RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- október 27., szerda VII. évfolyam, 1588. szám
- Takács Csaba ügyvezetô elnök tanácskozott az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének vezetôivel
- Tankönyv-tanácskozást tartott az Ügyvezetô Elnökség
- Falugondnoki szolgálat kérdését vizsgálta az RMDSZ munkacsoportja
- Madaras Lázár ügyvezetô alelnök a helyhatósági választásokról szóló törvény módosításáról (Szabadság)
- Nagy F. István ügyvezetô alelnök a felsôfokú oktatás magyarországi támogatásáról (Bihari Napló)
- Takács Csaba ügyvezetô elnök tanácskozott az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének vezetôivel
*** Takács Csaba ügyvezetô elnök 1999. október 26-ára Dévára tanácskozásra hívta össze az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének vezetôit, a szövetség helyi kormányzati és önkormányzati tisztségviselôit. A megbeszélés fô témája a szervezet építésének és megerôsítésének kérdése volt. A felszólalásokban a szórványban élô magyarság sajátos gondjai kerültek terítékre. A résztvevôk kitértek az oktatás területén tapasztalható hiányosságokra (a szakképzett tanerô és tankönyv hiánya), felmerültek a mûemlékvédelem, kultúra sajátos körülmények közötti kérdései is. Hangsúlyozták az egyház szerepének fontosságát, és azt, hogy a különbözô felekezetekhez tartozó magyar közösséget súlyosan érinti az, hogy a régióban nem megfelelô számú lelkész tevékenykedik. A tanácskozáson megvitatták a szervezet aktuális problémáit, listázva a megoldatlan kérdéseket és kijelölve az elkövetkezô idôszak feladatait. Jelen tanácskozás eredményeit egy december eleji megbeszélésen értékelik ki.
- Tankönyv-tanácskozást tartott az Ügyvezetô Elnökség
*** Kedden, október 26-án, az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Oktatási Fôosztálya tankönyv-tanácskozást tartott Kolozsváron.
A tanácskozás témája a megfelelô intézményi háttér kialakítása és koordinálása volt. Megállapították, hogy fô cél a nyilvánosság, a jobb információáramlás és a szigorú pályáztatási rendszer kialakítása kell hogy legyen. Az ülésen szó esett a három magyar oktatáskutató állásról is, melyek gyakorlatban még most sem léteznek.
A megbeszélésen részt vett Péntek János professzor, Székely Gyôzô, az Erdélyi Tankönyvtanács igazgatója, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, valamint Burus Botond, a Hargita megyei pedagógusok képviselôje. Az RMDSZ-t Nagy F. István ügyvezetô oktatási és ifjúsági alelnök és az Oktatási Fôosztály munkatársai képviselték.
- Falugondnoki szolgálat kérdését vizsgálta az RMDSZ munkacsoportja
*** 1999. október 24–26-e között az RMDSZ öttagú munkacsoportja (Kerekes Károly parlamenti képviselô, Boros János, az ÜE Önkormányzatokért Felelôs Fôosztály fôelôadója, Lukács Lóránd és Negele Enikô, az ÜE Szociális Fôosztályának elôadói, valamint Somai József RMKT-alelnök) és két Maros megyei polgármester (Kutasi Zoltán makfalvi és Kocsis Albert magyarói polgármester) kelet-magyarországi látogatáson vettek részt a falugondnoki szolgálat romániai létrehozása érdekében.
A munkacsoportot dokumentáló útján elkísérte Szanyi Éva, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes fôosztályvezetôje, illetve Kemény Bertalan, a magyarországi Falufejlesztô Társaság elnöke.
A munkacsoport három helyszínen (Debrecen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdôhorváti és Fancsal) találkozott az összegyûlt környékbeli falugondnokokkal, polgármesterekkel és az illetékes civil szervezetek vezetôivel. A minisztérium képviselôjével együttmûködési lehetôségekben állapodtak meg: magyarországi támogatással két-három erdélyi településen kísérleti jelleggel beindul a falugondnoki szolgálat az ÜE Szociális Fôosztályának falugondnoki menedzser-képzésben. A munkacsoport pedig a szerzett információk birtokában a megfelelô jogszabályzati kezdeményezés lehetôségét tanulmányozza.
- Madaras Lázár a helyhatósági választásokról szóló törvény módosításáról (Szabadság)
*** A 2000-ben esedékes helyhatósági választásokat komoly parlamenti munka elôzi meg: a képviselôház és a szenátus néhány pontban újra kell hogy tárgyalja, illetve el kell hogy fogadja a helyhatósági választásokat szabályozó, valamint a helyi közigazgatási törvényeket.
A tavaly módosított helyhatósági választási törvény megszüntette a második alpolgármesteri tisztséget a megyeszékhelyeken. Madaras Lázár, az RMDSZ önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnöke szerint jó lenne, ha visszaállna a régi rend, hiszen jelen pillanatban az alpolgármesteri feladatkör nem oszlik meg két személy között, ezeknek egy része óhatatlanul a különbözô hivatalnokokra hárul, akik nem választott személyek. – Az eredeti, tehát a két alpolgármesteres változat ugyanakkor azt is lehetôvé teheti, hogy az RMDSZ több alpolgármesteri tisztséghez jusson. Számunkra nemcsak a döntéshozó, hanem a végrehajtó testületekben való részvétel is igen fontos – mondotta.
Jelen pillanatban a törvény szavatolja azt a jogot, hogy egy polgármesterjelölt visszaléphet az utána következô javára. Beérkezett azonban egy olyan törvénymódosító kezdeményezés, amely ezt lehetetlenné akarja tenni. Madaras Lázár elmondta: az RMDSZ az eredeti változat megôrzése mellett fog kiállni.
