonyról, s egy-egy félmondat erejéig sokaknak a retorikájában felfedezem, hogy azt a nyelvileg nagyon szép kifejezést, anyaország, félreértik. Szemléletben valahogy úgy folytatják, hogy van az anya és vannak a gyermekek, akikre nagyon kell vigyázni, mert ha nem, esetleg bedugjuk a szeget a konnektorba, vagy magunkra húzzuk a forró vizes fazekat. Ha ez nem is általános és politikai irányzattól független, mostanában is érzékeltem ilyenszerû megnyilatkozásokat. Ezért emlegettem fel, hogy a partneri viszonyra van szükségünk. Önálló szervezet vagyunk, felnõtt szervezet, az erdélyi magyarság egy nagy közösség, amelynek szüksége van Magyarország támogatására, ugyanakkor képes önálló döntésekre.(…)
– Lapunknak nyilatkozva elégedetlennek mutatkozott azzal, ahogyan a magyar hivatalosságok az aradi emlékezõ ünnepségen történteket, majd a kolozsvári konzulátussal szembeni polgármesteri támadásokat kezelték. Szóba kerülhet újra a héten sorra kerülõ találkozón?
– Nem bagatellizálható el, hogy milyen légkörben élünk. (…) Tényként kell kezelni, és nagyon odafigyelni rá. S ebben valóban volt némi csorba, mondhatom most is mint a román kormánykoalíció tagja. Nekünk, a koalíciós kormányzatnak is érdeke lenne, szerintem, hogy a magyar kormány egyértelmûen és világosan fogalmazzon, amikor ilyesmi történik. Valóban nem tartottam elég erõteljesnek a reakciót. Ha eltûrjük azt, hogy Aradon néhány tíz nacionalista megzavarja az ünnepséget, és azt senki nem szankcionálja, máskor is meg fog ismétlõdni. Mint ahogy meg is ismétlõdött a konzulátusi fogadással kapcsolatosan. A fõkonzul nyilatkozatával valamelyest kiköszörülték a csorbát, határozott és egyértelmû volt.
– A román kormány ellenben máig adós az érdemi fellépéssel, s várhatjuk az újabb produkciókat.
– Én mindegyre azt mondtam kollégáimnak és koalíciós partnereinknek egyaránt, hogy általában ilyen jelentéktelennek tûnõ módon kezdõdnek a rossz dolgok, s ha nem vetünk nekik idejében gátat, nagyon elharapózhatnak. Ez különösen veszélyes ma, amikor nagyon nagy a szociális elégedetlenség. Ezt pedig nem is olyan nehéz sovén, nacionalista, xenofób irányba terelni, vagyis azt csinálni, ami már nemegyszer megtörtént. Ezért kell az ilyen szándéknak minden jelét komolyan venni.
– Végül egy minapi mondatára kérdeznék rá. Úgy fogalmazott, hogy a következõ év nem kampányidõszak kell legyen, hanem a kormányzás negyedik éve. Hogyan értsük ezt?
– A koalíció nagy késésben van, jó néhány dolgot elmulasztott. Így nincs amire kampányolni, hanem inkább azon kell dolgozni most és a következõ év elsõ felében, hogy legyen amivel kampányolni a maradék idõben. Remélem, nem csak mi, az RMDSZ gondoljuk így.