*** Kedden, augusztus 24-én, Márton Árpád frakcióvezetô-helyettes két módosító javaslatot terjesztett elô a Jogtalanul eltulajdonított ingatlanok jogállásáról szóló törvénytervezet cikkelyenkénti vitájában.
Az elsô javaslat a kárpótlásra jogosult személyeket felsoroló 3. cikkely c) pontját oly módon egészítette volna ki, hogy kiterjeszti azon jogi személyekre is, amelyeket betiltottak vagy tevékenységük megszakadt a kommunista-totalitarista rendszer idején és 1992. december 31-éig újra bejegyezték ôket a bíróságon. Márton Árpád ugyanakkor javasolta a 8. cikkely (1) bekezdésének a törlését, mely kimondta, hogy a jelen törvény az állam által elismert egyházak ingatlanaira nem vonatkozik. Mindkét módositó javaslatot a plénum elvetette.
Szerdán, augusztus 25-én, a Képviselôház plénuma elfogadta Márton Árpád 8. cikkelyre vonatkozó, átfogalmazott, módositó javaslatát (164 mellette és 2 tartozkodás). Ennek értelmében az egyházak, illetve a nemzeti kisebbségek közösségeinek tulajdonát képezô ingatlanok helyzetét sajátos jogszabály fogja rendezni. Ez utóbbi jogszabály elfogadásáig az érintett ingatlanok eladását vagy rendeltetésének megváltoztatását jelen törvény tiltja.
*** 1999. augusztus 25-én, szerdán, sajtóértekezletre került sor a szövetség bukaresti székházában, melyen részt vett Markó Béla elnök, Verestóy Attila frakcióvezetô, Borbély László államtitkár és Demeter János, a kormány fôtitkár-helyettese.
Bevezetôjében Markó Béla ismertette az államosított vagy elkobzott ingatlanok jogállásáról szóló törvénytervezet vitájának legutóbbi fejleményeit, azt, hogy a 8. cikkely módosításával megnyílt a lehetôség az egyházi ingatlanok helyzetének szabályozására is.
Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a kormány az RMDSZ kezdeményezésére döntött arról, hogy a személyi jövedelemadó törvénye alapján ne legyenek megadózva a nyugdíjak és a mezôgazdasági tevékenységbôl szerzett jövedelmek.
Az ôszi parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a szövetségi elnök elmondta, hogy szükségesnek látja, hogy a koalíció pártjai egyeztessék a törvényhozási prioritásaikat. Markó Béla szerint a rendszeres egyeztetések hiánya mûködési nehézségeket okozott, ezért szükség van arra is, hogy ezután a koalíció vezetôi gyakrabban találkozzanak, természetesen anélkül, hogy beavatkoznának a kormány mûködésébe.
Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ számára az a fontos, hogy teljesítse a kormányprogramban foglalt közös célkitûzéseket, és nem az, hogy kampányoljon egy évvel a választások elôtt. A koalíciós pártok mandátuma 4 év törvényhozási és kormányzati munkára szól, nem 1 év elôkészületre, 2 év munkára és 1 év kampányra – mondta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetôje.
Borbély László államtitkár beszámolt arról, hogy az RMDSZ többrendbeli tárgyalásokat folytatott az illetékes tárcák képviselôivel a helyi tanácsok számára kiutalt fûtéspótlék kérdésében, tekintettel arra, hogy az önkományzatok költségvetése nem tudja biztosítani a különbséget a reális üzemanyagárak és a lakosság által fizetett összeg között. Például Hargita és Kovászna megyében nem évi négy, hanem legtöbb esetben évi hat hónapon keresztül kell a fûtést biztosítani, ráadásul több helyen drágább, folyékony üzemanyaggal. Az RMDSZ államtitkára kifejezte azon reményét, hogy a kérdés megoldásra kerül a költségvetés módosítása során.
Borbély László üdvözli azt, hogy a kormány elfogadta az RMDSZ javaslatát a mezôgazdasági tevékenység támogatásáról. Ide tartozik az is, hogy felére csökkent a hozzáadott értékadó (TVA) egyes mezôgazdasági termékek (burgonya, cukorrépa stb.) esetében. A jelen gazdasági helyzetben szükség van a mezôgazdaság ilyen jellegû támogatására, anélkül, hogy veszélyeztetnénk a Világbankkal kötött megállapodást – mondta az RMDSZ államtitkára, aki ezután röviden beszámolt arról, hogy szeptember 15-én kezdi el mûködését az Országos Lakásügynökség, mely hosszúlejáratú hiteleket fog folyósítani azoknak, akik lakást szeretnének építeni (l. a Tájékoztató 1537-es számát).
*** 1999. augusztus 23-án zajlott le Budapesten a Magyar egyetem kisebbségi körülmények között címû kerekasztalbeszélgetés a Nemzetközi Hungarológiai Központ ezévi konferenciája keretében. A megbeszélésen, melynek vitavezetôje Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke volt, részt vettek a Kárpát-medencében mûködô hungarológiai tanszékek tanárai és más, tanüggyel vagy oktatási politikával foglalkozó magyar értelmiségiek. Az erdélyi gondokról és feladatokról Péntek János, a BBTE Nyelvtudományi Tanszékének vezetôje, Kötô József tanügyi államtitkár, Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Cseke Péter, a BBTE Politológia Karának dékán-helyettese beszélt.