A választási törvény más helyen is „újramódosításra” szorul. A múlt évben megejtett módosítások szerint a töredékszavazatokat azok a pártok kapják, amelyek a mandátumleosztás elsô körében teljes mandátumot értek el. Ennek a módosításnak az volt a célja, hogy az olyan „pártocskák”, mint a Nyugdíjasok Pártja vagy a Gépkocsivezetôk Pártja, amelyek csak a töredékszavazatok segítségével tudtak bejuttatni egy-egy képviselôt a helyi tanácsba, szoruljanak háttérbe. Tekintettel ezeknek a kis pártoknak a csekély támogatottságára, indokolatlan, hogy ezek önálló képviselôvel rendelkezzenek a nagy pártok rovására. Emiatt sok esetben a helyi tanácsokban ellehetetlenült egy határozóképes többség létrehozása. A módosítás hátulütôje az, hogy ezzel a módszerrel a nagyobb pártok is jelentôs számú képviselôt vesztenek el. Az esetek zömében egy pártnak nem kevesebb, mint 8–9 százalékos támogatottságot kell elérnie ahhoz, hogy bár egyetlen képviselôt bejuttathassanak a tanácsba. – Az RMDSZ is azt az álláspontot képviseli – tudtuk meg Madaras Lázártól –, hogy az újabb törvénymódosításkor fogadják el az a kitétel, miszerint a helyi tanácsba való bejutási küszöb 5 százalék legyen.
Kiszámítottuk: a magyar közösségek, különösen ott, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 30 százalékot, jól járnának. Lesznek természetesen olyan esetek is, amikor nem érjük el az 5 százalékot: ebben az esetben a tervek szerint az RMDSZ és más, nem magyar kisebbségek kapnának egy nem szavazati joggal járó mandátumot. A kisebbségi képviselônek mandátuma megszerzéséhez legalább az egy mandátumhoz szükséges szavazatok felét kellene elérni. Így Erdélyben is megteremtôdne a kisebbségi képviselet Magyarországon honos formájának csírája – mondotta Madaras Lázár.
- Nagy F. István ügyvezetô alelnök a felsôfokú oktatás magyarországi támogatásáról
*** Az 1999. október 21-i RMDSZ tájékoztatóban beszámoltunk arról, hogy Takács Csaba ügyvezetô elnök és Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter találkozóján áttekintették a romániai magyar oktatás jelenlegi állapotát, az RMDSZ és a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium jelenlegi kapcsolatát. A tanácskozáson jelen volt Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezetô alelnöke is, akit a találkozó részleteirôl kérdezett a Bihari Napló.
– Az RMDSZ-ben beállt személyi változások után kapcsolatfelvétel történt az Oktatási Minisztériummal. Szükséges a párbeszéd, mert feladataink a román oktatási törvény véglegesítése nyomán megszaporodtak, és ezek megoldására keressük a lehetôségeket. A minisztérium, az RMDSZ Oktatási Fôosztálya, valamint a hazai szakmai és civil szervezetek által eddig közösen mûködtetett programok folytatódnak, és ígéretet kaptunk további szakmai és anyagi támogatásra egyaránt.
– Az RMDSZ kiadványa közzétette a Takács Csaba ügyvezetô elnök által kifejtett szövetségi álláspontot, miszerint „az oktatást érintô anyaországi döntések meghozatalát a határon túli magyar szervezetekkel való konzultáció kellene hogy megelôzze”. Mit jelent ez a feltételes mód?
– Ebben az évben két jelentôs támogatásról beszélhetünk az oktatásban: egyrészt az Apáczai Közalapítvány részérôl (a hazai magyar felsôoktatás és szakoktatás számára), másrészt a magyar kormány által jelzett kétmilliárd forintról, amelyet a magyar egyetem támogatására szánnak. Mi ezúttal nem érezzük az eddigi kíváncsiságot a támogatást nyújtó fél részérôl. Nem mindig van lehetôsége a fogadó félnek arra, hogy véleményt nyilvánítson. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem mi akarjuk elosztani a pénzt, de szeretnénk, ha velünk is konzultálnának ebben az ügyben. Ha erre nem kerül sor, a szövetség nem vállalhat semmilyen felelôsséget a döntésért. A konzultáció célja az lenne, hogy ezek a támogatások összhangban legyenek az RMDSZ oktatáspolitikájával.
– Pokorni Zoltán, Magyarország oktatási minisztere hogyan vélekedett az RMDSZ oktatással kapcsolatos elképzeléseirôl?
– Egyetértett azzal, hogy szükség van a kapcsolatrendszer továbbépítésére. Van, ami nagyon jól mûködik, és van olyan terület is, ahol jobb, hatékonyabb együttmûködésre van szükség.
– Született-e konkrét megállapodás?
– A Sulinet elnevezésû program elindult, és várhatóan ez év végéig 16 romániai magyar központban hozzáférhetôvé válik. Ezenkívül a magyar fél igénylése nyomán változtatások lesznek az ösztöndíj-odaítélés rendszerében. A miniszter elmondta, hogy ôk is támogatják az RMDSZ ama politikáját, hogy csak a hiányszakmákban nyújtsanak teljes ösztöndíjakat az itteni fiataloknak. Mi a romániai magyar oktatást Erdélyben, a hazai követelményszintnek megfelelôen szeretnénk megvalósítani. Olyan színvonalas tudás birtokába óhajtjuk juttatni a fiatalokat, amire a hazai piacon szükség van.